A gyári munka valószínűleg egyre inkább a színjátékhoz fog hasonlítani a közeljövőben, legalábbis ami az emberek által elvégzett feladatokat illeti. A legújabb robotok ugyanis a munkások megfigyeléséből tanulnak, és amint összegyűjtötték a műveletsorok reprodukálásához szükséges adatokat, ki is váltják az emberi munkaerőt. Persze egyelőre csak ritkán alkalmaznak ilyen fejlett mesterséges intelligenciát az üzemekben, de a technológia terjedőben van, és mindinkább átalakítja a gyári dolgozókkal szembeni elvárásokat. A g7.hu írása.

Kérdés, hogy erre mennyiben készülnek fel az iskolarendszerben azok a fiatalok, akik az egykor viszonylag kiszámítható gyári munkakörökhöz vezető, és a manapság sok európai országban – újabban például az Egyesült Királyságban, de a 2010-es évek során Magyarországon is – újra előtérbe került szakképzést választják.

Ahogy John Preston, az Essexi Egyetem szociológia professzora írja cikkében, a munkásoknak a negyedik ipari forradalomnak is nevezett átalakulás során a robotok betanítására, vagy legalábbis a velük való együttműködésre kell képessé válniuk. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a fizikai munkát a gépek számára követhető, „érthető” módon kell elvégezniük, amíg azok meg nem tanulják a feladatok végrehajtásához szükséges lépéseket.

Az automatizált gyárakban tehát leginkább a magas szintű technikai készségeket díjazzák majd, az iskolában tanított szakmunkákat pedig gépek hajtják végre.

A gyári dolgozóknak arra is fel kell készülniük, hogy a digitalizáció következtében a cégek egyre precízebben tudják felmérni, hogy mennyire passzolnak egy-egy munkakörbe – hamar kiderül tehát, ha valaki nem tud a robotokkal együttműködni.

Preston szerint akár a kollektív tulajdon valamilyen formájára, vagy legalább a szakszervezetek és a munkáltatók szorosabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy hosszú távon biztosított legyen a szakképzett munkások boldogulása.

Forrás: g7.hu