A szakszervezetek meglepőnek és értelmezhetetlennek tartják Parragh László javaslatát. Szerintük inkább orvosi, szakmai kérdés a kötelező oltás, semmint munkáltatói kompetencia. Ami már most borítékolható: ha bevezetnék az intézkedést, az egyértelműen problémát okozhatna a munkáltatók és a munkavállalók között – írja a Piac és Profit.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke múlt héten jelentette be azt a kezdeményezést, miszerint a munkaadóknak lehetővé kellene tenni, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóiknak. De ezen kívül nemcsak a lehetőséget teremtenék meg a munkaadóknak, hanem bizonyos munkakörökben (például rendészeti szerveknél, a közösségi közlekedésben és a vendéglátásban) kötelezővé is tennék a védőoltást. A felvetésre reagálva a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának azonnali összehívását kezdeményezte. (Erről lásd keretes írásunkat a cikk végén.)

Megkérdeztünk több szakszervezeti vezetőt, ők miként vélekednek a Parragh-féle javaslatról.

Még nemzetközi példa sincs ilyen kezdeményezésre 

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke úgy látja, nem elfogadható Parragh László javaslatának az a kitétele, hogy a munkáltatók számára biztosítsák az a lehetőséget, hogy szabadon mérlegelhessenek, mely területeken teszik kötelezővé az oltásokat.

„Ez teljesen nyilvánvalóan jogi szabályozási kérdés, aminek meg kell nézni az egészségügyi hátterét, hogy indokolt-e adott esetben az oltást kötelezővé tenni” – mondta lapunknak.

Mészáros Melinda emlékeztetett, ma Magyarországon jogszabály által előírtan számos oltás kötelező, általános érvénnyel és egyes területek vonatkozásában is vannak kötelezően elrendelt oltások. Vannak már hasonló, nemzetközi szintű tapasztalatok, elsősorban az egészségügyi ágazatban, illetve a pandémiás időszakban a koronavírus ellen védekezésben részt vevő egyéb ágazatok vonatkozásában, de nincs általános, kialakult gyakorlata ennek a típusú védőoltásnak.

„Olyanról pedig, hogy a munkáltatói mérlegelésbe vonjuk ezt a kört, nemzetközi szinten sem esett még szó” – tette hozzá.

A LIGA elnöke mint elmondta, ők a munkáltatóknál egyáltalán nem tapasztalták, hogy kötelezővé akarták tenni a védőoltást, hiszen a munkáltatók többsége pontosan tisztában van ennek jogi hátterével, hogy ilyet nem tehetnek meg.

Olyan visszajelzésük, tapasztalatuk sem volt, hogy más indokot választottak volna a munkáltatók a munkaviszony megszüntetésére, vagyis gyakorlatilag fiktív indok alapján mondták fel a munkaviszonyt, aminek hátterében az  bújt volna meg, hogy az érintett munkavállaló nem rendelkezett védőoltással. Olyan konfliktusról sem értesültek a LIGÁ-nál, hogy problémát okozott volna a munkavállalók között a védőoltás megléte vagy hiánya.

„Jelzések természetesen vannak arról, hogy a munkavállalókban van egyfajta félelem azokkal szemben, akik nem rendelkeznek oltással. Vagyis egy munkahelyen, egy irodában dolgozó munkatársak között ez a későbbiekben, egy újabb hullám esetén még okozhat konfliktust, erre valóban érdemi megoldást kell találnunk az országos érdekegyeztetés keretei között ” – tette hozzá Mészáros Melinda.

Megkésett ötlet, de ne a munkáltatók döntsenek erről 

„Meglepő az Iparkamara elnökének javaslata. Kicsit megkésettnek gondoljuk. Természetesen, amennyiben várható a negyedik hullám, szükség van megelőző intézkedésekre. Ennek fontosságát már az első megjelenéskor is hangsúlyoztuk. Tapasztatunk szerint ezek minden felfutás esetén elmaradtak, illetve késve kerültek bevezetésre. Az oltás valóban nagyon fontos, de szerencsére a mi működési területeinken a fertőzések és megbetegedések aránya sehol nem haladta meg az országos átlagot” – közölte a Piac&Profit megkeresésére Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke.

Naszályi Gábor úgy látja, a kötelező oltás kérdésében a felelősséget nem szabad átruházni a munkáltatókra. Ők ugyanis nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek szaktudással, amivel ebben a kérdésben dönteni lehet. Ebben kizárólag az állam kompetens.

„Meggyőződésem, az oltási kötelezettség elrendelése nem munkáltatói kompetencia. A javaslat ebben a formában értelmezhetetlen. Olyan jogszabályt sürget Parragh úr, ami arra ad lehetőséget, hogy oltási kötelezettséget rendeljen el a munkáltató. Ha ez egyáltalán szükséges, az államnak kell meghatároznia a rendelkezésre álló szakértői vélemények, illetve statisztikák alapján, melyek azok a munkakörök, ahol ez szükséges”.

Így történt ez az egészségügyi dolgozók esetében is. Nyilván ezért nem lett más területeken elrendelve az oltási kötelezettség – mondta az EKSZ elnöke. Meglátása szerint a javaslatból az következne, hogy az oltási kötelezettség azonos tevékenységet végző munkavállalók esetében eltérően kerülne bevezetésre, függően a munkáltató nem feltétlenül megalapozott véleményétől. Ráadásul azt sem lehet tudni, milyen egyéb visszaélésre adna okot.

Hogy a munkavállalók és a munkáltatók között okoz, okozhat-e feszültséget a kötelező oltás, Naszályi Gábor szerint természetesen konfliktusforrás lehet belőle. A munkavállalók, ahogy a társadalom is, megosztottak az oltás kérdésében. Van aki egyetért, van aki nem akarja beoltatni magát. Ebből következően a munkáltató döntése lenne irányadó, azokra nézve is kötelezővé tehetné, aki nem szeretné felvenni az oltást, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a többség akkor érezné biztonságban magát, ha mindenki oltva lenne, a munkáltató saját döntése alapján nem rendelné el a kötelezettséget.

Ráadásul munkakörökhöz kötve kerülne bevezetésre, szintén a munkáltató megkérdőjelezhetően megalapozott döntése alapján, ami szintén előbbi okokból feszültséggel járna dolgozói csoportok között, hiszen ők egymással kapcsolatban állnak, tehát akár meg is fertőzhetik egymást.

Ha a buszvezetőnek muszáj lenne, az utasoknak miért nem? 

Naszályi Gábor szerint maga a kötelező oltás kérdése már eleve nagy problémát jelent.

„Nálunk például joggal kérdezheti meg egy járművezető, ha neki kötelező az oltás, az utasoknak miért nem? Ismerve a dolgozókat, ez lenne az első felvetés, kötelesek elszállítani az oltással nem rendelkező utasokat. Nem is lenne alaptalan a felvetés, hiszen egy zsúfolt járműben, ahol ráadásul a járművezető szerencsés esetben zárt fülkében ül, az utazóközönség össze van zárva egy légtérben. Természetesen ez más munkaterületeken is hasonló zavarokat okozna” – véli Naszályi, aki szerint nem ezen a szinten van a helye az oltási kötelezettségről szóló döntésnek, legyen az igen vagy nem, hanem a valós döntéshozók szintjén, a kormány esetében rendelet, a parlament esetében pedig törvényalkotási szinten.

Borulna az egyensúly

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének (KASZ) elnöke úgy látja, jelenleg van egy kialakult egyensúly a munkáltatók és a dolgozók között. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató biztosítja a hatékony védekezéshez szükséges eszközöket, a munkavállalók pedig betartják az előírásokat és használják ezeket az eszközöket. Van aki be van oltva, van aki nem szeretné ezt vállalni. Ha megjelenik a képletben egy kötelező oltás, aminek következménye lehet egy áthelyezés, vagy akár egy munkaviszony megszüntetés, az mindkét fél számára felesleges feszültséget okozna.

„Ahogy korábban, úgy a továbbiakban is az az álláspontunk, hogy az oltás felvétele maradjon önkéntes. Egyetértünk abban, hogy a kereskedelemben dolgozók jelentős kockázatot vállalnak a munkavégzés során, de ez nem lehet ok a kötelező oltás bevezetésre esetükben. Szerettük volna őket korábban, még a vakcina bőség előtt soron kívül, de szigorúan önkéntes alapon beoltatni. Ma is úgy érezzük, hogy a soronkívüliség járt volna azoknak a kereskedelmi dolgozóknak, akik vállalták volna az oltást. Ha akkor ez nem volt indokolt, akkor most sem lenne az egy kötelező oltás bevezetése” – mondta Karsai Zoltán.

Az elnök szerint a javaslatban olvasható „áthelyezés más munkakörbe” a gyakorlatban nem biztos, hogy megvalósítható. Példának okáért, ha egy húspultban dolgozó munkavállalót az oltás hiánya miatt kivennének a munkaköréből, a helyére nem biztos, hogy tudnak másik munkaerőt biztosítani. Lehet, hogy van olyan a többi munkavállaló között, aki rendelkezik oltással és beállhatna a pultba, de nem biztos, hogy ő rendelkezik az ehhez szükséges szakképesítéssel illetve HACCP ismeretekkel.

„A javaslatban vázolt kötelező oltás a kereskedelem területén több gondot okozna, mint amennyi hasznot hozhatna” – ismertette a KASZ álláspontját Karsai.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a VKF azonnali összehívását kezdeményezte

Parragh László javaslata után azonnali érdekegyeztetést, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását kezdeményezte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Mint múlt héten kiadott közleményükben írták, az esetleges törvényi szabályozással kapcsolatban sok a kérdés, amiket mindenképpen országos érdekegyeztetés szintjén kell tisztázni. Az nem kérdés, hogy a munkavállalók, így a szakszervezetek is érdeke a működő gazdaság, ezért legyen minél több beoltott ember, minél több munkahely, biztonságos megélhetési forrás. A MASZSZ ezért elkötelezett híve annak, hogy megakadályozzunk egy újabb, esetleges drámai leállást – írja közleményében a szövetség. A gazdaság ismételt lebénulása ugyanis újabb munkanélküliségi hullámot indítana el, amit dolgozók tömegei már nem tudnának elviselni – szögezte le Kordás László. A MASZSZ elnöke ezért hangsúlyozza: mindent meg kell tenni a gazdaság működésének fenntartásáért, azonban megjegyzi, szerencsére ezt nagyon sok munkavállaló is komolyan így gondolja, hiszen beadatta az oltást. Azt azonban nem érti az elnök, hogy miért éppen Parragh László kezdeményezi a jogszabályt, amely szabad kezet adna a munkáltatóknak az oltások kötelezővé tételére.

Forrás: Piac és Profit