A felsőoktatásban lesz idő a felmerülő hiányosságok pótlására – mondta az érettségi eredményekről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádióban.

A történelem érettségi eredményeken meglátszik, hogy elmaradtak a szóbeli vizsgák, ugyanis a diákok több mint fele hármast, vagy annál rosszabb jegyet szerzett – derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Jobb lett az eredmény magyarból, angolból, németből és fizikából, stagnált matematikából, és kicsit gyengébbre sikeredett biológiából és kémiából.

Horváth Péternek nem okozott túlzott meglepetést, hogy a történelem esetében tapasztalható a legnagyobb visszaesés az érettségi eredményekben, hiszen a történelem és a magyar írásbelik között jelentős szemléletbeli különbségek vannak. Utóbbi ugyanis elsősorban azokat a kompetenciákat méri fel, amelyeket a diáknak a 12 éves tanulmányai alatt el kellett sajátítania (szövegértés, érvelés, szövegalkotás), és a tételek kevésbé kötődnek a konkrét tudáshoz, szemben a történelemmel.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke megjegyezte, a digitális oktatás során épp az – elmaradt – szóbelikre való felkészítés jelenthette volna a legnagyobb kihívást, és miután a történelem írásbeli közelebb áll a szóbelihez, a tételek kidolgozása rendszeres, konkrét találkozásokat igényel, meglátása szerint ez a tantárgy érthetően okozott némi nehézséget a diákoknak. „A szóbelin biztos, hogy sokan javítani tudtak volna az eredményeiken” – tette hozzá.

Az sem meglepő, hogy a biológia és kémia eredményei is gyengébbek lettek az ötéves átlagnál, hiszen egyrészt a diákok többsége ebből a két tantárgyból emelt szinten érettségizett, ami már önmagában sem könnyű, másrészt nem került sor a szóbelikre, ahol a tapasztalatok szerint nagyjából 10 százalékkal jobban szoktak teljesíteni, amivel már közel azonos eredmények születhettek volna, mint korábban.

Horváth Péter a most érettségizők egyetemi-főiskolai továbbtanulásáról úgy vélekedett, hogy

a diákok – az esetleges kisebb tudásuk miatt – nem fognak hátrányt szenvedni,

hiszen a felsőoktatásban lesz idő arra, hogy a felmerülő hiányosságokat pótolni tudják. Ahogyan azt sem valószínűsíti, hogy a csütörtökön nyilvánosságra kerülő felvételi ponthatárok radikálisan eltérők lesznek az előző évihez képest. Az, hogy a diákok az önálló munkát előbb kezdhették meg – feltételezve, hogy akik egyetemre, főiskolára mennek, a digitális oktatási formában is jobban tudtak boldogulni –, akár még előnyt is jelenthet számukra, hátrányt pedig annak elveszítése jelenthet, amit a közösség révén szerezhettek volna meg elsősorban.

A pedagóguskar elnöke nem igazán tartana attól, hogy ezt a generációt megbélyegeznék a tudás hiánya miatt, hiszen akik a felsőoktatásba készültek, sokkal tudatosabban, sokkal önállóban tudtak felkészülni, tisztában voltak a céljaikkal, amiért feltételezhetően a többség tenni is tudott, élve a helyzet adta lehetőségekkel.

Forrás: Infostart