Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes. A több ezer szakember számára fontos ítélet a TASZ ügyfelének beadványára született meg – írja az ataszjelenti444.hu.

Elbukott a „kuruzslótörvényként” hírhedtté vált Btk.-módosítás, ami másfél évig tartotta bizonytalanságban a művészetterapeutákat, coach-okat, szociális ellátásban dolgozókat és más segítő szakmák tagjait. Ügyfelünk beadványa nyomán az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a jogszabályt.

A kuruzslás büntetőjogi fogalmát kiterjesztő módosítás elvileg az áltudományos „terápiákat" nyújtó sarlatánok ellen irányult, de olyan homályosra sikerült a törvényszöveg, hogy több ezer valódi, képzett szakembernek kellett aggódnia amiatt, hogy büntetőeljárás indul ellenük pusztán azért, mert a munkájukat végzik. Ügyfelünk, Németh László, a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület elnöke korábban úgy fogalmazott: 

Azt érzékelem, hogy meghatározóvá vált a félelem a szakmában, az emberek elkezdik a saját tevékenységüket átnevezni, elrejteni.

A bizonytalanságot az alapozta meg, hogy egy, a szakmával való érdemi egyeztetés nélkül, összecsapott törvénymódosítás során egészségügyi szakképesítéshez kötötték a pszichoterápiás gyakorlat végzését, de nem határozták meg pontosan, hogy mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak. Ehelyett egy olyan elnagyolt definícióra hivatkoztak, ami olyan szakemberek munkájára is illeszkedhet, akik nem klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok, de a saját feladatuk elvégzéséhez nyilvánvalóan megvan a tudásuk és végzettségük: ilyenek például a nevelési tanácsadóban, családsegítésben, krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő szakszolgálatnál dolgozók, a tanácsadó pszichológusok, családterapeuták, művészetterapeuták, mozgásterapeuták, a pszichodráma-vezetők, mentálhigiénés szakemberek és a coach-ok.

Az Alkotmánybíróság elfogadta érvelésünket, és kimondta, hogy az alkotmányos büntetőjog legalapvetőbb elveivel ellentétes, ha nem lehet előre látni, hogy ki és pontosan milyen cselekedettel követ el bűncselekményt. A testület arra is utalt, hogy a szabályozás nem egyeztethető össze a foglalkozás szabad megválasztásához való alapvető joggal: a pontatlan megfogalmazás miatt ugyanis olyan tevékenységekre is kiterjedhet, amelyek a munkához való jog védelme alá esnek.

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, amit az Országgyűlésnek jövő március 31-ig kell orvosolnia. Mindenképpen üdvözlendő, hogy a döntés fényében ez a büntetőtényállás kiüresedik: az ügyészségnek vagy a bíróságnak minden olyan ügyben meg kell szüntetnie a büntetőeljárást, amit a jövőben a „kuruzslótörvényre” alapozva indítanak, különben az Alkotmánybíróság semmisíti meg az így született ítéletet.

Úgy tudjuk, eddig sem indultak eljárások és abban bízunk, hogy jövő márciusig sem fognak. Mégis érthetetlen, hogy az Alkotmánybíróság miért nem semmisítette meg azonnali hatállyal a rendelkezést, noha ez kötelessége lett volna. Ehelyett bizonytalan helyzetet teremtett azzal, hogy megtart a jogrendszerben egy saját maga által is alaptörvény-ellenesnek tartott normát, ami így elvileg továbbra is alkalmazható, bár az az ítélet, ami ezen a rendelkezésen alapul, mindenképpen alkotmányellenes lenne. A jogi anomáliára nem találunk más magyarázatot, mint hogy a kormányt akarja az Alkotmánybíróság megkímélni a szabályozás megsemmisítésével járó kommunikációs kellemetlenségektől.

Nem számítunk arra, hogy az Alkotmánybíróság óvatoskodásának gyakorlati jelentősége lenne, de ha mégis indulnának büntetőeljárások, ingyenes jogi segítséget kínálunk az érintett mentális segítőknek.

Forrás: ataszjelenti.hu