Minden tizedik háziorvosi praxis betöltetlen, és a számuk egyre csak növekszik. A háziorvosok körében jelentős az elöregedés, de a pandémia sem segített a helyzeten – írja a Forbes.

Túlterheltek a háziorvosi praxisok, országosan tíz százalékos a be nem töltött praxisok száma – írta a forbes.hu-nak eljuttatott közleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt. 

Az egyik ok, hogy az orvosok átlag életkora 58–59 év körüli. A pandémiás állapot csak felgyorsította ezt a folyamatot, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.

Sokszor évek telnek el az új praxis betöltéséig

A 2021. június elsejei adatok szerint 645 betöltetlen háziorvosi praxis van 477 magyarországi településen. A 645 praxisból 24 közel 15 éve, 60 több mint 10 éve, 160 pedig több mint 5 éve betöltetlen. Ez nem csak azt jelenti, hogy a 6350 praxis közül minden tizedik betöltetlen, de azt is, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy

a praxisjog eladható és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra.

2010 és 2019 között 438 fővel (7 százalékkal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. A KSH legfrissebb, 2019-es, adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el (azaz egy orvosra 10655 eset jutott, vagyis 43 naponta, ami közel 5 százalékkal több, mint 2010-ben). Így egy betegre maximum 12 perc jut. Szintén nőtt az egy orvosra jutó lakosok száma (2019-ben 1625 fő), ami 5 százalékkal több a 2010-es adatnál.

Megyei szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol 54, illetve 48 háziorvost keresnek. Továbbá átlag feletti volt még ez a szám Budapesten, Fejér, Bács-Kiskun és Békés-megyék esetében.

A legkevesebb, 16 betöltetlen praxis Komárom-Esztergom-megyében volt.

Települések tekintetében kiemelkedő volt Salgótarján 8 betöltetlen praxissal. Továbbá 4-nél több háziorvos hiányzott Békéscsabán, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Pápán, Szombathelyen, Tatabányán, Zalaegerszegen, a XI, a XIII., a XIV, a XV és a XX. kerületekben

A béremelés sem segíthet

2010 óta 70 százalékkal nőtt az alapellátásban dolgozók keresete (miközben a magyarországi keresetek 100 százalékkal), ez egyben azt mutatja, hogy a bérek emelése nem volt elegendő vonzerő a praxisok betöltésére. 2021-től a háziorvosokat praxisközösségbe lépésre ösztönzi a kormány új támogatási politikája. Ennek célja, hogy a helyi alapellátásban dolgozók egy csapatba szerveződve magasabb szintű ellátást nyújtsanak, például azáltal, hogy közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, amit egyénenként nem tudnának.

Ezzel tervezi Kormány elérni, hogy a járóbeteg ellátás egy része átkerüljön ezekbe a praxisközösségekbe.

Ilyen formában a támogatást is a praxisközösségenként jár majd. Aki a legszorosabban együttműködik, az a teljes orvosi béremelést megkapja, aki lazább közösséget vállal, az az emelés nyolcvan százalékát kapja meg, aki pedig nem vállal praxisközösséget, az a harminc százalékát.

Kérdés, hogy a háziorvosok hogyan tekintenek erre a lépésre, hiszen a többi orvos automatikusan megkapja az emelést, míg nekik ehhez a megadott további feltételeket is vállalniuk kell (és a megfelelés nem is mindig rajtuk múlik). 

Forrás: Forbes