Senki nem tudja pontosan, mit takar az Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár által javasolt kancellária-rendszer kialakítása az egészségügyi ellátóknál, csak annyi biztos, hogy át kell alakítani a kórházi struktúrát. Nemcsak azért, mert az intézmények tartozása változtatások nélkül rohamtempóban termelődik újra, és a nyári 60 milliárdos infúzió ellenére megint közelít az 50 milliárdhoz, hanem azért is, mert szakértői vélemények szerint ma egyetlen hazai fekvőbeteg-ellátó sem tudja teljesíteni az egészségügyi szolgáltatók működésének feltételeit meghatározó minimumrendelet elvárásait – írja a Népszava.

A vidéki kórházak többsége az uniós fejlesztések után ma valamivel jobb állapotban van, mint a főváros lepusztult kórházai, de orvos és nővér ott még annyi sincs, mint Budapesten.    Szakmai konferenciákon rendszeresen figyelmeztetnek rá, hogy van olyan intézmény, ahol a minimumrendeletben szereplő feltételek negyede is alig teljesül, pedig két éve egyszer már le kellett faragni az elvárásokból, mert olyan szintet ért el az egészségügyi dolgozók elvándorlása, hogy az ország szinte valamennyi kórházi osztályát be kellett volna zárni. A dolgozók beszámolói szerint a feltételek teljesítését ellenőrző tisztiorvosi vizsgálatok előtt ide-oda hurcolják az eszközöket, tüntetik el az elégtelen működés nyomait, de még így is sokszor félre kell nézniük az ellenőröknek, hogy tovább engedjék dolgozni a részlegeket.

Nem véletlen, hogy az új államtitkár eltörölné a működés feltételeit statikusan felsoroló minimumrendeletet és helyette licences rendszert vezetne be, amely rugalmasabban alkalmazkodna az adott osztály lehetőségeihez. Kérdés, hogy ha ezzel hivatalossá válnának az ellátás színvonalában meglévő különbségek, az milyen betegmozgásokat indítana el országon belül?

Hasonlóan keveset tudni a tervezett kancellária rendszerről is, amelyről szakmai körökben is csak sejtik, hogy a gazdasági, műszaki, adminisztratív feladatok térségi szintű központosítását jelentheti, bár tippelnek egyes diagnosztikai vagy patológiai szolgáltatások összevonására is. A legvalószínűbbnek most azt tartják, hogy a megyehatárokon átnyúló, 8-10 kórházból álló holdingok adják majd az új struktúra alapját, arról viszont egyelőre semmit nem lehet tudni, mikor mernek hozzányúlni az ellátások elszámolásának alapdíjaihoz, ami nélkül nincs megújulás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapzártáig nem válaszolt az átalakítással kapcsolatos kérdéseinkre, az egyre nyíltabban lázadó fiatal orvosok viszont arra figyelmeztetnek: nemcsak béremelésre van szükség, hanem teljesen új szemléletű struktúrára is, mert a világ a járóbeteg ellátás fejlesztése mellett a kórházi gyógyítás csökkentése felé halad, miközben Magyarországon a kiskirályok érdekharca még mindig nem engedi kitörni ebből a körből az orvoslást. Az államtitkár egy évet adott magának az eredmények felmutatására. Két és fél hónap már eltelt belőle.

Forrás: Népszava