Hány nyugdíjas van Magyarországon, akiről az állami nyugdíjrendszernek kell gondoskodnia? Az öregségi nyugdíjasok mellett sokan hozzátartozói nyugellátást kapnak, míg szintén tízezrek pedig életkoron alapuló ellátásban részesülnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján mutatjuk meg az országos helyzetképet. A Portfolio cikke.

Minden ötödik ember öregségi nyugdíjas

2019 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat (ezek: öregségi, özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás), vagy valamilyen egyéb ellátást (ezek: életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, egyéb járadékok, járandóságok), 1%-kal kevesebb embernek, mint az előző évben.

Ezzel folytatódott az ellátottak számának és népességen belüli arányának lassú csökkenése. A 2,6 millió ellátottból:

- több mint 2 millió 32 ezren öregségi nyugdíjban,

- 42 ezren életkoron alapuló ellátásban,

- 125 ezren hozzátartozói nyugellátásban,

- 315 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban,

- 58 ezren egyéb ellátásban, járandóságban részesültek főellátásként.

Az öregségi nyugdíjasok száma nem változott lényegesen az előző évhez képest, a népességen belüli arányuk is közel 21% maradt. Főszabályként öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet megállapítani. Ez alól kivétel a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíj („nők 40”), az ebben részesülők száma 6%-kal emelkedve elérte a 159 ezer főt.

Nyugdíjjogosultságot az elhunyt hozzátartozó jogán is lehet szerezni. A hozzátartozói nyugellátásban részesülők közül az özvegyi nyugdíjasok 9, az árvaellátásban részesülők 7%-kal lettek kevesebben az előző évhez képest. A különféle korai öregségi nyugdíjak 2012-ben életkoron alapuló ellátásokká alakultak. Mivel ezeket újonnan megállapítani – néhány kivételtől eltekintve – nem lehet, az igénybe vevők száma folyamatos csökkenés után az utóbbi három évben 42 ezer fő körül stagnált.

A megváltozott munkaképességűek az életkoruktól, az egészségi állapotuktól és a rehabilitálhatóságuktól függően rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásokra válhatnak jogosulttá. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokat összességében 7%-kal kevesebben vették igénybe 2019-ben, mint egy évvel korábban.

A nyugdíjkorhatár alattiak közül 229 ezer személy – a rehabilitálhatóság hiánya miatt – rokkantsági ellátást, 28 ezer fő a maximum 3 évig folyósítható rehabilitációs ellátást kapott. Előbbinél 8, utóbbinál 20%-os létszámcsökkenés következett be. A korbetöltött rokkantsági ellátottak száma 7%-kal, 56 ezer főre emelkedett.

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 62%-át tették ki a nők, akiknek a férfiakéhoz képest magasabb aránya a legtöbb ellátástípusnál megfigyelhető, és különösen kiemelkedik a főellátásként kapott özvegyi nyugdíjak esetében (94%). Az életkoron alapuló ellátásokra, a baleseti és a rokkantsági járadékra, illetve a bányászok egészségkárosodási járadékára a férfiak a nőknél nagyobb arányban váltak jogosulttá.

Forrás: Portfolio