Felemásan indult az új ügyeleti rendszer tesztje Hajdú-Biharban. A mentőszolgálat bő egy héttel a próba startja után sem tudott átvenni minden feladatot – írja a Népszava.

Egy mentőtiszt és egy mentőtechnikus – jellemzően ezt a felállást találtuk szolgálatban azokon a helyeken, ahová este hat óra után becsöngettünk Hajdú-Bihar megye különböző településein az orvosi ügyelet megváltozott feltételeiről érdeklődve. Vagyis kétségkívül beindult a nagy ügyeleti rendszerváltás.

A tervek szerint – mint arról már írtunk – jövőre az egész országban az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) üzemelteti majd a háziorvosi sürgősségi ügyeletet, és a rendszert július 1-jétől egy éven Hajdú-Bihar megye településein próbálják ki. Bár a kísérlet elindult, az még távolról sem teljes: az OMSZ nem tudta mindenütt átvenni a feladatot azoktól a szolgáltatóktól, amelyekkel még a helyi önkormányzatok szerződtek. Ennek pedig részben az az oka, hogy az OMSZ vezetőinek erőteljes agitálása ellenére sem sikerült elég belső embert találni a feladatra. Így pedig – és ezt az OMSZ lapunknak küldött válasza is megerősíti –, a régióban a 21 ügyeleti pontból vasárnapig csak 18 helyen vették át a szolgáltatás működetetését.

Az OMSZ arra nem tért ki, hogy melyik az a három helyszín, amely a szakemberhiány miatt egyelőre kimarad az egységes megyei rendszerből. Kérdésünkre csak annyit írtak: „folyamatosan csatlakoznak a szakemberek, de akár személyesen is megkeresnek mindenkit, aki képzettsége alapján alkalmas erre a munkára.” Hozzátették: a feladatot a mentők egészségügyi szolgálati jogviszony, vagy személyes közreműködői szerződés keretein belül is elláthatják. Az utóbbi egyben azt is jelentheti: előfordulhat, hogy egy, a főállásában letöltött 12 órás szolgálata után valaki pihenés helyett beül a másodállásba mentőzni.

A megyei 21 ügyeleti pont közül 11-ben nem lesz orvos, helyettük mentőtiszteket és egyetemi végzettségű ápolókat alkalmaznak. 

Az OMSZ arra kérdésünkre, hogy ellenőrzik-e a kötelező pihenőidőre vonatkozó előírások betartását az új ügyeleti rendszerben résztvevő munkatársaik foglalkoztatásnál, azt felelte: az erre vonatkozó szabályok ellenőrzése, betartása értelemszerűen a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történik. Hogy ez konkrétan mit is jelent, azt nem fejtették ki. Az új ügyeleti rendszerben – amely az OMSZ előzetes kalkulációi szerint évi mintegy 421 millió forinttal működne olcsóbban a korábbi szisztémánál – csökken az ellátásban résztvevők, főleg az orvosok száma.

A korábbi 65 ember helyett ugyanis július elsejétől csak 52 szakemberrel biztosítanának rendelési időn túli ellátást váratlan rosszullétek, sérülések esetén a megye több mint félmillió lakosának.

A régió 21 ügyeleti pontja közül 11-ben – Hajdúsámsonon, Tiszacsegén, Biharkeresztesen, Komádiban, Derecskén, Hajdúdorogon, Polgáron, Nádudvaron, Nyíradonyban, Nyírábrányban, Kabán – nem lesz orvos. Helyettük ezeken a teleüléseken mentőtiszteket és egyetemi végzettségű ápolókat alkalmaznak.

Egy héttel a kezdeményezés elindítása után polgármestereket, önkormányzati képviselőket, lakosokat kérdeztünk, és több ügyeleti pontot is felkerestünk, hogy megtudjuk: mik a tapasztalatok az elmúlt napokról? Akadt olyan hely – például Balmazújvárosban – ahol szinte ránk csapták a bejárati ajtót, amikor megtudták jövetelünk okát: nem nyilatkozhatnak, mondták, arra ugyanis csak az országos mentőszolgálat szóvivője van felhatalmazva.

Máshol készségesebb fogadtatásra találtunk, de itt azt kérték: ne írjuk meg a település nevét, mert ők is csak engedéllyel nyilatkozhatnának hivatalosan. – Egy hete látja el az OMSZ az ügyeletet, és ez alatt ezen a településen már történt egy sikeres újraélesztés: egy mellkasi fájdalommal küzdő férfihez hívták ki az ügyeletet, és mivel a mentős kolléga hatékonyan tudott beavatkozni, megmentette a férfi életét – mondta a mentőtiszt, aki ottjártunkkor szintén egy mentőasszisztenssel látta el az ügyeletet. Szavai szerint egy mentőtiszt erősebb szaktudással és tapasztalattal rendelkezik, mint egy rezidens, így, noha nem végzett orvosi egyetemet, stabilan helytáll, főleg, ha gyors beavatkozásról van szó.

Arra a kérdésre, hogy vajon a gyomorvérzés, vagy a vakbélgyulladás tüneteit is ilyen magabiztossággal képes-e diagnosztizálni, más, bonyolultabb betegséget is felismer-e, azt válaszolta: – Sürgősségi esetekkel naponta találkozunk, sőt, van olyan kollégánk, aki egy megyei kórház kardiológiai osztályán ügyel ápolóként évek óta, szóval tapasztalatunk van bőven. Ráadásul orvoshiány van mindenütt, eddig is sok helyen már mentőtisztek helyettesítették a háziorvosokat ügyeleti időben. Így voltaképp nem történt más, mint az eddig igazából nagy dobra nem vert szisztémát legalizálták, és legalábbis Hajdú-Bihar megyében beismerték, hogy a mentősök nélkül már rég behalt volna az ügylet rendszer. Volt olyan ügyeletes mentőtiszt, aki azt mondta: neki könnyebbség, hogy nem kell máshová eljárnia, maradhat a saját városában. A szabadidejében eddig is vállalt ügyeletet, csak éppen emiatt 20-30 kilométert utazott. Az új ellátási modell finanszírozását firtató kérdésünkre az OMSZ kitérő választ adott.

Azt írták: „A sürgősségi ügyeleti rendszer költségeinek fedezete biztosított lesz, részletesebb adatokkal később tudunk szolgálni.”

 Hozzátették: az OMSZ sürgősségi ügyeleti rendszerének Hajdú-Bihar megyei indulása nem érinti az önkormányzatok korábban megkötött szolgáltatói szerződéseit. A júniusban kihirdetett vészhelyzeti jogszabály szerint azok a szolgáltatók, akik eddig végezték a feladatot továbbra is megkapják azt az összeget, amit eddig. Vagyis ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy úgy kapják meg az érintettek a szolgáltatás árát, hogy lényegében nem tesznek érte semmit. Ennek költségeit viszont nem találtuk meg az OMSZ Hajdú-Bihari pilot kalkulációjában.

Azt, hogy pontosan mennyi pénz áll rendelkezésre a mintaprojektben, arra több polgármester is nagyon kíváncsi. Hegedűs Péter Balmazújváros baloldali polgármestere ottjártunkkor azt mondta a Népszavának: ők voltaképpen örülnek annak, hogy az OMSZ átvette az ügyeletet, de mivel továbbra is az önkormányzat törvényben rögzített kötelessége az ügyeleti ellátás biztosítása – még ha azt szerződésben most át is adták működtetésre – több információt szeretnének az egész ügyeleti rendszer részleteiről. Egy másik település önkormányzati képviselője arról beszélt lapunknak, hogy városában elégedetlenkednek a háziorvosok, ugyanis az ügyeleti ellátási kötelezettségükre vonatkozó szerződésüket nem szüntették meg erre az átmeneti egy évre, hanem csak felfüggesztették azt.

Márpedig a legtöbb háziorvos, főképp, aki már nyugdíjban van, vagy hamarosan eléri ezt a korhatárt, nyűgnek érzi az ügyeletet.

Számukra már nem egzisztenciális kérdés, hogy minél többet dolgozzanak, inkább pihennének, és több időt töltenének a családjukkal. Csakhogy jó néhány önkormányzat úgy kötött szerződést a háziorvosi szolgálat ellátására az orvosokkal, hogy kikötötte: ügyeletet is vállalniuk kell. Vagyis, ha egy év elteltével visszaállna a régi rend, a háziorvosok újból kénytelenek lennének ügyeletet ellátni.

„Addig jó, míg a sürgősségi számát se tudjuk”

– A mi falunkban eddig se volt divat, hogy az ember az ügyeletre szaladgáljon, megoldottuk okosba', hogy ne kelljen Balmazújvárosig utazni, vagy onnan ide hívni az orvost – mondta egy középkorú férfi Hortobágy faluban, nem messze a vásártértől. Szerinte egy ilyen kis közösségben amilyen az övék, a falu két háziorvosa akkor is törődik a betegeivel, ha lejárt a munkaideje, és ha nagy a baj, nem hagyja cserben őket, hanem kimegy hozzájuk. A pusztai ember amúgy sem rohan minden nyavalyával az orvosi rendelőbe – tette hozzá –, amíg lehet, saját magát gyógyítja, ha közepesen érzi betegnek magát, beballag a sima, négy óráig tartó rendelésre, ha meg nagyon nagy a baj, úgyis mentőt hív. 

Nemcsak ebben a faluban, de Balmazújvárosban, Polgáron, és más hajdúsági településeken sem nagyon hallottak az emberek arról, hogy változás történt az ügyeleti ellátásban: – Addig jó, míg a sürgősségi telefonszámot se tudjuk – mondta az egyik csemegebolt eladónője Balmazújvárosban. Volt, aki dicsérte a mentősöket, mondván, ő idősek otthonában dolgozik, a saját orvosuk csak délután rendelt, de az ügyeletes mentőtiszt délelőtt is kijött, amikor kihívták az egyik beteghez. Nemcsak a betegek, az önkormányzatok is örülnek, hogy mindig van, aki kimegy a páciensekhez, de azért ennél többet is szeretnének tudni az ellátásról. Hegedűs Péter Balmazújváros baloldali polgármestere például megemlítette: – Elvárható lenne, hogy a polgármesteri hivatalok megkapják az adott ügyeleti beosztást, és így nyomon tudják követni, hogy adott napon mentőtiszt, vagy háziorvos van éppen szolgálatban. 

 Elégedett az OMSZ

Az OMSZ szerint a szolgáltatás július elsején zökkenőmentesen elindult. Győrfi Pál, a szervezet kommunikációs igazgatója, a mentők belső rádiójában július hetedikén arról beszélt: sikeres az új ügyeleti rendszer próbaprogramja. Átlagosan, napi 500 hívás érkezik a debreceni irányítóközpontba, ahová a megye ügyeleti és a sürgősségi hívásai is érkeznek. A diszpécser a kapott információk alapján indítja a betegekhez a legmegfelelőbb ellátást nyújtó egységet. Az OMSZ kommunikációs igazgatója által a Népszavának küldött válaszból az is kiderült, hogy az új rendszer első hetében az OMSZ ügyeleti egységei 140 beteghez mentek ki és nyújtottak segítséget. Ezenkívül több mint 300 az ügyeleten személyesen jelentkező beteget láttak el. A páciensek mintegy 20 százalékát vitték kórházba, 80 százalékuknak pedig nem volt szüksége további ellátásra.

Forrás: Népszava