Állami beavatkozásra vár az Alföldvíz, ami lehetne tulajdonosi tőkejuttatás, rezsicsökkentés-kompenzáció, közműadó-megszüntetés vagy az önkormányzati tulajdonosok által kezdeményezett vagyonátvétel is. De mielőbb dönteni kéne – írja az msn.hu.

Egyelőre még nincs a hosszú távú fenntartható működést garantáló megoldás az Alföldvíz Zrt. problémáira, noha a cég tavaly év végén már tőkepótlásra szorult, és a jegyzett tőkéjét is csökkenteni kellett, miután 2020-ban 1,372 milliárd forintos vesztesége volt. Az államtól kapott mintegy hatszázmillió forint támogatás végül Békéscsaba önkormányzatának ázsiós tőkeemelésén keresztül jutott el a társasághoz, azonban mivel a decemberben a Magyar Közlöny szerint is jóváhagyott összeget csak áprilisban jegyezte be a cégbíróság, így a felhasználása is csak később kezdődhetett.

Diós Zsolt, a cég szóvivője szerint

a kapott támogatást a cég pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése, az adó-részletfizetési és halasztott fizetési kötelezettségek teljesítése mellett bérrendezésre fordították.

A cégnél 2020 decemberében sikerült bérmegállapodást kötni, amely értelmében október elsejéig visszamenőleg 12 százalékos bérrendezés történt. 

A visszamenőleges bérkorrekcióra azért volt szükség, mert a társaság munkavállalói ágazati összehasonlításban is alulfizetettek – jegyezte meg a szóvivő az Index érdeklődésére. Hogy mennyire így van, azt jól jelzi, hogy az Alföldvíznél működő szakszervezet kész a Karmelita kolostor és Orbán Viktor miniszterelnök irodája előtt demonstrálni, elsősorban azért, mert az 1200 dolgozót foglalkoztató, 28 százalékban állami résztulajdonban lévő cég dolgozói idén kimaradtak a bérfejlesztési körből, holott az ugyancsak állami tulajdonban lévő öt regionális vízműnél hároméves, összesen 15 százalékos emelést tartalmazó bérmegállapodást írtak alá a szakszervezetek. A vállalat reményei szerint az előző megállapodáshoz viszonyítva éven belül sor kerül újabb egyezségre.

Továbbra is bajban van a cég

Miközben a dolgozók törekvése az idei rekordokat döntögető infláció mellett érthető,

az ország negyedik legnagyobb, mintegy 136 tulajdonos önkormányzat területén szolgáltató víziközmű-társaságának sorsa továbbra is bizonytalan.

Az Index érdeklődésére a cég határozottan cáfolta, hogy a fizetésképtelenség veszélye fenyegetné, és hangsúlyozta, hogy minden beszállítójának számláit, a közterheket és a béreket is határidőre ki tudja fizetni. Tájékoztatásuk szerint a társaság a jelenlegi kánikulai helyzetben is biztonsággal el tudja látni a feladatát az üzemelési engedélyeknek és a hatósági előírásoknak megfelelően. De közölték azt is, hogy 

a stabil és kiszámítható működéshez továbbra is szükségük van az árbevételek és a költségek közötti különbség folyamatos pótlására.

Hozzátették, hogy a vízszolgáltatás biztonsága minden közreműködő felelőssége és feladata, a szolgáltató cégeken túl az ellátásfelelősségi jogkör gyakorlóié – az államé és az önkormányzatoké –, továbbá a hatóságoké is. 

Ezt úgy kell érteni, hogy a rezsicsökkentés miatt 2013 óta változatlan díjbevételek egyáltalán nem fedezik a működés költségeit. A vezetékhálózat hossza után fizetendő és tavaly átalakított közműadó jelentette teher mellett alapvetően ez, az egyébként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvényben foglaltaknak – miszerint „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük” – ellentmondó kormányzati intézkedés és egy korábbi beruházás terhei okozzák a cég pénzügyi nehézségeit.

A társaság szerint legalábbis újabb, váratlan események tavaly óta nem befolyásolták a cég pénzügyi helyzetét. 

Az Alföldvíz saját hatáskörben nem tud tenni semmit – közölték az Indexszel arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni a bevételhiány mérséklésére. Tájékoztatásuk szerint

a szükséges válságkezelő intézkedéseket már megtették, „ilyen intézkedésekkel nem lehet tovább időt nyerni”.

Újabb tőkeleszállítással kapcsolatos javaslat mindenesetre eddig nem született a cég részéről.

Megindult az egyezkedés

Közölték azt is, hogy a tulajdonosok ismerik a cég problémáit, folynak az egyeztetések, dolgoznak a probléma megoldásán. Az biztos, hogy lázas egyeztetések zajlanak. A békéscsabai közgyűlés június 28-án zárt ülésen tárgyalta a cég sorsával kapcsolatos előterjesztést, amelyről a polgármester és a közgyűlési frakciók által másnap tartott sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy az állam tárgyal a nagy tulajdonosokkal, a Szövetség Békéscsabáért képviselői pedig kiemelték, Békéscsaba csak olyan megoldást támogathat, ami nem jár vagyonvesztéssel. 

Az egyelőre kérdéses, hogy mi lehet a megoldás.

Az érintett szereplők nem látják, hogy az állam részéről lenne szándék pótlólagos tőkejuttatásra, az önkormányzatoknak meg nem nagyon van rá forrásuk.

Az Alföldvíz szerint 2017 óta napirenden van az állami szerepvállalás növelése, amire most egy nyár eleji törvénymódosítás értelmében lehetőség is van, amennyiben a tulajdonos önkormányzatok önként kezdeményezik, hogy az ellátási kötelezettség átvétele fejében az állam ingyen megkapja a víziközmű-vagyont, azaz a föld alatti vezetékhálózatot is. 

Az Index értesülései szerint a cég legnagyobb önkormányzati tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosai, így Békéscsaba mellett Békés, Gyomaendrőd, Orosháza és Sarkad ezt már kezdeményezte is, és már a második tárgyalási fordulón is túl vannak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatalával. Információink szerint az állammal együtt már gyakorlatilag háromnegyed résznyi tulajdoni hányadot lefedő szereplők szeretnének a lehetséges megoldásokról előzetes egyeztetéseket folytatni, mielőtt teljes körűen tájékoztatják a kisebb településeket. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi a további mintegy 130 kis tulajdonos önkormányzat álláspontja az ügyben.

Mindez már csak azért sem ígérkezik könnyű egyeztetésnek, mert az egy dolog, hogy az ellátásbiztonságért cserébe jelentős értékű, sok esetben részben a települések vagyonából kiépített – Békéscsabán ráadásul nemcsak a közgyűlési határozattal csak idén százmillió forintért bővíteni tervezett belterületi, hanem a kútba esett aradi vízvásárlási projekt miatt a határ felé egymilliárd forintért kiépített és négy éve kihasználatlan – vezetékhálózat ingyenes átadásáról kéne megállapodásra jutni, de emellett arról is, hogy a cég pénzügyi nehézségei miatt az elmúlt időszakban a helyhatóságok eltekintettek attól, hogy a vezetékhasználatért bérleti díjat fizessen. Információink szerint van olyan település, amely egyelőre nem akar peres úton érvényt szerezni ennek a követelésnek, amíg az önkormányzati feladatellátást nem veszélyezteti a bevételkiesés, azonban fenntartják a jogot, hogy megtehessék. Legalábbis akad olyan település, ahol megszavazták az ITM által kért, a fentieket is tartalmazó nyilatkozatot. 

Egyébként az ingyenes vagyonátadásról szóló törvénymódosítást követően több tárcával is egyeztetéseket kezdeményezett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – mivel ezt a területet a 2010 előtt létezett Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése óta több minisztérium is felügyeli, így a Belügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter hivatala is érintett. Az érdekképviselet azt javasolta, hogy az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságoknál is az állami tulajdonúakhoz hasonló mértékben kompenzálják a működési veszteségeket, továbbá szükség lenne egy tíz éven át működő, évi hatvanmilliárd forintos felújítási alapra, hogy a vezetékhálózat legkritikusabb állapotú, legnagyobb vízveszteséget produkáló részeit rekonstruálni lehessen. Egyelőre várják a kormány reakcióját.

Az Alföldvíznél úgy vélik, hogy minden megoldás, így a TÖOSZ kompenzációs javaslata is megoldást jelentene a cég gazdasági helyzetére csakúgy, mint az ágazat többi – támogatásban eddig nem részesülő – szolgáltatójának is.

A cégnél mindenesetre úgy látják, hogy 2021. december 31-ig feltétlenül döntéseket kell hozni annak jövője érdekében.

Mi történik, ha fizetésképtelen lesz egy vízmű?

A víziközmű-törvény szerint ma Magyarországon egy szolgáltató cég fizetésképtelen helyzete nem okozhat ellátási problémát. Ilyen esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak kell közbelépnie és közérdekű üzemeltetőt kijelölnie, ami garantálja a fogyasztók számára a víz- és szennyvízszolgáltatás zavartalanságát.

Forrás: msn.com