A Fővárosi Idősügyi Tanács civil szervezetei elfogadták a város 65 évnél idősebb lakosairól szóló stratégiáját – írja a Népszava.

 A helyzetértékelésben kiváló, a konkrét javaslatokban az önkormányzat pénzügyi helyzetéhez alkalmazkodva óvatosan tervező, mondhatni realista dokumentumot állított össze a Fővárosi Önkormányzat arról, mivel segítheti a város a 65 évnél idősebb lakóinak mindennapjait az elkövetkező időszakban – a tavaly novemberben létrehozott Fővárosi Idősügyi Tanács munkájába bekapcsolódott hét idősszervezet vezetői értékelték így Budapest 2024-ig szóló idősügyi stratégiáját, amit végül a szerda délutáni találkozójukon mindannyian támogattak. A több mint 60 oldalas dokumentum a KSH adatait idézve rögzíti, hogy 373 ezer nyugdíjas korú lakója van Budapestnek, a teljes fővárosi népesség több mint egyötöde ebbe a körbe tartozik, tehát hatalmas tömeget érintenek az önkormányzat döntései. Ráadásul ennél sokkal többen tartoznak a támogatandók közé, hiszen – ha a nyugdíjszerű ellátásokat is ide soroljuk, máris – 427 és félezer emberről kell beszélni.

Az idősek szempontjai azért is kiemelkedően fontosok, mert Budapest öregedési indexe messze meghaladja az országos átlagot, sok fiatal költözik ki az agglomerációba, aminek következtében Pest megye viszont az ország legfiatalabb térsége lett.

A statisztikák azt is megmutatják, hogy egyre több idős ember szegényedik el a fővárosban is. Ezért a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége tavaly újraindította a lakásrezsi-támogatást, amit olyan nyugdíjasok is kérhetnek, akik nem tudták folyamatosan kifizetni a rezsiszámláikat. Az idősügyi stratégia kitér a város rossz anyagi helyzetére, amiben már a meglévő szolgáltatások megőrzése is hatalmas eredmény. A helyzetértékelésből kiolvasható, hogy a bentlakásos szociális intézmények jelenleg 80-85 százalékos kihasználtsággal működnek, mert a koronavírus-járvány alatt sajnálatos módon megüresedett helyeket még nem töltötték be. Korábban azonban majdnem százszázalékos volt a feltöltöttség és az óriási igény miatt hamarosan ismét elérhetik ezt az arányt.

A főváros 11 idősotthont tart fenn a központ mellett még 17 telephelyen, ezek közül 7 vidéken található. Tavaly Budapest-pótlékot kaptak ezeknek az intézményeknek a dolgozói, ami átmenetileg megfékezte az elvándorlást, de az egészségügyi bérfejlesztés elszívó hatása máris érezhető – hangsúlyozta a stratégiát összeállító Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

A főváros nyugdíjasházaiban 392 lakásban élnek idősek, de gondot okoz a bentlakásos otthonba való átlépés, ha romlik az idős ember egészségi állapota. A dokumentum szerzői kiemelik, hogy az utóbbi két évtizedben különösen a fővárosi nők körében drasztikusan megemelkedett a daganatos betegségben szenvedők száma. Az önkormányzat csökkentette a diagnózis felállítására fordított időt, eszközbeszerzésekkel és egészségügyi szolgáltatókkal kötött közvetlen szerződésekkel próbálta javítani a lakosság, így az idősek hozzáférését is az egészségügyi ellátásokhoz. Három fontos célja a stratégiának, hogy szabadidős lehetőségekkel aktív életet biztosítson az időseknek, adjon kapcsolatteremtési lehetőséget más generációkkal, akár az óvodásokkal is.

A fővárosi dokumentum készítői kijelentik, hogy szükség van intézményi fejlesztésekre az idősellátásban, bár nem építésben, hanem csak felújításokban és férőhelybővítésben gondolkodnak. A szakemberhiány mérséklésére idősgondozási közmunkaprogram elindítását tervezik, civil szervezetekkel együttműködve pedig elképzelhetőnek tartanák a kerületek házigondozási feladatainak támogatását is, hiszen a fővárosban élő idősek nagy része otthonában szeretne segítséget kapni.

Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője a stratégia vitájában túl általánosnak nevezte a célok meghatározását, ezért azt javasolta, évente készüljön a stratégia mellé egy cselekvési terv, amiben megjelölik az egyes intézményekben megvalósítható beruházásokat a bekerülési költségekkel együtt.

Ez be is került a szövegbe. Az idősügyi stratégiából kiderül az is, hogy hamarosan frissítik a szociális szolgáltatásokról készített korábbi tájékoztató füzeteket, lesz új Fővárosi Szociális Kalauz. A stratégiát a fővárosi közgyűlés következő ülésén terjesztik a képviselők elé - tájékoztatta lapunkat a Fővárosi Idősügyi Tanács ülése után Kiss Ambrus, a főpolgármester általános helyettese.

Szemléletváltás

A program egyik legfontosabb alapelve az idősek esélyegyenlőségének megteremtése és ez a Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége elnöke szerint átsüt a szöveg egészén. Véghné Reményi Mária azt tartja a stratégia legnagyobb érdemének, hogy az időseket mindvégig egyenrangú partnernek, a helyi társadalom hasznos tagjának tekinti. Újdonság az is, hogy a Fővárosi Önkormányzat elindítja a nyugdíj előtt állók felkészítő programját, mert szakértők szerint az időskort is ugyanúgy meg kellene tervezni, mint amikor egy fiatal átgondolja pályája elején a jövőjét.

Forrás: Népszava