Kongatják a vészharangot a pedagógus szervezetek. A munkaterhek itt a legnagyobbak Európában, a végzett tanárok kétharmada két éven belül örökre búcsút int a szakmának. A kormány reakciója erre: oldják meg az iskolák. Ez történik éppen, ezért lesz padlón az oktatás, mondta a pedagógusszakszervezet alelnöke.

Minőségromláshoz vezet a pedagógushiány, mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Reggeli gyorsban.

Totyik említett egy kutatást, amit a kémiatanárok egyesülete készített, és ami szerint ma Magyarországon van olyan megye, "ahol a szakos ellátottság hatvan százaléka nem biztosított, nincs jelen tanár".

Az már a 2018-as kompetenciamérésnél kiderült, és azóta csak romlott a helyzet, hogy "az oktatási intézetek tíz százalékában tanárhiány van. Ez most még nagyobb lesz", hiszen belső elvándorlás is tapasztalható, miután a szakképzésben részt vevő "kollégák bérét" jelentősen megemelték, ezért a középiskolai, szakgimnáziumi tanárok sora indult a technikumok felé, ami azt eredményezte, hogy "már nem csak vidéken, hanem a 2., 12. kerületi iskolákban is pedagógushiány lesz" - mondta.

Erre szokta mondani a minisztérium, hogy van elég végzős pedagógus hallgató, ami Totyik szerint igaz, viszont arra nem tér ki, hogy a második év végére csak a végzősök egyharmada marad a pályán, és akik elvándorolnak soha nem térnek vissza.

A szakember szerint azért ilyen alacsony a pedagógusi életpálya vonzereje, mert óriásiak a munkaterhek, ráadásul még növekednek is, és Oroszország után nálunk a legmagasabbak ezek a terhek, továbbá az erkölcsi megbecsülés is alacsony, főleg azután, hogy "a kormányfő részéről a pandémia idején lehetett pedagógus ellenes csipkelődéseket hallani, ami a szakma megítélésének nem tesz jót".

Akik igazán jó szakemberek, azokat más szakmák elszívják. A reál és természettudományoknál a az a probléma, hogy míg egy matektanár vagy informatika tanár kezdő fizetése bruttó 230 ezer forint, a pályakezdő diplomások átlagkeresete 330 ezer forint a versenyszférában.  A tankönyvválasztás lekorlátozása is nagyon nagy gond, illetve a tehetséggondozásra vonatkozó szólamok ellenére ott is nagyon szűk mozgástér, mondta a szakszervezeti alelnök.

Az idegen nyelvekkel most az iskoláknak annyi előnyük van, hogy a pandémia miatt sok nyelviskola bedőlt, illetve az idegenvezetővé avanzsált tanárok közül is sokan visszamentek a biztosabb megélhetést nyújtó iskolába tanítani, de a tanítóknál, óvodapedagógusoknál meg komoly gond van. "Van olyan 11. kerületi iskola, ahol 24-ből 9 tanítói állás betöltetlen. A kilenc tanítónak 20 órája lenne, ami 180 óra, ezt a maradék 13 kolléga között dobják szét, viszont csak 3 óra túlmunkát fizetnek ki nekik: a többit ingyen munkának tekintik, mondta Totyik, aki szerint pont így néz ki, amit a kormány gondol, hogy az iskolák majd megoldják: ezeknek a pedagógusoknak közben heti 32 óra tanításuk lesz, ami már nagyobb terhelés, mint Oroszországban. Ez a minőség romlásához és ahhoz vezet, hogy a pedagógusok elmenekülnek a pályáról.

Mit kellene a kormánynak azonnal tennie a folyamatok megállítása érdekében?

Totyik szerint egy azonnali béremelésre lenne szükség, ami a pálya első tíz évében lévő tanárok drasztikus, a pályakezdők esetében akár 30-40%-os béremelését jelenti. E nélkül 4-5 éven belül teljesen padlóra kerül a közoktatás. A mostani vezetés homokba dugja a fejét - mondta.

Jelenleg 50 év fölött az van a pedagógusok átlagéletkora, 10 éven belül a többség nyugdíjba vonul.

Továbbá a tanulók 2013 előtti terheléshez kellene visszatérni, az, ami most van, azaz, hogy 32 órája van egy gimnáziumi diáknak egy héten, az nem tartható.

Meg kellene emelni a pedagógusasszisztens gyógypedagógus asszisztensek számát. "Háromszor ennyi emberre lenne szükség a biztonságos működtetéshez".

A tananyagot is újra kellene gondolni.

A közoktatás sok szociális feladatot is átvállal, ezek a közoktatást terhelik és a statisztikát rontják. Egy példát mondott is erre Totyik, aki szerint ha a napközis, tanulószobás kollégákat kivennék a rendszerből, akkor az egy pedagógusra jutó diákszám magasabb lenne mint az OECD átlag, most sokkal alacsonyabb: jelenleg 9,2 hallgató jut egy tanárra, akkor 12 tanulóra jutna egy pedagógusra. Ezeket a kérdéseket rendezni kellene, mondta.

Forrás: Klubrádió