A szakszervezetek szívesen vennék, ha a Videotonhoz hasonlóan más cégek is letesztelnék, kialakult-e a koronavírussal szembeni védettség a beoltott dolgozóknál. Hogy lesznek-e követők, az a költségek miatt erősen kérdéses – olvasható a 24.hu-n.

A Videoton áldozott arra, hogy felmérje, beoltott dolgozói valóban védettek-e a koronavírussal szemben. A Portfolio cikke szerint az önkéntes teszt azt mutatta, hogy mindegyik oltás elindította a vizsgált dolgozóknál az ellenanyag-termelést, kivéve a kínait. A Sinopharmmal oltott hatvan év feletti dolgozók harmadánál viszont nem volt kimutatható ellenanyag, és náluk a T-sejtes immunitás sem alakult ki. Vagyis hiába vannak beoltva, nem védettek a koronavírussal szemben.

Ha azt nézzük, hogy június eleji adatok alapján Magyarországon kicsivel több, mint egymillió ember kapott kínai vakcinát, és a kétharmaduk ötven évesnél idősebb, akkor ez elég aggasztó eredmény. Rusvai Miklós virológus az ATV-nek azt mondta, mintegy 300 ezer olyan magyar lehet, aki az oltás ellenére nem szerzett védettséget, igaz, szerinte az AstraZenecával oltottak egy része is közéjük tartozik.

A 24.hu által megkérdezett szakszervezeti vezetők elismeréssel nyilatkoztak a Videoton akciójáról, és abban bíznak, hogy a cégnek lesznek követői. Szerintük a cégeknek is érdekük kideríteni, hogy a beoltott dolgozók tényleg védettek-e a betegséggel szemben, mert a hamis biztonságérzetből baj lehet, ha lesz következő járványhullám.

Bár a munkahelyi oltást megszervező cégek nem verték nagydobra, hogy milyen vakcinát ajánlottak fel a dolgozóiknak, bizonyos, hogy nem csak a Videotonnál vannak Sinopharmmal oltottak, köztük 60 évesnél idősebbek. A Waberer’s-nél a céges oltópont beváltotta a reményeket – tudtuk meg Székely Sándortól, a Teherfuvarozók Európai Szakszervezete elnökétől. Az irodistákat előre meghirdetett időpontban oltották, a külföldön dolgozó gépkocsivezetőket pedig amikor itthon voltak, hosszan tartóan biztosítva a lehetőséget. Több százan vették igénybe a céges oltóponton a kínai oltást. A szakszervezet tervezi, hogy egyeztet a cég vezetőségével, hogy esetleg kövessék a Videoton példáját, és teszteljék le, védetté váltak-e a dolgozóik. A jelentős költség miatt azonban Székely nem tudja, lesz-e erre fogadókészség. Pedig a kamionosok között sok a 60 feletti.

Akik vették a bátorságot, és beoltatták magukat, bízva abban, hogy jó a kínai vakcina is, azok most kissé csalódottak lehetnek, és bizonytalanok, hogy mi lesz velük. Fontos lenne tudni, hogy a beoltott sofőrök, akik járják a világot, majd hazajönnek a családhoz, valóban védettek-e.

Megkerestünk több céget is azzal, hogy megmozgatta-e őket a Videoton példája, közülük ketten válaszoltak. A Suzuki azt az álláspontot képviseli, hogy mindegyik elérhető vakcina védelmet nyújt, és ezért nem is árulja el, náluk mivel oltották be azt a 283 embert, aki élt a céges oltópont kínálta lehetőséggel. A vakcina beadása előtt antigén gyorstesztet és igény szerint orvosi konzultációt biztosítottak. Azt is írták, hamarosan megkezdik a dolgozók védettségére vonatkozó adatok összegyűjtését. De ez feltehetőleg annyit jelent csak, megkérdezik, ki van beoltva, és ki nincs, azt ugyanis leszögezték, hogy az oltásokat követően nem végeznek tesztelést.

A Telenor volt az egyik olyan cég, amely az oltási kedv növelése érdekében a koronavírus elleni oltásért fizetett szabadnapot adott munkavállalóinak, ha már legalább az első oltásukat megkapták. Tervezték céges oltópont megszervezését is, de erre végül nem volt szükség, mivel a kevés jelentkező időközben más úton megkapta a vakcinát. Az adatvédelmi hatóság útmutatására hivatkozva nem kezelnek személyes adatokat az egyes dolgozók oltottságáról, de indítottak egy önkéntes, anonim felmérést. Ez alapján a kitöltők több mint 70 százaléka kapott már legalább egy oltást. Arra nem reagáltak, tesztelnék-e, hogy a dolgozókban kialakult-e a védettség.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, Székely Tamás arra számít, hogy ha a kormány nem teszteli a kínai oltáson átesettek védettségét, több munkáltató is megteszi, hasonlóan a Videotonhoz.

Akiknek fontos a dolgozóik egészsége, azok vállalni fogják a szűrés költségét

– valószínűsítette.

A VDSZ szerint a Videoton esete elgondolkodtatta a munkáltatókat, köztük azokat, akiknél a céges oltópontokon kínai oltást tudtak kínálni. A szakszervezet tervezi, hogy velük egyeztetve tesztelést kezdeményezzen. De mivel a költség jelentős, a VDSZ arra számít, hogy a munkáltatók egy része ebből valamennyit a dolgozóktól von majd el (például kevesebb bónuszt, prémiumot ad), de úgy vélik, ezzel együtt is fontos lenne tudni, hogy az emberek valóban védettek-e a koronavírussal szemben. Székely Tamás tudomása szerint ugyanakkor jó páran a kormány intézkedésére várnak ez ügyben.

A VDSZ területén egyébként 50 százalék körüli az átoltottság, ami szerinte jónak számít. Arról nincsenek információi a szakszervezetnek, hogy az emberek hány százalékát olthatták a kínai vakcinával. A munkáltató egyébként csak azt kérdezheti meg a dolgozójától, hogy kapott-e oltást, ahhoz, hogy az oltás típusáról is érdeklődjön, a dolgozótól írásbeli hozzájárulás kell – mondta a szakszervezet adatvédelmi szakértője.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán nem tud a Videotonhoz hasonló tesztelési tervekről a saját területükön, ahol még mindig elég sokan nem oltatták be magukat, bár a munkáltatók egy része mindent elkövet ezért. Az viszont nem mindegy, hogyan próbálja a munkáltató oltásra ösztönözni az alkalmazottakat. Van, ahol azt érzik a dolgozók, hogy a cég nem az ő érdekeiket tartja szem előtt, hanem csak azt, hogy menjen a termelés. Ezt negatívumként élik meg az emberek, függetlenül attól, hogy számukra is van kedvező, ha beoltatják magukat.

Volt, ahol szabadnapot adtak az oltás miatt, máshol megszervezték a céges oltópontot, de csak egy óra pihenőidőt rendeltek mellé. Előfordult, hogy ha rosszul volt a dolgozó az oltás után, és haza akart menni, annyit mondtak neki, üljön ki a buszmegállóba, és várja meg a buszt. Pedig megoldható volt, hogy készenlétben álljon a foglalkozás-egészségügy autója, és ha valaki az oltás után nem érezte jól magát, azt az állapotától függően ellátták, elvitték ellátásra és és hazajuttatták kocsival.

A Vasas a tesztelést nem tudja felvállalni, viszont úgy vélik, a munkaügyi tanácsok/bizottságok, amelyek létrehozását már egy ideje szorgalmazzák, éppen az ilyen ügyekben léphetnének – helyben, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek együttműködve az önkormányzatokkal. Megkérhetnék a cégeket, hogy a dolgozók és a saját érdekükben teszteltessék a védettséget, a tanácson keresztül pedig a teszteredményeket összesíteni lehetne, ami az ország érdekét is szolgálná.

Káosz a munkaidőkeret miatt

László Zoltán megemlítette, hogy a szabadságok és a munkaidőkeretek kezelése sok helyen káoszba fulladt a pandémia alatt, ami rengeteg dolgozónak okozhat kárt. A káosz mögött az van, hogy számos munkahelyen – főleg fizikai munkáknál – vezették be megfelelő előkészítés nélkül a járvány alatt a munkaidőkeretet. Az ilyen zavarok is bizalmatlanságot szülnek a dolgozók körében a céggel szemben, bizalom híján pedig a munkáltató humánus lépéseit is kétségek övezhetik.

Forrás: 24.hu