A látogatási tilalommal érintett intézmények közül utolsóként a magyar börtönökben is megszűnik csütörtöktől a tiltás, de a látogatókra ezt követően is szigorú szabályok vonatkoznak – olvasható a Népszavában.

 Július 1-től 16 hónapos elzártság után ismét fogadhatnak látogatókat a magyar fogvatartottak – tájékoztatta a Népszavát a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP). A látogatási tilalommal érintett intézmények közül utolsóként a magyar börtönökben is megszűnik csütörtöktől a tiltás, de a látogatókra ezt követően is szigorú szabályok vonatkoznak. A BVOP kérdéseinkre azt felelte, hogy júliustól minden fogvatartottat havonta egyszer 30 percig látogathat meg egy hozzátartozója.

A rabot látogató vendég azonban nem lehet az illető gyereke, a BVOP kommunikációs osztálya azt hangsúlyozta, hogy csak olyan felnőttkorú lehet a látogató, aki rendelkezik védettségi igazolvánnyal.

A félórás találkozó teljes ideje alatt mindkét félnek kötelező lesz a maszk viselése, a „szociális védőtávolság” megtartása és nem foghatják vagy ölelhetik meg egymást. Ahogy fogalmaznak: „kerülni kell a közvetlen testi érintkezést”. A BVOP-tól arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy milyen szempontok alapján választják ki az első csoportokat, akikhez beengedik a vendégeket, ehelyett viszont megemlítették, hogy „a látogatás újraindulása mellett továbbra is lehetséges a digitális kapcsolattartás”.

 A Skype-beszélőt havonta egyszer, maximum 30 percig vehetik igénybe a fogvatartottak, ha egyébként nem lenne akadálya a látogatóval való találkozásnak sem.

Akkor azonban, ha bármilyen oknál fogva nem jöhet létre a személyes találkozó, heti két alkalommal összesen 60 percig Skype-olhat a fogvatartott – tette hozzá a BVOP. A szabályok mindenkire egyformán érvényesek, sem az életkor, vagy a rab egészségi állapota, sem a büntetés hátralévő hossza nem jelent különbséget.

A korlátozások ugyanakkor csak befelé enyhülnek, kifelé változatlanul megmaradnak. Arra a kérdésünkre ugyanis határozott nemmel felelt a szervezet, hogy visszaállnak-e július 1-től a korábbi eltávozási lehetőségek is. Ez azért nehéz kérdés, mert amikor 2020 márciusában életbe lépett a teljes zárás, a BVOP azt ígérte, hogy a már megítélt eltávozásokat később kiadják az érintett raboknak. A jelek szerint azonban erre még mindig várniuk kell.

 A szigorú intézkedések ellenére a koronavírus bejutott a hazai intézetekbe. A múlt hét végén még mindig pozitív volt két fogvatartott és négy alkalmazott tesztje. A járvány időszaka alatt pedig összesen 1357 börtönlakó és 2622 börtönben dolgozó kapta el a fertőzést, közülük 15 rab és 6 munkatárs halt meg. Arra, hogy a feleannyi vírusos rab közül miért halt meg több mint kétszer annyi, mint ahány alkalmazott, csak a fogvatartottak általában nem túl jó egészségi állapota, a legyengült immunrendszerük lehet a válasz.

 Bár a BVOP szerint a fogvatartottak megértették és elfogadták a járványügyi előírásokat és korlátozásokat, a Magyar Helsinki Bizottság felmérései komoly feszültségekről árulkodnak.

Az év első két hónapjában például csak a rabok kevesebb, mint fele (48 százaléka) tudott Skype-olni, mert vagy ő nem jutott géphez, vagy a családja nem tudott technikai segítséget kérni.

A jogvédő szervezet azt is kimutatta, hogy van, akinek a telefonálás is gondot okoz, mert például nincs pénze a speciális készülék 36 ezer forintos letéti díjára.

Ilyen esetekben az intézetek havi három alkalommal öt perces hívásokat engedélyeznek. A Helsinki és egy nemrég alakult civil szervezet, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) is vizsgálta, mennyire terhelte meg az elítélteket és családjukat a teljes találkozási tilalom. A beszélgetések nyilvános összegzése miatt május végén vita alakult ki a BVOP és a civil szervezetek között. Az állami szervezet szerint a 17 800 fogvatartott létszámához képest kevés válasz alapján vontak le elmarasztaló következtetéseket, a civilek pedig követelték a mielőbbi nyitást, amihez részletes javaslatokat is csatoltak. Ezek egy része megjelenik a csütörtöktől érvényes szabályokban, de sok alternatív megoldással egyelőre nem élnek a börtönökben.

Forrás: Népszava