2050-ig a magyarság durván egytizede eltűnhet, amennyiben nem tudjuk megfordítani a negatív demográfiai folyamatokat. Az állami családtámogató intézkedésekre továbbra is óriási szükség van. Az Eurostat elemzése alapján Szabolcs-Szatmár-Beregben 82 ezer fővel, Borsod-Abaúj-Zemplénben 77 ezer fővel, Békés megyében 61 ezer fővel, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 51 ezer fővel zsugorodhat a lélekszám a következő 30 év során. A fővárosban élők száma 30 ezerrel csökkenhet. A novekedes.hu cikke.

Az Eurostat elemzése alapján az Európai Unió lakosságának medián életkora 4 évvel 49,1 évre emelkedik 2050-re. Tovább öregszik Európa lakossága.

A demográfiai folyamatok alapján Magyarország az unió középmezőnyébe tartozik. A vidéki területeken 14 százalékkal csökkenhet hazánk népessége. A városokban közel 2, a köztes területeken 3,5 százalékkal zsugorodhat a lakosság.

Az Eurostat előrejelzései szerint a következő 30 évben eltűnhet a magyarság egytizede.

Ezzel párhuzamosan, Horvátországban folytatódik a demográfiai katasztrófa. Horvátország vidéki területeinek népessége több mint 20 százalékkal csökkenhet. Tovább folytatódik tehát a jelenleg 4 milliós lélekszámú Horvátország elnéptelenedése.

A legnagyobb népességcsökkenés Észtországban, Lettországban és Litvániában várható a következő három évtizedben.

Ezzel szemben Málta, Írország, Svédország és Norvégia lakossága lendületesen növekedhet.

A népességszám várható változása 2019 és 2050 között (Piros szín: városok, kék szín: köztes területek, zöld szín: vidék)

A következő ábrán a népességszám várható változása látható az unió egyes régióiban.

Ez lapján jól kivehető, hogy az Európai Unió keleti blokkja, a közép-kelet-európai régió, Spanyolország és Franciaország népessége is meredeken csökkenhet 2050-ig.

A népességszám várható változása 2019 és 2050 között (a kék szín a csökkenést jelzi, százalék)

Hazai kitekintő

Magyarországon szinte kivétel nélkül minden megyében csökkeni fog a népességszám a következő 30 évben az Eurostat előrejelzései alapján.

A legnagyobb mértékben az alábbi területeken élők száma mérséklődhet. Szabolcs-Szatmár-Beregben 82 ezer fővel, Borsod-Abaúj-Zemplénben 77 ezer fővel, Békés megyében 61 ezer fővel, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 51 ezer fővel zsugorodhat a lélekszám. A fővárosban élők száma 30 ezerrel csökkenhet. Növekedést egyedül Pest és Győr-Moson-Sopron mutat.

A népességszám várható változása Magyarországon 2019 és 2050 között

Forrás: Eurostat

Termékenységi arányszám

A negatív demográfiai folyamatok megfordítását célozzák az állami családtámogató intézkedések. Erre jó példa a családvédelmi akcióterv, az otthonteremtési támogatás és a 10 millió forintos Babaváró Hitel. Emellett új elemként megjelenhet a gyermeket nevelők idén befizetett személyi jövedelemadójának visszatérítése. Mindegyik intézkedés a gyermekvállalást ösztönzi.

A magyarság fennmaradásához arra lenne szükség, hogy a teljes termékenységi arányszám 2,1 főre emelkedjen a 2018-ban mért 1,55 főről. Összehasonlításképpen Lengyelországban 1,46, Csehországban pedig 1,77 a mutató értéke.

A termékenységi arányszám mélypontja hazánkban 2011 magasságában volt 1,23-as értékkel.

Másképpen megfogalmazva egy nőnek 2,1 gyermeket kell vállalnia, hogy ne csökkenjen Magyarország népessége. A 0,1-es „többletre” azért van szükség, mert nem minden nő éri meg a szülőképes kort, vannak akik nem tudnak gyermeket vállalni egészségügyi okokból, illetőleg a férfiak és nők száma sem egyezik meg a társadalmon belül.

Gazdasági erő

A magyarság fogyásával gyengülhet hazánk relatív gazdasági ereje. A GDP növekedést a negatív demográfiai folyamatok egyre jobban korlátozzák.

A jól haladó hazai oltási folyamatnak és a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően akár az év végére visszatérhet a korábban tapasztalt munkaerőhiány.

Ez további lendületes béremelkedést vonhat maga után. A kis- és közepes vállalkozásoknak tehát növelniük kell a termelékenységüket, hogy ki tudják gazdálkodni a dinamikusan növekvő béreket. A versenyképesség és a termelékenység szükségszerű növelésére a Magyar Nemzeti Bank a 330 pontos versenyképességi programjában is felhívta a figyelmet.

Idén, jövőre és 2023-ban az MNB márciusi előrejelzései alapján 6, 7 és 7 százalékkal emelkedhetnek az átlagbérek.

Ez azt jelenti, hogy 3 év múlva az átlagkeresetek már több mint 20 százalékkal magasabbak lesznek, mint napjainkban.

A bérhányad 2019-ben a historikus átlaga felé emelkedett, vagyis a vállalkozások a bevételük egyre nagyobb hányadát költötték munkabérre. A dinamikusan emelkedő bérek tehát nagy valószínűséggel kikényszerítik idővel a vállalkozások hatékonyságának javulását.

Forrás: novekedes.hu