A magyar népesség egészségi állapota nemzetközi összevetésben rossz és elmarad az ország gazdasági fejlettsége által indokolt szinttől is. Pedig a gazdasági növekedés szempontjából egyik legfontosabb tényezőben, a humán tőkében rejlő potenciált éppúgy befolyásolja az egészségi állapot, mint a képzettség szintje, hiszen meghatározza a munkaerőpiaci részvételt és termelékenységet is – a írja a Portfolio.

   A Magyar Nemzeti Bank Növekedési jelentéséből egy egész alfejezetet szentelt a társadalom egészségi állapotának elemzésére, hiszen az nagyban befolyásolja a munkaerőpiac mennyiségi és minőségi feltételeit is - ezt foglaltuk össze ebben a cikkben.

Rossz állapotban vannak a magyarok

   Bár a születéskor várható élettartam az elmúlt évtizedekben fokozatosan emelkedett hazánkban, hasonlóan igaz ez a többi uniós országra is, ami miatt továbbra is a magyar érték az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Magyarországon a születéskor várható élettartam 79 év a nők és 72 év a férfiak esetében, miközben az Európai Unió országaiban ezek az értékek átlagosan 83, illetve 78 évet tesznek ki.

Fontos különbség az is, hogy miközben az uniós országok többségében a várható élettartam emelkedését elsősorban az okozza, hogy az idősebb emberek egyre magasabb életkort érnek el, Magyarországon a 65 évnél fiatalabb generációk halandóságának csökkenése miatt nő.

  Ami az egészségesen várható élettartamot illeti, a magyarok kevesebb egészségben töltött évre számíthatnak, mint az uniós országok lakói, de legalább ez a mutató valamivel kedvezőbb képet fest, mint a születéskor várható élettartam. (Az egészségesen várható élettartam azt mutatja meg, hogy egy átlagos egyén adott életkorban várhatóan hány évet tölthet egészségi állapotából származó korlátozottságtól mentesen.)

   Míg a születéskor várható élettartam tekintetében a 24. helyen állunk az uniós országok között, addig az egészséges életévek rangsorában a 18-19. helyen vagyunk, megelőzve többek között Németországot és Finnországot is.

Annak ellenére, hogy a születéskor várható élettartam 7 évvel magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál, a nők és a férfiak egészséges várható életéveinek száma csak 1 év eltérést mutat Magyarországon. Ezt az magyarázza, hogy az ápolást igénylő, korlátozott egészségi állapotban töltött évek száma alacsonyabb a férfiaknál, mint a nőknél.

   A magyar átlagos érték csak 1,5-2 évvel marad el az uniós országokra vonatkozó átlagtól és a 65 éves korban várható egészséges életévek száma Magyarországon csak öt uniós országnál kedvezőbb (Románia, Litvánia, Észtország, Lettország, Szlovákia).

   2005 és 2013 között 77 évről 79 évre emelkedett a nők születéskor várható élettartama, eközben az egészséges életévek születéskor várható száma 54 évről 60 évre emelkedett, vagyis a várható élettartam emelkedésénél nagyobb mértékben bővült az egészségesen várható életévek száma hazánkban. Ugyanezen időszak alatt az uniós országokban kismértékben még csökkent is ez a szám, így - bár még mindig meghaladja a magyar értéket - a lemaradásunk mérséklődni tudott.

Összefügg a fejlettségi szinttel is

   Az amerikai Samuel H. Preston demográfus-szociológus után elnevezett görbe kiválóan megmutatja, hogy az ország fejlettségi szintje (amit az egy főre jutó GDP-jével mérhetünk) mennyire meghatározó az egészségi állapot szempontjából. Egyrészt, minél magasabb az egy főre jutó jövedelem, annál magasabb a várható élettartam, másrészt, a görbe alakja alapján az alacsonyabb jövedelmű országokban a GDP növekedése nagyobb mértékben növeli a várható élettartamot, mint a magasabb jövedelmű országokban.

A Magyarország fejlettségi szintjéhez hasonló Lengyelországban átlagosan mintegy 2 évvel hosszabb a születéskor várható élettartam. Az életkilátások tekintetében hazánktól csak Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária marad el uniós viszonylatban.

Az összefüggés kétirányú

   Az egészségi állapot és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat persze kétirányú: a gazdagabb országok az összjövedelem nagyobb részét tudják egészségügyi kiadásokra fordítani, jobb életkörülmények között élnek, és egészségtudatosabbak lehetnek.

   Magyarországon nemzetközi összevetésben átlag alatti az egészségügyi kiadások mértéke. Pedig az egészségügyi kiadások produktív költségvetési kiadások, mivel a munkaképes korúak egészségére fordított kiadások megnövelhetik az egészségben töltött életévek számát, és így a munkával töltött évek számát is.

A rossz egészségi állapotban szerepet játszhat az egészségügyi ráfordítások alacsony szintje is. Hazánkban 2013-ban magán- és állami forrásból összesen a GDP 7,4 százalékát költöttük egészségügyre, ez az érték elmarad az OECD országokra vonatkozó 9 százalékos átlagos értéktől. Magyarországon a magánforrások aránya kismértékben még meg is haladja a nemzetközi átlagot, ugyanakkor a költségvetési kiadások szintje alacsonyabb az OECD-átlagnál.

Hogyan javítható a helyzet?

   Mivel az egészségügyi kiadások és a társadalom egészségi állapota között pozitív a kapcsolat, ezért magától értetődően a költségvetési kiadások hatékonyságának javításával és a ráfordítások növelésével lehet egyrészt tovább javítani a magyar népesség egészségi állapotát.

   Emellett a nemzetközi összevetésben magas magyar halálozási ráta felhívja a figyelmet a prevenció és a szűrővizsgálatok fontosságára is. A prevenció szerepének erősítésével csökkenthető a krónikus betegségekre hosszú távon fordítandó egészségügyi kiadások összege, és meghosszabbítható az egészséges életévek száma.

   Persze nemcsak közvetlenül az egészségügyi szolgáltatásokon keresztül lehet javítani a helyzeten. Az egészségi állapotot olyan tényezők is befolyásolják, mint a társadalmi és gazdasági környezet, a fizikai környezet, az egyén életmódja, valamint az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés. A társadalmi és gazdasági környezet tekintetében a magasabb jövedelmi szint és társadalmi státusz kedvezőbb egészségi állapottal társul, a magasabb iskolai végzettségűek várható élettartama jellemzően meghaladja az alacsonyan képzettek várható élettartamát. A fizikai környezet magában foglalja az ivóvíz és a levegő minőségét, a lakhatási és munkakörülményeket. Az életmódbeli tényezőket befolyásolja például a sportolás, a helyes táplálkozás, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás mértéke.

   A magyar népesség rossz egészségi állapotában tipikusan az életmódbeli tényezőknek lehet a legnagyobb szerepe, hiszen hazánkban az uniós átlaghoz viszonyítva magas arányú az alkoholfogyasztás és a dohányzás, valamint a túlsúlyosak száma is a népességhez viszonyítva.

Forrás: portfolio.hu