Elképesztően megnőtt a legkisebbekkel szembeni erőszak a karanténidőszak alatt – írja a Népszava.

A segélyvonalak forgalma megduplázódott, nőtt az alkoholfogyasztás és a függőségek a családok és a gyerekek körében, és több más társadalmi probléma is felerősödött 2020-ban - derült ki a Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány jelentéséből.

A korlátozások miatt a családok több időt tölthettek együtt, de ez sok kisgyermeknek nem okozott örömteli pillanatokat. A jelentés szerint megnőtt a családon belül elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, háromszor annyi gyerek vált kapcsolati erőszak áldozatává, és a szexuális erőszak kiskorú sértettjeinek száma is 60 százalékkal nőtt 2019-hez képest. Jelentősen nőtt a 0–13 éves gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma, ugyanakkor a 14 éven felüliek esetében csaknem azonos maradt. Összesen 6310 olyan esetben indult eljárás, ahol kiskorú volt a sértett.

A 0–13 éves gyerekek ellen elkövetett harmadik leggyakoribb bűncselekmény a szexuális erőszak volt.

A felmérés rámutatott, az év szinte minden napjára jutott egy gyerekek szexuális kizsákmányolásával összefüggő eljárás, összesen 304 lány és 45 fiú vált áldozattá.

Összességében minden tizedik gyerek veszélyeztetett volt (mintegy 103 ezer gyerek) valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt. Ráadásul egy újfajta probléma is felütötte a fejét, az úgynevezett "vírusbullying": a gyerekek között egyre terjedt az egymás csúfolása, bántása, kiközösítése, zaklatása, ha valakiről kiderült, hogy elkapta a koronavírust. Egy másik kutatásból, az UNICEF Magyarország reprezentatív felméréséből pedig az derült ki, hogy szülők fele szerint romlott gyermekének mentális, lelki egészsége a járvány alatt. A legtöbben arról számoltak be, hogy gyermekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején. A legérzékenyebben a 11-18 éves kamaszokat érintette a járványhelyzet és a korlátozások: szüleik 55 százaléka tapasztalta valamilyen mértékben az alvászavar és a "befele fordulás" felbukkanását, 25 százalékuk úgy tapasztalta, hogy a gyermek könnyen dühbe gurult, 23 százalék pedig a kamasz motiválatlanságára panaszkodott.

Minden korosztályban a szülők mintegy fele tart attól, hogy a bezárások és a járványhelyzet miatt a gyermeke valamilyen tartós hátrányt szenvedett el: lassult az érzelmi és társas fejlődése, mozgásfejlődése, illetve lemaradt a tanulásban. Az is kiderült, hogy minél alacsonyabb jövedelemből él egy család, annál jobban ki volt téve a mentális kockázatoknak.

A 11-18 éves korosztály esetében az alacsony jövedelmű családokban jóval magasabb – 35 százalékos – arányban számoltak be a szülők arról, hogy a kamasz gyermekük szorong, míg ez az arány a közepes vagy magasabb jövedelmű családok esetén 15 százalék. A felmérésben rákérdeztek arra is, kaptak-e segítséget a családok. A 3-7 évesek szüleinek 64 százaléka, a 7-11 évesek szüleinek 71 százaléka, a 11-18 évesek 79 százaléka maradt segítség nélkül a járvány idején, igaz, sokuk nem is kért támogatást. Akik igen, azok jellemzően pszichológushoz, logopédushoz vagy a tanárokhoz fordultak.

A járvány elmúlik, a hatása megmarad

– Most kezdjük csak látni, a járvány és az elzártság milyen hatással volt a gyerekekre és szüleikre, most értünk el oda, hogy egyre többen kezdik felkeresni a szakembereket – nyilatkozta lapunknak Fehér Tibor gyermekpszichológus. Hozzá is egyre többen fordulnak olyan szorongásos tünetekkel, amelyek az elmúlt egy év során alakultak ki vagy erősödtek fel.

– A klienseim nagyobb része kamaszkorú, ami nem meglepő, hiszen épp ebben a korosztályban kellett volna a családtól való leválásról, érzelmi függetlenedésről szólnia az elmúlt időszaknak. A kamaszkor önmagában is egy fejlődési krízis, amire a Covid negatív hatással volt, sőt felborította ezt a fejlődési folyamatot

– mondta.

Fehér Tibor szerint a pandémia lelki hatásai a járvány elmúlásával is velünk maradnak majd, ám az, hogy ki mennyire sikeresen és mennyi idő alatt dolgozza fel, több mindentől - élethelyzettől, társadalmi és osztályhelyzettől, családi háttértől - is függ. A szakember úgy látja, minél kiszolgáltatottabb helyzetben van egy család, annál hosszabbra nyúlhat a feldolgozási fázis. Bántalmazó családi közegben pedig még súlyosabb következmények lehetnek. Fehér Tibor szerint a közeljövőben nagyobb szerepet kell kapnia a poszt-Covid ellátásnak a mentális egészség területén, illetve közpolitikai eszközökkel a családok gazdasági-egzisztenciális szorongásán is mihamarabb enyhíteni kellene.      

Forrás: Népszava