A kormánynak nem az lett volna a dolga, hogy a pedagógusok hivatástudatára építsen - mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának.

Sikeresen zárult a 2021-es tanév

- tudatta hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hozzátette: több mint száz pedagógus az életével fizetett ezért. A PSZ hétfői tanévzáró sajtótájékoztatóján elhangzott: a tankerületi központoktól, illetve a szakképzési centrumoktól közérdekű adatigényléssel kikért adatok szerint 2020. szeptember 1. és december 31-e között összesen 108 pedagógus hunyt el koronavírus-fertőzést követően. Szabó Zsuzsa kitért arra is, a tanároknak rengeteg kihívással kellett szembenézniük, de "természetesen" megoldották a járvánnyal, távoktatással járó nehézségeket.

- De a kormánynak nem az lett volna a dolga, hogy a pedagógusok hivatástudatára építsen. Az lett volna a természetes, ha a döntéshozók biztosítják a megfelelő körülményeket. Ez nem történt meg

– fogalmazott. A PSZ elnöke beszélt arról is, követeléseik között szerepelt egy egyszeri 100 ezer forintos kompenzáció, amit a digitális munkarendben résztvevő tanárok saját költségeik fedezésére kaphattak volna, de a kormány még csak tárgyalni sem akart erről. Felidézte, a pedagógusok teszteléséért is hónapokig küzdeni kellett, valamint akik megbetegedtek, számukra a 100 százalékos táppénz kifizetése is csak szórványosan valósult meg.

A PSZ a táppénz ügyében is közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kiderült: tavaly szeptember és december között 30,4 ezer pedagógus volt táppénzen, és közülük csak 305-en kaptak 100 százalékos juttatást.

Miközben Kásler Miklós Emmi-miniszter tavaly azt mondta, ez mindenkinek jár, aki koronavírus-fertőzés miatt maradt otthon.

Szabó Zsuzsa kitért a jövő évi költségvetés tervezetére is, szerinte nem látszik, hogy a kormány bármin is javítani akar az oktatásban. Egy forint sincs előirányozva benne béremelésre, a pályakezdők megbecsülésére. Rámutatott: egy kezdő pedagógus bére nettó 150 ezer forint, miközben az ország egyes részein egy mezőgazdasági napszámos havi nettó 200 ezer, máshol 260 ezer alatt nem megy el gyümölcsöt szedni.

A PSZ elnöke megemlítette azt is, a választási kampány közeledtével elindult a pártok ígérgetése, de szerinte ez nem elég, a PSZ versenyképes ajánlatokat szeretne látni.

Múlt héten megjelent az ellenzéki összefogás közös minimumprogramja, amely oktatásügyben egyebek mellett a Klebelsberg Központ felszámolását, önálló Oktatási Minisztérium létrehozását, értékálló pedagógus béremelést tartalmaz. Szabó Zsuzsa a Népszava kérdésére elmondta: nem "mézesmadzagokra" lenne szükség, hanem konkrét megvalósítási tervekre.

A PSZ ezért még kivár az ellenzéki pártok programjának véleményezésével. Hozzátette: jövőre egy olyan fórumot fognak szervezni, ahol a választáson induló pártok oktatáspolitikusai bővebben kifejthetik elképzeléseiket.

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a szakképzés kihívásairól beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakképzésben még mindig vannak olyan oktatók, akik nem kapták meg a pedagógus igazolványukat, ezért nyáron nem tudják igénybe venni a nekik járó kedvezményeket. Felhívta a figyelmet arra is, a szakképzési centrumoktól, tankerületektől és az Államkincstártól kért adatok nem minden esetben egyeznek. Például míg az Államkincstár szerint 30,4 ezer pedagógus volt táppénzen tavaly szeptember és december között, addig a tankerületek, centrumok szerint 44,7 ezer. Arra sehonnan sem kaptak választ, ebben az időszakban pontosan mennyi pedagógus fertőződött meg koronavírussal. - Mégis kinek higgyünk? Ki és milyen adatokat kezel, mi alapján tájékoztattak minket az Operatív Törzsben nyilatkozók, mi alapján rendeltek el rendkívüli szüneteket, digitális tanrendet? - sorolta a kérdéseket Gosztonyi Gábor.

Totyik Tamás, a szakszervezet másik alelnöke 12+1 pontban a PSZ szakmai elvárásait ismertette a 2021/2022-es tanévre. Ezek között szerepel a helyi tantervek felfüggesztése a koronavírus-járvány miatti lemaradások pótlása érdekében, különórák biztosítása a tanulók felzárkóztatására és az, hogy a kormány hozza nyilvánosságra, a közoktatásban hogyan készülnek egy esetleges negyedik járványhullámra.

Forrás: Népszava