Több fővárosi kerületben is 8-9 hónapra tolódott ki a pandémiás időszakban a hagyatéki leltár elkészítése és továbbküldése a közjegyzőkhöz – olvasható a Népszavában.

Kati és az öccse a tavaly december elején meghalt édesanyjuk után örököltek egy lakást, egy vidéki ház felét és többszázezer forint adósságot. Amikor elkezdték intézni a hagyatéki ügyüket, a kerületi önkormányzat munkatársa azt mondta nekik, ne csodálkozzanak, ha idén csak valamikor szeptemberben, vagy még később kapják meg a hivatalos végzést a közjegyzőtől, hogy ők rendelkezhetnek az örökségükkel. Addig saját zsebből fizethetik az ingatlanok rezsijét és az adósság törlesztőrészleteit is, eladni pedig semmit nem tudnak. Sok olvasónktól kapunk hasonló panaszokat, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Göd jegyzője szerint is nagy gondot okoz a hagyatéki ügyek elhúzódása.

Éppen abban az időszakban, amikor a járvány miatt nőtt a tragikus esetek száma.

Tóth János teljesen jogosnak tartja, hogy bosszúsak az örökösök, mert nem tudják eladni a házat, a kocsit, adott esetben a földet és a traktort, de nem tartja igazságosnak, ha valaki ezért a hivatali ügyintézőkre mutogat. A közigazgatási szakember különösen a kistelepüléseken látja kritikusnak a helyzetet, ahol a községi hivatalban egy munkatárs akár harmincféle ügyet is intéz, s nehezen birkózik meg a hagyatéki eljárás tavaly megváltozott feladataival. Ugyanis egy nemrég hatályba lépett kormányzati intézkedés óriási pluszterhet ró a hagyatéki ügyintézőkre. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke kérdéseinkre írott válaszában azzal árnyalta a képet, hogy több fővárosi kerületben is 8-9 hónapra tolódott ki a pandémiás időszakban a hagyatéki leltár elkészítése és továbbküldése a közjegyzőkhöz, de nem mindenhol. 

Tóth Ádám, a MOKK elnöke nem érzett semmilyen lassulást például a Ferencvárosban, ahol ő dolgozik, míg máshol egy megfertőződött ügyintéző betegsége, akár hónapokig tartó betegállománya miatt feltorlódtak az ügyek. Van olyan közjegyző – tette hozzá –, akihez egy hónapig egyetlen leltár sem érkezett az önkormányzatoktól.

Az okokat keresve a MOKK elnöke nemcsak a járványt említette, hanem azt is, hogy a 2019-es önkormányzati választás után tavaly jelentős személycserék voltak több nagy hivatalban, amelyek érintették a tapasztalt hagyatéki ügyintézői kört is. Az újak betanítása lassította a napi munkát, ahogy az is, hogy sokszor home office-ban dolgoztak az ügyintézők. Utóbbit a jegyzőszövetség vezetője is kiemelte: Tóth János szerint nem győzik megtanulni a kollégáik az új elektronikus felületek kezelését, ami önmagában is visszaveti a napi teljesítményt, de adatvédelmi és biztonsági okok miatt ezeket a rendszereket csak a hivatali gépekről lehet elérni.

 Ám a kormány március elején otthoni munkavégzést rendelt el a közigazgatásban, az ügyintézők így a központi tárhelyen őrzött hagyatéki anyagokhoz sem fértek hozzá egy ideig – van, ahol egészen a rendelkezés teljes feloldásáig, május 10-ig. Ráadásul épp januárban lépett hatályba a tavaly nyáron elfogadott törvény a földterületek ingatlan-nyilvántartásának rendezéséről, ami elképesztő mennyiségű pluszterhet ró a hagyatéki ügyintézőkre az egész országban. Ugyanis az állam művelésbe akarja vonni az osztatlan közös tulajdonban lévő területeket is, ám ehhez elengedhetetlen a birtokviszonyok teljes tisztázása, miközben egy-egy ilyen területnek papíron sokszor tömérdek tulajdonosa van.

Naponta keresik a földhivatalok az önkormányzatokat, hogy adott helyrajzi számon egy olyan személy van tulajdonosként bejegyezve, aki a népességnyilvántartás szerint nagyon rég halott, hol vannak az örökösei?

Ezért aztán valóságos családfakutatást végeznek a hivatalok, ami szintén lassítja a friss hagyatéki ügyek intézését.

Tóth János szerint vagy az elektronikus hagyatéki rendszerre való áttérést kellett volna elnapolni, vagy azt kimondani, hogy a járvány miatt hirtelen megugrott halálozásra tekintettel a friss ügyek elsőbbséget élveznek a régi esetekkel szemben, de a kormány nem foglalkozik a hagyatéki eljárások elhúzódása miatt kialakult elégedetlenséggel és az önkormányzati hivatalnokok túlterheltségével.

Az ellenzéki vezetésű Göd jegyzője megoldást látna abban is, ha az örökösök utáni kutatást ezekben a póthagyatéki ügyekben a közjegyzők végeznék, hisz – ahogy fogalmazott – ők pénzt kapnak a munkájukért az eljárás végén. Bárhogy is, tehermentesíteni kellene az önkormányzati hivatalokat – jelentette ki. Ezt a felvetést azonban a közjegyzők elutasítják. Tóth Ádám kamarai elnök szerint a közjegyző nem nyomozó hatóság, „a 19. század vége óta az önkormányzatok veszik fel a hagyatéki leltárt, és semmi nem indokolja, hogy ezen az évszázados rendszeren változtassanak”, az önkormányzatoknak pedig sokkal több eszközük van az örökösök felkutatására, mint a közjegyzőnek.

Vitás esetek

Lapunk olyan jelzéseket is kapott korábban, hogy több esetben akkor is elhúzódtak az eljárások, amikor még a megszokott rendben intéződnek a hagyatéki ügyek. Erről is megkérdeztük a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, aki írásos válaszában jelezte, hogy ezek rendszerint speciális esetek. Nagyon megnehezíti a hagyaték átadását például, ha az egyik örökös külföldön él és dolgozik, ráadásul az itthon élő rokonokkal nem jó a kapcsolata, s nem hajlandó jogi képviselőt sem fogadni, a hivatalos küldeményeket sem veszi át. Tóth Ádám – aki magyar kamarai elnöksége mellett tavaly december óta választott elnöke az Európai Unió Közjegyzősségei Tanácsának – az örökösök közötti megegyezés hiányát említette második okként, mert ha a vita bíróság elé kerül, az minimum 8, de akár 24 hónapos késlekedéshez vezet, s ilyenkor a közjegyző csak a per befejezése után zárhatja le az ügyet.

Forrás: Népszava