Nyáron, az iskolai időszak végével a diákok nagy része munkalehetőség után néz, hogy abból finanszírozhassa meg a nyaralását, szórakozását vagy éppen a következő szemeszter tandíját. De miért éri meg a munkáltatóknak diákokat alkalmazni, pár hónapra betanítani őket, ha kis túlórával a főállású kollégák is el tudják végezni a szükséges plusz munkát?

A nyári időszakban a munkáltatónak több logisztikára van szüksége ahhoz, hogy minden dolgozója és ő maga is ki tudja venni a jól megérdemelt szabadságát. Ahhoz például, hogy egy szállítmányozó cégnél minden zavartalanul menjen, minden nap biztosítani kell, hogy a raktárban megfelelő számú ember dolgozzon, aki időben összekészíti a csomagokat vagy az árut a szállításra. Fontos, hogy mindig legyen elegendő pénztáros, illetve eladó az üzletekben, aki a zavartalan és a hosszú sorban állás nélküli vásárlást biztosítja, vagy éppen ügyfélszolgálati telefonos ügyintéző egy szolgáltató cégnél, aki türelemmel és szakértelemmel tudja információval ellátni az érdeklődő ügyfeleket.

Ehhez a logisztikához sokszor már akár áprilisban hozzáfognak az egyes szervezetek, hogy minden munkacsoport zavartalanul végezhesse a munkáját a szabadságolások ideje alatt is. Ám soksor még így is előfordul, hogy az esetenként pont a nyári időszakra eső forgalomnövekedést túlórákkal igyekeznek orvosolni a cégek.

Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás

A túlórázás a Munka Törvénykönyvében szabályozva van, így ezen a téren – még ha látszólag jó megoldásnak is tűnik – jogilag meg van kötve a munkáltatók keze.  Ám ez az éremnek csak az egyik oldala. A túl sok plusz munka a munkavállalót testileg, mentálisan és pszichésen is megterhelheti, ami egyrészt az elvégzett munka minőségében is meglátszódhat, másrészt pedig a munkamorált is rombolhatja a kimerült, elfásult munkaerő. A túlórázás tehát bár rövid távon, a nyári kiesések pótlására megoldást jelenthet, ugyanakkor hosszú távon a szervezeti kultúrára, a belső munkavállalói hangulatra, elköteleződésre meglehetősen rossz fényt vethet.

Érdemes tehát a munkavállalók jóllétére, pihenésére és egyensúlyára is odafigyelni. Erre kínálhat jó megoldást a nyári diákmunka, amivel a Mind-Diák Szövetkezeten keresztül, akár a főállású dolgozók gyermekeit is foglalkoztathatják a cégek. Ez pedig a szövetkezeti háttérrel dolgozó diákok után járó kedvezmények mellett, a kollégák növekvő lojalitása miatt is előnyére válhat a szervezeteknek.

Ballag már a vén diák tovább…

Bár több éves tendencia, hogy a diákok már nem csak a VAKÁCIÓ! utolsó betűjének felírása, illetve az utolsó sikeres vizsga után keresnek diákmunkát. A Mind-Diák Szövetkezet több évtizedes szakértői tapasztalata mégis azt mutatja, hogy ebben az időszakban – a 18 év felettieken túl – olyanok is keresnek diákmunkát, akiknek esetleg évközben a tanulmányaik miatt kevesebb lehetőségük van egy kis zsebpénz kiegészítésre. Ebben az időszakban jellemzően a 15-17 évesek is nagyobb arányban jelentkeznek a Szövetkezetnél. A 18 év alatti fiataloknak ugyanis minden esetben szülői hozzájárulásra van szükségük ahhoz, hogy munkába állhassanak, sok szülő pedig ebben a korban évközben még a tanulmányokra szeretné fektetni a hangsúlyt gyermeke életében.

A Mind-Diák Szövetkezet tehát az országos hálózatának köszönhetően a nyári szezonban megnövekedett kapacitással tudja kielégíteni akár a kereskedelemmel – például a Balaton környéki települések áruházaiban –, akár más vidéki nagyvárosok logisztikával, adatrögzítéssel, gyártással foglalkozó cégeinek fokozott igényeit is.

„Sok diák kifejezetten nyárra keres munkát. Ki nyaralásra, telefonra vagy laptopra gyűjt, ki pedig zsebpénzkiegészítés miatt vállal munkát. Általánosan óránként bruttó 1000-1500 Ft közötti díjazást már a hirdetésben is feltüntetjük. Ugyanakkor olyanokkal is találkozhatunk ebben az időszakban, akik júniusban lediplomáznak, és szeretnének még nyáron is diák- vagy gyakornoki munkát vállalni, mielőtt megmérettetnék magukat a munkaerőpiacon. Munkaadóként érdemes szem előtt tartani, hogy a Szövetkezeten keresztül a végzősöknek is lehetőségük van kedvező feltételek mellett munkát vállalni október végéig, mivel addig ők is tanulói jogviszonyban állnak még az egyetemmel. Ez egyébként ugyanígy igaz azokra a leérettségizett vagy szakközép iskolában végzett tanulókra is, akik nem folytatják szeptemberben a tanulmányaikat. Ez tehát azt jelenti, hogy az elballagott, lediplomázott fiatalokat ugyanolyan kedvező feltételekkel foglalkoztathatják a munkáltatók, mint azokat, akik szeptembertől biztosan visszaülnek az iskolapadba.” – Mondta Göbl Róbert a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

A diákszövetkezet jogi és szakmai védőhálót biztosít

A Mind-Diák Szövetkezet három nagy területen is támogatja, tehermentesíti a munkáltatókat. Egyrészt, a teljes toborzási, bejelentési és szerződéskötési folyamatot elrendezi a Szövetkezet, amiért szakmai garanciát, vagyis minden felelősséget vállal. A cégeknek tehát elég egy-két nappal a munkába állás előtt jelezni a Szövetkezet felé, hogy milyen feladatokra keresnek diákokat, és napokon belül megkezdődhet a közös munka, a betanulás a fiatalokkal. Ráadásul a Szövetkezet biztosít a meghirdetett feladatokra fiatalt, akkor is, ha például betegség miatt kiesne egy diák az előre betervezett időpontban.

Másrészt, a Mind-Diák Szövetkezet minden jogi szabályozással tisztában van, így pontos és szakszerű tanácsokat tud adni a munkaadónak a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatban. Segítségükkel elkerülhető tehát, hogy az előírtnál többet, esetleg törvénybe ütköző napszakban dolgozzanak - például a fiatalkorúak - vagy éppen ne kapjanak megfelelő mennyiségű pihenőidőt. A Szövetkezet tehát egy adminisztrációs és jogi védőhálót biztosít minden partnercége és a diákok számára is, így a felmerülő kérdésekben is azonnali tanácsokkal tudnak szolgálni.

A harmadik tényező, ami a diákszövetkezet mellett szól, hogy a rajtuk keresztül foglalkoztatott diákok után a cégek 100%-ban mentesülnek a SZOCHO befizetése alól. A Szövetkezeten keresztül dolgozó fiatalokkal ugyanakkor ennél is többet spórolhat, hiszen utánuk nem kell sem fizetett szabadságot, sem fizetett ünnepet, de betegszabadságot sem fizetni. Csak a ledolgozott órák után kell költségekkel számolni. Mindez tehát összesen akár havi 30-40% bérjellegű megtakarítást jelenthet.

Konkrét számokban mérve mindez azt jelenti, hogy egy raktáros, csomagoló vagy irodai munkával a több hónapos nyári szezonban a diákoknak kifizetett jövedelem (például bruttó 1500 Ft/óra) és azonos havi bérrel foglalkoztatott főállású munkavállaó teljes foglalkoztatói ráfordítása közötti különbség meghaladhatja a 400.000 Ft-ot.

Egy szövetkezeten keresztül foglalkoztatott diák tehát többszörös nyereséget hozhat egy cég számára, hiszen rugalmasan, a szezonális igényeknek megfelelően alkalmazhatja őket kedvező támogatási keretek között, miközben a főállású munkatársak túlóra és kellemetlenségek nélkül élvezhetik a nyári szabadságot. Ősszel pedig akár a megspórolt összegekből fejlesztésekkel is segítheti a főállású munkavállalók kényelmes és biztonságos munkavégzését, illetve a nyári szezon után akár új, részmunkaidős junior kollégával is bővítheti a csapatot egy diák.