Patthelyzet alakult ki a magyarországi kis- és középvállalkozások foglalkoztatáspolitikájában a legfrissebb kutatások szerint, mert az elbocsátások aránya ugyan nem növekedett, de a cégek jelentős része több munkavállaló felvételét sem tervezi a következő egy évben – írja az mno.hu.
A vállalkozások túlnyomó része meg van elégedve a dolgozói létszámával, és kevés cég fog álláshirdetést kiírni a következő egy évben – derült ki a kis- és középvállalati vezetők körében végzett K&H kkv-bizalmiindex-kutatásból. A létszámbővítést tervező cégek aránya ugyanis 21-ről 13 százalékra zuhant, és közülük is legtöbben csupán néhány főt fognak felvenni.
Jó hír azonban, hogy az elbocsátások aránya sem növekedett, a 3 százalékos szinten maradt. Kovács Viktor Zoltán marketing-főosztályvezető az eredményekkel kapcsolatban elmondta: a megkérdezett cégvezetők válaszai alapján továbbra sem várható a kkv-szektorban a foglalkoztatás látványos javulása. Nem mindegy azonban, mekkora a vállalkozás, ugyanis a cégmérettel párhuzamosan az elhelyezkedés esélye is egyértelműen javul. Míg a mikro- és kisvállalkozások csupán 12, illetve 13 százaléka tervez létszámbővítést, addig a középvállalatok esetében már 23 százalék ez az arány.
A fizetésekre inkább a jelenlegi jövedelem szinten tartása jellemző, hiszen a cégvezetők túlnyomó része, egészen pontosan hetven százaléka változatlan bért fog utalni a következő egy évben. Fizetésemelésre a vállalatok 22 százaléka készül a félévkori 30 százalék helyett, ilyen alacsony arány mindössze egyszer fordult elő az elmúlt tíz évben. Régiós szinten azonban jelentős eltérések vannak a bérezésben. Nagyobb javadalmazásra a Dél-Dunántúlon és a fővárosban dolgozó alkalmazottak számíthatnak a leginkább (29 és 25 százalék), míg a Nyugat-Dunántúlon dolgozók a legkevésbé (16 százalék).
Növelni kell az átláthatóságot
Az 500 magyarországi székhelyű, kétmilliárd forint éves árbevétel alatti társaság megkérdezésén alapuló kutatás arra is rávilágított, hogy a kkv-k bővítési szándékát túlzottan az sem befolyásolja, mely ágazatban érintettek. Nincsenek jelentős eltérések, míg a mezőgazdaságban tevékenykedők 12 százaléka tervezi növelni az állományt, addig ez az arány a kereskedelemben dolgozóknál 14 százalék. A béreket érintő kérdésekre adott válaszokban nagyobb a szórás, de az összesítés alapján Budapesten és Pest megyében a munkavállalók 8 százalékának csökkenni fog a bére 2016-ban.
A fővárosban a fizetések 66 százaléka marad változatlan, ugyanez a mutató a központi régióban 71 százalék. A K&H és a GfK 2004 óta kérdezi negyedévente a cégvezetőket, a kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv-bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire ítélik fontosnak a vállalkozások.
Az Európai Bizottság legutóbbi elemzése szerint az unióban az új munkahelyek 85 százalékát a kis- és középvállalkozások hozzák létre. Az EU-ban a kkv-k adnak munkát a foglalkoztatottak 67 százalékának, 22,3 millió cégről és 90 millió dolgozóról van szó.A brüsszeli testület szerint Magyarországon a szektornak még mindig nem sikerült tartós fellendülést elérnie, pedig az uniós átlagnál nagyobb, 70 százalékos a kkv-k részaránya. A bizottság ajánlása szerint növelni kell az átláthatóságot, hogy csökkenjen a bürokratikus teher, a korrupciós kitettség, illetve hogy javuljon a verseny. Fokozni kell a kkv-k innovációs támogatását is.
Forrás: mno.hu
