A postások még nem kaptak ajánlatot az alapbér emelésére, a felkínált egyszeri pluszpénzt pedig túl kevésnek tartják – írja a Népszava.

Megkezdődött hétfőn a bértárgyalás a Magyar Posta Zrt.-nél, miután a kormány a múlt héten engedélyt adott a legnagyobb állami közszolgáltató cégek vezetőinek az egyeztetésekre. Az év kezdete óta eltelt öt hónapban nem derült ki, hogy mit kínál a vállalat a 28 ezer dolgozójának 2021-re, és az első tárgyaláson is csak egyetlen számot ismerhettek meg a szakszervezetek: az éves egyszeri juttatás egy főre jutó összegére bruttó 136 ezer forintos ajánlatot tett a munkáltató. Mivel a postások idén még egyetlen fillér pluszpénzt sem láttak és a javaslat egyben a munka szokásos év végi elismerését jelentő keret, az érdekvédők elégedetlenek, különösen, mert úgy sejtik, csak ebből a pénzből lehet lecsípni az első félév elmaradt béremelésének kompenzációját. Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke elmondta lapunknak, hogy 

az ajánlatot a következő napokban értékelik az érdekvédelmi szervezetek elnökségeiben, de már most majdnem biztos, hogy sem ők, sem a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, sem a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, sem pedig a Kézbesítők Szakszervezete nem fogadja azt el.

A postai érdekvédők eredetileg 10 százalékos bértömeg növekedést kértek, ami magasabb a közszolgáltató cégek többségének igényénél. Tóth Zsuzsanna ezt azzal indokolta, hogy a vállalati bérek náluk általában alacsonyabbak, mint például a nagy közlekedési cégeknél és szeretnék felszámolni a lemaradásukat. A tagság ugyanis elégedetlen, egy múlt heti üzenet szerint a "dolgozók létszáma csökken, újak nem nagyon jelentkeznek ennyi pénzért, olyan postás, aki marad is, ritka mint a fehér holló! Ha jönnek is, benéznek, aztán tovább állnak. Egyre kevesebb ember végzi el, ugyanazt a munkát, de a levelek és csomagok mennyisége nem csökken, sőt inkább növekszik". A postás egyeztetés a munkáltatóval a jövő hét első felében folytatódik, de az érdekvédők úgy vélik, akkor még mindig csak az egyszeri juttatás mértékéről és kifizetési ütemezéséről tudnak tárgyalni.

A munkavállalók szervezetei abból indulnak ki, amikor magasabb összeget várnak, hogy ebben az évben nem csökkenhetnek a reálkeresetek az állami vállalatoknál.

A pandémia alatt ezeken a munkahelyeken mindenki helyt állt, pedig többségük extrém módon veszélyeztetett volt munkavégzés közben az utasokkal, ügyfelekkel való közvetlen találkozások miatt. A nagy közszolgáltatóknál a szakszervezetek többsége 6 százalékos béremelésről és egyszeri bérkiegészítésekről egyeztet, de van olyan volános és villamosenergia-ipari szervezet is, amelyik 10 százalékos béremelési igényt fogalmazott meg a tárgyalások előtt. A munkáltatók is a járványra, az emiatt csökkent bevételekre hivatkozva nyomják lefelé a bérajánlatot. A tulajdonosi szempontból széttöredezett vízügyi ágazatban évek óta megszokott módon valószínűleg utolsóként kezdődnek meg a bértárgyalások, információink szerint még nincs is időpont az első egyeztetésre. 

Homályos a valódi ok

A járvány alatt megszokottá vált az állami vállalatoknál is, hogy a nagyobb létszámú megbeszéléseken személyesen csak egy szűk vezetői kör vett részt, de további elnökségi tagok is figyelhették valamilyen internetes felületen a tárgyalást. Úgy tudjuk, ezt a lehetőséget tegnap megszüntették a Magyar Postánál, mert „felső szinten” nem tetszett, hogy a MÁV-Volánbusz vállalatcsoport előkészített bérmegállapodásának több részletét is megírtuk múlt szerdán a Népszavában. Állítólag a „kiszivárogtatás” miatt maradt el csütörtökön a szerződés aláírása. A legnagyobb magyar állami közszolgáltató ez alkalommal sem felelt kérdéseinkre, így tegnap sem tudtuk meg, mikor írhatják alá az 57 ezer dolgozó idei béremelését rögzítő szerződést, s mi a halasztás valódi oka.   

Forrás: Népszava