A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) 2021. február 24-én tartott sajtótájékoztatóját Cserkeszőlőn, miután konfliktus alakult ki a dolgozók és a munkáltató önkormányzat közt. A sajtótájékoztatóval egy időben közreadtuk a szakszervezet szerkesztőségünkhöz aznap eljuttatott álláspontját is, MKKSZ: Fizetést csökkentett, röghöz kötne és a szakszervezetet sem ismeri el a cserkeszőlői fürdő vezetése címen.

A szöveg azonnali közlésével hibát követtünk el, mert nem adtunk arra lehetőséget, hogy a szövegben megfogalmazott állításokra az önkormányzat reagálni tudjon.

Az önkormányzat szerint a cikk több valótlan állítást is tartalmaz, az írás rossz színben tüntette fel a települést, és ezzel kárt okozott a községnek. Noha hibánkat később korrigáltuk, és a szöveget az önkormányzat álláspontjával frissítettük, az önkormányzattól hibás eljárásunkért bocsánatot kérünk, közleményüket az alábbiakban közöljük.

A Cserkeszőlői Önkormányzat közleménye

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete 2021. február 24-én nyilvános és előre meghirdetett tájékoztatón kívánt megsemmisíteni önkormányzati munkaszerződéseket. A tájékoztató és azzal kapcsolatos, média felületeken megjelent cikkek is súlyos és számos valótlan állítást tartalmaznak, melyek tételes cáfolatát az alábbiakban közöljük.

A Szakszervezet által közöltekkel ellentétben, sem 2020. március 16-án, sem pedig azt követően a fürdő egyetlen munkavállalója sem került azonnali hatállyal elbocsátásra.

Az állásidő 2020. június 14-ig tartott valamennyi munkavállaló tekintetében. Hamis tehát azon állítás, hogy 2020. július 15-ig voltak a munkavállalók állásidőn. A dolgozók több mint fele – akiknek az önkormányzat tudott munkát adni – a nehézségek ellenére is megkapta a rendes munkabérét.

A kinevezés módosítás valamennyi munkavállaló által aláírásra került, ezért nem igaz azon állítás sem, hogy egyoldalú szerződésmódosítás következében kerültek a munkavállalók állásidőre.

Az egyik cikkben szereplő „meg nem nevezett kertésszel” kapcsolatosan meg kívánjuk jegyezni, hogy nevezett „kertész” saját maga kezdeményezte a munkaszerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetését 2020. június 26-án, a veszélyhelyzet után, akinek munkaviszonya ezáltal – már bőven az állásidő visszavonását követően – 2020. július 3. napján szűnt meg. Ezáltal nem igaz azon állítás, miszerint a munkáltató rövid úton elérte volna, hogy fenti személy önként felmondjon.

Valótlan azon állítás is, hogy 2020. november 1-jén egyoldalú szerződésmódosítással került csökkentésre minden dolgozó fizetése 10 %-kal. A valóság ezzel szemben az, hogy mint minden esetben, ezen alkalommal is kétoldalú kinevezés módosítással kerültek a bérek csökkentésre, melyek összege nem csökkent a törvény által előírt minimum bér alá.

Nem igaz azon állítás sem, hogy 2020. novemberében bárki is állásidőre került volna a dolgozók közül. A valóság az, hogy november hónapban senki nem került állásidőre a dolgozók közül, 2020. december hónapban 28 fő, 2021. január hónapban 62 fő volt állásidőn. A dolgozók több mint fele a nehézségek és a leállás ellenére ezen időszakban is megkapta a rendes munkabérét, amiért dolgozott is.

Tehát nem valósak azon állítások, melyek szerint 2021. január 5-én a 2020. november 1-jén felajánlott munkabérek is csökkentésre kerültek.

Nem igaz azon állítása sem, hogy a kinevezések és ezáltal a bérek határozatlan időre kerültek módosításra. A valóság ezzel szemben az, hogy a kinevezések a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet fennálltának végéig kerültek módosításra.

Azon állítás sem igaz, hogy a dolgozók törvénytelenül többletmunkára vannak kényszerítve. Az igazság ezzel szemben az, hogy a Magyar Államkincstár által fenntartott és a közalkalmazottakra kötelezően alkalmazandó Központi Illetmény Számfejtő Rendszer (KIRA) akként került kifejlesztésre, hogy abban a munkáltató által csak a hétköznapokra vonatkozó munkavégzés kerülhet feltüntetésre.

Ezen rendszert használják az országban többek között a kórházak közalkalmazottjainak munkaügyi nyilvántartására is. A munkavállalókra vonatkozó jogszabályok azonban a programmal ellentétben felhatalmazást adnak a munkáltatók részére munkavállalói hétvégi foglalkoztatására is, mint ahogyan teszik ezt többek között a kórházi dolgozókra vonatkozóan is. A programmal ellentétben a munkavállalók által kitöltött és a munkáltató által leigazolt munkalapokon azonban a ténylegesen ledolgozott napok és munkaórák kerülnek feltüntetésre, az esetleges túlórák minden esetben kifizetésre kerülnek, és a munkavállalók a törvényben előírt óraszámban vannak foglalkoztatva.

A Szakszervezet a nyilvános tájékoztatóján elhangzott nyilatkozata alapján az állásidő alkalmazása és ezáltal a munkabérek csökkentése a munkáltató által jogellenes. Ezen állítás szintén nem valós. A Munka Törvénykönyvének 146. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), alapbér illeti meg.

Nem jár azonban alapbér, ha az állásidő valamely elháríthatatlan külső okból következik be. Jelen esetben Magyarország Kormánya által kihirdetett veszélyhelyzet és az ezzel összefüggésben meghozott azon rendeletek -többek között a 484/2020. (XI.10.) Korm. rendelet – melyek megtiltják a közfürdők nyitva tartását, elháríthatatlan külső oknak számítanak.

Az állásidő önmagában nem függ a felek megállapodásától, hiszen a munka biztosítása a munkáltató feladata és ha ennek nem tud eleget tenni, akkor jön szóba az „állásidő” fogalma. A joggyakorlat egységesnek tűnik abból a szempontból, miszerint abban az esetben, ha a munkáltató azért nem tudja biztosítani a munkavégzés feltételeit, mert jogszabály ilyen jellegű rendelkezést tartalmazott, úgy arra a munkáltatónak semmilyen ráhatása nem volt és nem lehetett, így ilyen esetben akár fizetetlen állásidő is lehetséges.

Ám az önkormányzat vezetése úgy döntött, hogy a kialakult helyzet ellenére is biztosít egy alapjövedelmet azoknak a munkavállalóinak, akik nem tudnak dolgozni a veszélyhelyzet okozta leállás miatt, mivel fontosak a számunkra. 130 000 forint bruttó juttatást kapnak, és minden járulékuk fizetve van az önkormányzat által. Tehát úgy kapják ezt a juttatást, hogy ezért nem kell tenniük semmit. Akinek ez nem volt megfelelő, az dönthetett úgy is, hogy nem fogadja el az állásidőt.

Valótlan azon állítás is, hogy egyik pillanatról kellett a másikra aláírniuk a dolgozóknak a nem egyoldalú megállapodást. Voltak, akik 2-3 héttel később írták csak alá, tájékozódva és tájékoztatva őket mindenről, amit nem értettek.

A jogi álláspontunk a szakszervezet megalakulásáról szóló dokumentummal kapcsolatban, melyet a jelen levő szakszervezeti tagok részére is bizonyítható módon több ízben előadtunk, erről írásban is tájékoztatva lettek, hogy a szakszervezet – mint ahogyan az a nevében is szerepel – valamennyi köztisztviselőt, közalkalmazottat és közszolgálati dolgozót képviseli. Abba tagként bármelyik önkormányzati dolgozó beléphet, tehát nem csak a fürdőben dolgozó közalkalmazottak, hanem akár az önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak is. Erre tekintettel, mivel a szakszervezet cserkeszőlői alapszervezetet kíván létrehozni a megalakulásával kapcsolatos dokumentumokat az önkormányzat vezetőjének, jelen esetben a polgármesternek kell eljuttatniuk, amire a felhívást meg is kapták.

Minden, Cserkeszőlő Község és a Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ jó hírét hamis adatokkal és állításokkal rontó személy, szervezetet, média felület ellen megtesszük a jogi lépéseket.

Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ a Cserkeszőlő Községi Önkormányzat költségvetési szerve, és arra az önkormányzatokra és költségvetési szervekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

Jelen pandémiás helyzetben, amely minden önkormányzat, így a mi önkormányzatunk számára is kemény időszak, különösen visszataszító, ahogy önkormányzatunkat egy szakszervezet és egyes média felületek politikai célok érdekében kívánják felhasználni a jelenlegi Kormány ellen. Sajnos ehhez néhány helyi lakos és egy képviselő is segítő kezet nyújt, mérhetetlen károkat okozva Cserkeszőlőnek és az itt élőknek tényeket nélkülöző állításaikkal. Ezen személyek saját településük ellen fordultak saját céljaik elérése érdekében.

Ezzel a magatartásukkal nem csak a települést, és annak fő bevételi forrását, a fürdőt, és az ott dolgozó közalkalmazottakat, de a település összes szolgáltatójának megélhetését teszi kockára, hazugságokon alapuló negatív színben feltűntetve Cserkeszőlőt.

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat, ahogyan eddig is, a későbbiekben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a fürdő biztonságosan és megfelelő anyagi háttérrel tudjon újra indulni, miután azt a Kormány engedélyezte, és ezzel biztosítsa nem csak a település gazdasági biztonságát és függetlenségét, hanem a dolgozók megélhetését is.

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el, úgy, hogy gazdasági érdekeltségei ne kerüljenek veszélybe.

Minden ettől eltérő álláspont valótlant állít.

Cserkeszőlő, 2021. március 26.

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat

Forrás: Mérce