Nincs szélessávú internet és megfelelő számítógép, otthon pedig nincs tanulásra alkalmas hely – ilyen akadályokkal szembesültek az elmúlt hónapokban azok az érettségizők, akik az ország mélyszegénységgel sújtott részein élnek, komoly anyagi gondokkal küzdő családokban. Bőven volt munka a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó civil szervezeteknél a távoktatás hónapjai alatt, de sikertörténetek is akadnak: van olyan végzős gimnazista, aki Hajdú-Bihar megye egyik legszegényebb kistelepüléséről juthat be a jogi egyetemre – írja az Eduline.

„Három diákunk beköltözhetett az iskolai kollégiumba, ha ez nem lett volna lehetséges, gyakorlatilag nem tudtak volna részt venni az online oktatásban. Egy diákunk három kisebb testvérével él együtt, plusz az unokaöccsével egy viszonylag kis lakásban, de állja a sarat, bár látjuk rajta, hogy nagyon fáradt. Neki a kisebbek ellátásába is be kell segítenie” – mondja Paskó Ildi, a hátrányos helyzetű roma középiskolásokat, egyetemistákat többek között nyelvórákkal, készségfejlesztő tréningekkel, ösztöndíjjal segítő Romaversitas Alapítvány oktatási vezetője arról, milyen problémákkal néztek szembe érettségire készülő mentoráltjaik az elmúlt hónapokban.

Nehéz tanévet zár az a 72 ezer végzős, aki hétfőn úgy indul el a magyarvizsgára, hogy tavaly március óta mindössze két és fél hónapig járhatott be az iskolába. Összesen 173 tanítási napot töltöttek otthon - nem véletlen, hogy a legtöbben tartanak az idei érettségitől, az Eduline-nak az elmúlt hetekben sokan motiválatlanságról, fásultságról számoltak be. A legnagyobb próba azonban alighanem azokra az érettségizőkre vár, akik koronavírus-járvány és online oktatás nélkül is hátrányból indulnak, mert az ország mélyszegénységgel sújtott részein élnek, komoly anyagi problémákkal küzdő családokban.

Munka: iskola mellett vagy helyett

„Volt, hogy a szülő vagy a szülők elveszítették a munkát, és a diáknak be kellett segítenie a kenyérkeresésbe. Egyik gimnazistánk emiatt esett ki a programból, és a tanulmányait is fel kellett függesztenie” – mondja Paskó Ildi, hozzátéve: két érettségizőjük orvosira készül, Covid-osztályon dolgozik, ilyen lelkileg és fizikailag is megterhelő munka mellett készülnek az emelt szintű kémia- és biológiaérettségire. Minden második diákjuk egyébként saját magát tartja el, közülük négyen érettségi előtt állnak.

A kevés pénzből, egyik hónapról a másikra élő családok egyre része az elmúlt egy évben ugyanis még nehezebb helyzetbe került. Alig két hónappal a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanása után már csaknem 400 ezren vallották magukat munkanélkülinek, közülük minden második álláskeresőnek csak középfokú vagy annál alacsonyabb végzettsége volt. Több munkaerőpiaci kutatás rámutatott: a pandémia okozta leépítések, kényszerszabadságolások az egyébként is keveset keresőket érintették, például a munkaerőközvetítők által foglalkoztatott munkásokat. Ha pedig nincs bevétel, az idősebb gyerekek is kénytelenek dolgozni.

A VIII. kerületi Mátyás téren működő Kesztyűgyár Közösségi Ház mentorprogramjának vezetője, Farkas Zsolt is azt mondja, van idén olyan érettségizőjük, akinek anyagi nehézségek miatt időszakos munkát kellett vállalnia, „pedig a család támogató, szeretnének minden fontos feltételt biztosítani a tanuláshoz”. A program önkéntesei a Magdolna negyedben élő diákokkal foglalkoznak: tanulnak velük, motiválják őket, segítenek, ha valamelyik tárgyból lemaradnak, együttműködnek a környékbeli iskolákkal. A mentorált gyerekek többsége ugyanis általános iskolás, de minden évben, így idén is van öt-hat érettségiző, akit támogatnak a felkészülésben. „Sok családnál azt tapasztaljuk, hogy egy bizonyos életkort elérve a gyerekek is munkát vállalnak. Gyakran maguk a tizenévesek szeretnék kiharcolni, hogy otthon felnőttként kezelnék, ezért minél gyorsabban munkát akarnak találni, saját bevételt szerezni, önállósodni” – magyarázza Farkas Zsolt.

Öröm az ürömben, hogy a legszegényebb településeken élő családok helyzete nem változott. „Azokon a településeken, ahol mi dolgozunk, majdnem mindenki közfoglalkoztatott, közmunka pedig a járvány idején is volt, így a családjaink nem került lényegesen rosszabb helyzetbe” – ezt már Veress Tamás, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársa mondja. A szervezet – amely hat Hajdú-Bihar megyei településen működtet művészeti iskolát, az alig 300 lakosú Toldon pedig tanodát is létrehozott – anyagi segítséget is nyújt a diákoknak, a középiskolások 13 ezer forintos ösztöndíjat kapnak, az otthonuktól távolabb tanulóknak pedig bérletet is vesznek. A járvány miatt elrendelt online oktatás idején – akárcsak az Eduline által megkérdezett többi alapítvány – laptopokat, tableteket is kellett adniuk a mélyszegénységben élő iskolásoknak.

Ingyen lenne a vezetékes internet. Ha lenne

„Negyven táblagépet osztottunk ki a gyerekeknek. Arra törekedtünk, hogy minden családban legyen legalább egy, de ahol mondjuk három gyerek van, és egyszerre kellene bekapcsolódniuk az online órákra, ott nyilván egy tablet nem elég. Tavaly az eszközök hiányával, idén pedig az internet-előfizetéssel volt a probléma, 1 GB 1700 forintba kerül” – magyarázza Veress Tamás. Ezzel a problémával számos középiskolás szembesült az elmúlt hónapokban, a 2020-as tavaszi iskolabezárás idején szerzett tapasztalatokról készített friss elemzés például rámutat arra, hogy a tizedikesek 7 százaléka egyáltalán nem érhető el az internet vagy a számítógép hiánya miatt, további 5 százalék pedig csak korlátozottan, mert a családban egy számítógépen legalább három testvérnek kell osztoznia. Az adatok szerint a legrosszabb helyzetben a legfeljebb általános iskolát végzett édesanyák gyermekei vannak: közülük minden második diák egyáltalán nem vagy csak korlátozottan tud bekapcsolódni az online oktatásba.

Bár a távközlési szolgáltatók a gimnáziumban, technikumban és szakképző iskolákban tanulóknak decembertől áprilisig ingyenesen kínáltak internetszolgáltatást, a kedvezmény csak a vezetékes internetre vonatkozott. Az pedig nincs mindenhol. A borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat kínáló, többek között az encsi romatelep ötéveseinek iskolaelőkészítő programot szervező InDaHouse Hungary Egyesület alapítója és elnöke, Benkő Fruzsina azt mondja, az internethozzáférés náluk állandó probléma. Van olyan középiskolásuk, aki olyan házban lakik, ahová nem lehet bevezetni a vezetékes internetet, de még az egyesület hernádszentandrási központunkba sem kötnek be vezetékes internetet, mert nincs lefedettség.

Amikor a diák kikapcsolja a kamerát

Az Eduline által megkérdezett szervezeteknél dolgozók mind azt mondják: nem csak a laptop vagy az internet hiánya lehetetlenítheti el az online tanulást. Sok diák egész egyszerűen nem talál helyet a felkészüléshez: rosszak a lakhatási körülmények, sokan élnek kis helyen, nincs olyan terület a lakásban, ahol csend van, ahová el lehet vonulni egy-egy online óra erejéig. Ez nemcsak zavaró lehet, hanem – említette több interjúalanyunk – sokszor szégyenérzetet is kelt a diákokban. Van, hogy az online órákon azért marad kikapcsolva a kamera, mert nem szeretnék, ha más is látná, milyen körülmények között élnek. A Romaversitasnál húsz diák közül heten változtattak lakhelyet legalább egyszer, közülük öt végzős, idén érettségizik. Volt, aki háromszor, más ötször költözött, több középiskolás hónapokon keresztül kapott az alapítványtól krízisösztöndíjat. A szakemberek egyetértenek abban, hogy ennyi változás, bizonytalanság az érettségi évében nagyon megterhelő.

Hozzánk inkább bejönnek a központba, és innen vesznek részt az online óráikon, az önkénteseink segítik őket a tanulásban, a mentoraink pedig folyamatosan próbálják őket motiválni, hogy ne adják fel a tanulást, csinálják

– meséli az InDaHouse alapítója. Az egyesület önkéntesei főleg bölcsődés és óvodás korú, valamint általános iskolás gyerekeknek segítenek fejlesztéssel, tanodai foglalkozásokkal, és bár idén érettségiző diákjuk nincs, öt középiskolást támogatnak a tanulásban, a legtöbben matekból és idegen nyelvből vannak lemaradva. Benkő Fruzsina szerint a motivációjuk fenntartása az egyik legnehezebb feladat, hiszen eleve olyan tizenévesekről van szó, akik már most jóval messzebb jutottak az iskolázottságot illetően, mint a családjukban bárki. „És azért elő-előjönnek azok a gondolatok, hogy nem lenne-e jobb feketén, napi ötezer forintért dolgozni ahelyett, hogy tanulnak” – mondja, hozzátéve: tovább nehezítette a helyzetet, hogy az iskolazárás miatt a diákjaik nem mozoghatnak abban a közegben, amely a megtartó ereje a középiskoláknak.

A szervezetek úgy tapasztalták, az iskolák lehetőségeikhez mérten próbáltak – ahogy a Romaversitasnál fogalmaznak – „értelmezhető oktatást” biztosítani az elmúlt hónapokban. Vegyes a kép, mert sok iskolában tényleg online oktatás zajlott, és volt, ahol csak feladatokat küldtek ki, amelyeket határidőre vissza kellett küldeni. Bizonytalanságot okozott az is, hogy sokáig nem lehetett tudni, lesz-e szóbeli érettségi: a romaversitasos végzősök sok időt szántak a tételek kidolgozására, egyáltalán nem azt látják, hogy megkönnyebbülést hozott volna, hogy csak írásbeli érettségi lesz. Ráadásul az sem vitás, hogy az online órák, bármilyen jók is, nem olyan hatékonyak, mint az igazi, iskolai tanórák, kevesebb információ megy át, és a tanár is kevésbé tudja detektálni, hogy melyik diák hol és mivel akadt el. „Egy középosztálybeli család esetében még mindig ott vannak a szülők, akik elmagyarázzák a matekot, segítenek verset elemezni, vagy ott vannak a különórák. De a mi diákjaink csak ránk számíthattak” – mondja az alapítvány oktatási vezetője.

Hencidáról a jogi egyetemre

Persze a nehéz tanév után is vannak sikertörténetek. A Romaversitas segítségével érettségizőket az alapítvány egyetemistáknak szóló programjába várják, a Kesztyűgyár Közösségi Ház mentorai idén öt-hat érettségizőt segítenek, de tavaly is hasonló volt a létszám. Akkor mindenkinek sikerültek a vizsgái, sőt egy diák azóta már pedagógusnak tanul. Az Igazgyöngynél is nagy reményeket fűznek három érettségizőjükhöz, egyikőjük például sok tanulással a környék egyik legrosszabb helyzetű településéről, Hencidáról került be egy nagykállói gimnáziumba, nyelvvizsgát szerzett, ősztől pedig már a Miskolci Egyetemen szeretne tanulni, jogi területen.

Forrás: Eduline