Városliget, majális, vattacukor, régebben felvonulás, avagy emlékeink a május elsejékről. De honnan ered a munka ünnepének hagyománya? A colore.hu írása.

Miért ünnepeljük a munkát?

A 18. század végén elindult ipari forradalom rengeteg fejleménye közül a legnagyobb a gépesítés volt, aminek következtében sok munkafolyamat leegyszerűsödött – ennek a tulajdonosok nagyon, a gépek miatt elbocsájtott munkások viszont kevésbé örültek, hiszen már nem volt rájuk szükség a nagy acélmonstrumok miatt. Az agrárvidékekről sokan a városokba kényszerültek, hogy az ottani gyárakban találjanak megélhetést. Azonban a gyárak többségében hosszú munkanapok, kevés fizetés és rossz körülmények várták őket, idővel pedig a munkások megelégelték ezt. A brit Robert Owen, egy utópikus szocialista gondolkodású gyártulajdonos fogalmazta meg először 1817-ben az „Eight hours labour, eight hours recreation, eight hours rest” szlogen – igen, ahonnan a Beatrice dalának refrénje is ered. Owen ugyanis máshogy vélekedett a munkásairól, nem akarta őket kizsákmányolni, a gyermekmunkát sem támogatta, és az akkoriban szokásos 13-14 órás(!) munkaidőt 10 és fél órára, később nyolcra csökkentette volna. Ez utóbbi követelést sztrájkokkal, tüntetésekkel próbálták érvényre juttatni – sikertelenül. Harminc évvel később Nagy-Britanniában és a brit gyarmatokon a nők és a gyermekek – akik még továbbra is dolgoztak – munkaidejének felső határa napi tíz óra lett. A férfiak munkaidejét illetően nem történt változás egészen 1856-ig, amikor Melbourne kőművesei és építőmunkásai sztrájkba nem kezdtek a már említett nyolc óráért, és el is érték céljukat szervezett munkáscsoportként a történelem során először.

A mozgalmak és az alakuló szakszervezetek tendenciája lassan kiterjedt az egész világra, Amerikában is feltámadt az igény a normalizált munkanapra, 1886. május elsején Chicagóban szerveződött ezzel kapcsolatos felkelés. A „Haymarket massacre” néven elhíresült esemény, ahogy a neve is mutatja, tragédiába torkollott. Ugyanis a Haymarket Square-n összegyűlt munkások közé anarchisták is vegyültek, akik a helyszínre érkező rendőrök közé bombát dobtak, az egyenruhások pedig erre válaszul tüzet nyitottak a tömegre.

A munkásság szervezeteit tömörítő párizsi II. Internacionálé 1890. május elsején úgy döntött, hogy a négy évvel azelőtti vérengzés emlékére felvonulnak szerte az országban azért, hogy máshol is bevezessék a nyolcórás munkaidőt. Egy évvel később pedig hivatalosan „a munkásosztály nemzetközi összefogásának ünnepévé” nyilvánították május elsejét.

A munka, mint nemzeti ünnep világszerte

Több, mint százhatvan országban tartják meg évente nemzeti ünnepként a munka ünnepként arra emlékezve, hogy a történelem során a szakszervezeteknek és munkásmozgalmaknak köszönhetően nagyon nagy arányban bővültek a jogok és lehetőségek. Az Egyesült Államokban, a többi országtól eltérően szeptember első hétfőjén van a „Labor Day” már 1894 óta. A katolikus egyház 1955-ben május elsejét (Munkás) Szent József napjává nyilvánította, aki többek között az ácsok, asztalosok, erdészek védőszentje.

Mi történt még május elsején?

Néhány érdekesség , hogy mi kapcsolódik még május elsejéhez – ezeket csak a hecc kedvéért, a munka ünnepétől függetlenül gyűjtöttük össze nektek:

• 1881-ben megkezdte működését az első budapesti Telefonközpont.
• 1896-ban megalakulta Vígszínház Budapesten.
• 1939-ben debütált a DC Comics-nál Batman karaktere.
• 2011-ben boldoggá avatták II. János Pál egykori pápát.
• Hawaii-n ez a nap a nyakba akasztott virágfüzér, a lei ünnepe
• Franciaországban pedig a gyöngyvirág napja

Forrás: colore.hu