Egy kedd este benyújtott törvényjavaslat értelmében a kormány kezdeményezi, hogy a 2017 tavaszán bevezetett civiltörvény, hivatalos nevén a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény hatályát veszítse. A javaslat sarkalatosnak minősül, ezért az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges az elfogadásához – írja a Mérce.

Tavaly nyáron mondta ki az Európai Bíróság, hogy a civiltörvény sérti az uniós jogot, mivel „hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be”, így a törvényt a magyar kormánynak vissza kell vonnia. A bíróság akkori ítélete szerint a nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségek előírásával

a törvény egyes szervezeteket hátrányosan különböztetett meg, ráadásul azon az „elvi jellegű, különbségtétel nélküli véleményen alapul, hogy a civil szervezetek bármilyen külföldi finanszírozása önmagában véve gyanús.”

A diszkrimináción túl a civiltörvény

• a tőke szabad mozgásának elvét,
• az egyesülés szabadságát,
•  a magán- és családi élet tiszteletben tartását
• és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket

is megszegte, márpedig ez mind EU-s jog, de emellett arra is alkalmas, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat. Ezen jogok megsértése miatt indított már 2017 júliusában Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, mivel azonban a kormány ennek ellenére nem változtatott a törvényen, ezért került az Európai Bíróság elé az ügy.

Az Európai Bíróság tavalyi ítéletét követően Orbán Viktor arról beszélt, hogy ez a nyugatról érkező „liberális imperializmus” része, valamint, hogy bár nem szeret mindenhol összeesküvést látni, „de ettől még összeesküvések vannak”, „háttérhatalmi szervezkedések vannak”, és ha ránézünk a magyarországi résztvevőkre ezekben a perekben, akkor „nagyon könnyen megtaláljuk Soros szervezeteit”. Azt azonban örömmel nyugtázta ő is és Gulyás Gergely is, hogy a bírósági ítélet a civil szervezetek átláthatóságát a kormányhoz hasonlóan szintén fontosnak tartja, csak a törvényben alkalmazott módszert kifogásolta.

Ennek megfelelően a mostani törvényjavaslat sem engedi el teljesen a civil szervezetek ellenőrzését: minden olyan egyesületről és alapítványról, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot, az Állami Számvevőszék külön törvényben meghatározott módon évente összefoglaló jelentést tesz.

Ez azonban jóval kevésbé diszkriminatív és könnyebben értelmezhető szabály a hatályát veszítő civiltörvényben foglaltakhoz képest, hiszen az utóbbi több ponton is igen homályos módon állított feltételeket a civilek elé. A „külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvény azt mondta ki, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A szabályozás gumijellegéből fakadóan változatos gyakorlat alakult ki a magyarországi szervezetek között azzal kapcsolatban, hogyan is álljanak hozzá a megbélyegzéshez, és a hatóságok sem jártak el a törvényt érintő ügyekben.

Hétfőn a civiltörvénnyel nagyjából egy időben hozott felsőoktatási törvény módosításának, azaz a „Lex CEU-nak” a törléséről is javaslatot nyújtott be a kormány az Európai Bíróság tavaly őszi ítélete miatt, amely jogsértőnek találta a módosítást. Bár Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az Európai Bíróság a döntés során „kettős mércét” alkalmazott, amellyel „a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozta a magyar egyetemeknél”, a mostani módosítással törölnék a törvényből a CEU elüldözését célzó kritériumot, mely szerint Magyarországon az a külföldi egyetem működhet, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” (mint az emlékezetes, a CEU a törvénymódosítás idején nem működött az Egyesült Államokban).

Ennek ellenére a CEU nem tér vissza Magyarországra, mivel az egyetem képviselői szerint „a magyar kormánynak nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének. Az új tervezet értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon, és a döntést bizonyára a legmagasabb szinteken hozzák majd meg.” A közlemény, melyet a Magyar Narancs idéz, továbbá azt is leszögezte, hogy bár kutatási és egyéb, oktatást nem jelentő tevékenységei továbbra is jelen lesznek Budapesten, de nem teszik ki magukat újra „egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek.”

Forrás: Mérce