Nincs könnyű dolguk a kéményseprőknek, dönteniük kell, kitartanak eddigi munkahelyük mellett, vagy kockáztatják, hogy nem kapnak végkielégítést, és átszerződnek a katasztrófavédelemhez. Jövő júliustól ugyanis a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is gondoskodhat a kéményseprésről, ami eddig sem volt álommeló, és valószínű, hogy a jövőben sem lesz az – írja a vs.hu.
Az én vállalkozásomnak csengettek – mondta beletörődően Leikauf Tibor, baranyai kéményseprő-ipari vállalkozó. Cége a pécsi önkormányzattal áll szerződésben, még 2016 év végéig. Utána – egy december 1-jén megszavazott törvény szerint – már nem hosszabbíthatnak vele szerződést. És Leikauf Tibor még így is a szerencsésebb vállalkozók közé tartozik, mert az új jogszabály arra is lehetőséget ad az önkormányzatnak, hogy akár idő előtt felmondja a megállapodást.
Az új kéményseprői törvény lényege, hogy jövőre a katasztrófavédelem is beszáll a kéményseprésbe, így az önkormányzatok eldönthetik, a katasztrófavédelemmel kötnek szerződést, vagy érvényben hagyják a kéményseprő vállalatok valamelyikével kötött megállapodásukat. Előbb-utóbb azonban minden településen a hivatásos katasztrófavédelmi szerv gondoskodik a kéményseprésről. Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa a szavazás utáni sajtótájékoztatón azt mondta, innovációt, minőségi javulást várnak az új szabályozástól.
Leikauf Tibor viszont attól tart, hogy 15 alkalmazottját jövőre már nem lesz miből fizetni, miután kiszivárgott, hogy júliustól ingyenes lesz a kéményseprés. „Senki sem engedi majd be őket. Azt mondják majd, hogy jöjjenek vissza akkor, ha már nem kell nekik fizetni. Leikauf szerint ezzel veszélybe kerül a pécsiek élet- és vagyonbiztonsága is.
A szakszervezeti vezető, Vámos Csaba szerint az eddigi rendszer nem volt jó, és éppen az új jogszabály hoz majd élet- és vagyonbiztonságot. Az érdekvédő noha többször is kihangsúlyozta, hogy az általa vezetett szervezet „nem a kormány kollaboráns csapata", mégis azt a meglepő megjegyzést tette, hogy kollégái, köztük ő is, eddig nem tettek mást, mint „kéményseprői jelmezbe bújva vegzálták az embereket.
Szerinte a munkaadók abban voltak érdekeltek, hogy a kéményseprők „minél több pénzt inkasszáljanak". „Teljesíteni kellett a napi normát, ha azt mondták, hozzál napi 80 ezer forintot, akkor nem volt mese, hozni kellett napi 80 ezer forintot, különben szankciók jöttek". Ilyen volt például, hogy akadt, akitől megvonták az étkezési utalványt, más írásbeli figyelmeztetést kapott vagy egyszerűen kimaradt a jutalomból. Vámos szerint most ki fog bukni, hogy a kéményseprőket teljesítmény alapján fizetik, és még a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget sem viszik haza havonta.
Ez a gyakorlatban azt jelenti – magyarázta –, hogy a kéményseprők bruttó 80-100 ezer forint közötti alapbért kapnak, és erre jön a jutalék a bevétel után úgy, hogy az ellenőrzésekkor összeszedett pénzből a cég a hónap végén levonja a 27% áfát, a kéményseprőknek pedig az így megmaradt nettó összeg bruttó 4%-át adja jutalékként. Vámos Csaba szerint munkatársai havonta átlagosan 310 ingatlant ellenőriznek, és fizetésük még így sem éri el a 2015-ös szakmunkás minimálbért, a havi bruttó 118 ezer forintot.
Az országban több helyen is van már példa arra, hangsúlyozta a szakszervezetis, hogy jutalékos rendszer helyett fix fizetést kapnak a kéményseprők. Ők jobban járnak, mert jelenleg bruttó 160-200 ezer forint között tudnak keresni havonta, attól függően, az ország mely pontján dolgoznak. A fővárosban általában magasabbak a fizetések, Baranyában és Heves megyében alacsonyabbak. Az országos szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a kéményseprők országosan egységes fizetést kapjanak.
Előbb azonban fontosabb, hogy elkészüljön az a szakmai rendelet, amely előírja, hogy a kéménysepréshez szakirányú végzettség is kell. A most megszavazott törvényben ugyanis a szakszervezet bánatára csak az van, hogy nem lehet kéményseprő az, aki büntetett előéletű vagy korábban olyan hibát követett el, hogy eltiltották a szakmától.
Vámos Csaba attól fél, hogy valóra válik, amit korábban a Belügyminisztérium már pedzegetett, hogy akár betanított közmunkások is lehetnek kéményseprők, ha nem lesz elég alkalmazottja a katasztrófavédelemnek erre a munkára. A Belügyminisztérium a VS.hu-nak azt írta, “ a törvény kihirdetésére még nem került sor, ezért a munkaerő felvétele sem kezdődött meg. A katasztrófavédelmi szerv számít a jelenleg gazdálkodó szervezeteknél dolgozó szakemberekre. A szükséges létszám biztosítása érdekében a katasztrófavédelmi szerv az év elején kéményseprő szakképzés indítását tervezi.
Németh Szilárd parlamenti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „aki dolgozni szeretne, az a jövőben is tud", a kéményseprők nem maradnak munka nélkül. Leikauf Tibor viszont úgy tudja, hogy „mindenki nem fogja bevállalni" az új helyen az új munkát. Elsősorban azért, mert nem bíznak abban, hogy munkaviszonyukban megmarad a jogfolytonosság. Ráadásul Leikauf szerint sokan hiába kérik majd, hogy mondjanak fel nekik, a cégvezetők nem fognak, mert a rezsicsökkentéssel úgy legatyásodtak, hogy nincs miből fizetni, és ha lenne, sem szívesen nyitnák ki a kasszát, mert úgy vélik, nem ők okozták a jelenlegi problémát. A vállalkozók úgy vannak vele, hogy aki akar, az mondjon fel maga, és szerződjön a katasztrófavédelemmel, ebben az esetben azonban végkielégítés nem jár, sőt, könnyen lehet, hogy a kéményseprő fizet a munkáltatójának, ha korábban munkáltatói hitelt vagy tanulmányi szerződést kapott, és a főnöke most ezt a pénzt pikk-pakk egy összegben visszakéri. „Hacsak nem vállalja át a katasztrófavédelem", biztosat nem tudni – mondta Leikauf.
Vámos Csaba szerint „ami jár, az jár, de mindenkinek". Azt a szakszervezeti vezető sem vitatja, hogy a cégek joggal követelhetik vissza a munkáltatói hitelt vagy a képzésre fordított támogatást, de kötelesek lesznek felmondani, mert előbb-utóbb nem tudnak az embereknek munkát adni, rákényszerülnek, hogy elküldjék őket. Ha mégsem így lenne, akkor Vámos szerint a kéményseprők perközösségeket alakítanak majd és így, közösen követelik a pénzüket.
Porszem a gépezetben
Aggodalomra adhat okot az is, hogy a törvény szerint a polgármestereknek már január közepén jelezniük kell, ha a katasztrófavédelemre szeretnék bízni a kéményseprést, csakhogy a hivatalos szerveknek július 1-jéig ehhez „semmi közük". „Addig kinek jelezzenek a polgármesterek?" – hívta fel a figyelmet erre az „apró" pontatlanságra Vámos Csaba, aki ezt levélben többször is jelezte a Belügyminisztériumnak, hiába.
Száznál is több levéllel bombázta a döntéshozókat Leikauf Tamás is. Még a köztársasági elnöknek is írt, mert szerinte júliustól olyan vegyes rendszer jön létre az országban, ami diszkriminatív, “ lesznek ugyanis olyanok, akiknek fizetniük kell és lesznek, akiknek nem.
Németh Szilárd azt mondta: július 1-je után azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem kötnek szerződést a katasztrófavédelemmel, hanem továbbra is saját cégükkel vagy pályázaton kiválasztott vállalkozással végeztetik a kéményseprést, fizetniük kell. A rezsibiztos úgy fogalmazott, „az az asztal fizet a muzsikáért, aki azt megrendeli". Leikauf Tibor arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzatoknak kártérítési kötelezettségük van, ha egyoldalúan szerződést bontanak. Németh Szilárd erről nem beszélt, ahogyan arról sem, hogy azt a pénzt, amelyet az önkormányzatok az emberek helyett kifizetnek, megigényelhetik az államháztartástól.
A fővárosi önkormányzatnak például esze ágában sincs felmondani a szerződést. „2024-ig szól az érvényes közszolgáltatási szerződés, és ebben az ügyben a FŐKÉTÜSZ Kft.-vel nem történt tárgyalás" – írták a VS.hu-nak. A Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) lefedi az ország 25%-át, a maradék 75% ellátásáról nem tudni semmit.
„Agyrém ez az egész"
Leikauf Tibor szerint a vegyes rendszer nem fog működni, „agyrém ez az egész", a katasztrófavédelem „vért fog pisilni", mert nem ért hozzá. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy ne csodálkozzon senki, „ez a következménye annak, ha szakembereket nem kérdeznek".
Noha a Belügyminisztérium szerkesztőségünket úgy tájékoztatta, hogy „az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés", mind a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége, mind a Kéményseprők Országos Szakszervezete azt állítja, őket senki sem kérdezte. „Csak megyünk a dolgok után" – legyintett a szövetség vezetője. Szerinte „kegyetlenül nagy butaságok születtek itt", nem elég, hogy a cégek a rezsicsökkentés után megroggyantak, felére esett az árbevételük, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos, most az eszközeiket is kidobhatják, miközben a katasztrófavédelmet több milliárd forintért kell majd felszerelni.
A szakszervezet vezetője nem ilyen pesszimista, úgy fogalmazott, „nem ördögtől való ez", a kéményseprő-ipari cégek is elkezdték valahol, az állam is el fogja, ha másként nem, majd úgy, hogy reális áron megveszi a drága műszaki felszereléseket a vállalkozóktól. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára mindenesetre egy tévéinterjúban már jelezte, a tárca becslése szerint 6,5 milliárdba kerül a szolgáltatás átalakítása, és 400 milliót költenek műszerekre. A kormány pedig arra szólította fel a nemzetgazdasági minisztert, hogy a kéményseprő-ipari ellátás folyamatos biztosítása érdekében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére egyszeri jelleggel 2,31 milliárd forintot, tartósan pedig 761,6 millió forintot biztosítson.
Erre mondták azt az érdekvédők, hogy a kéményseprés területén nettó államosítás folyik, „a kéményen dolgozó kisembert sújtják". „Nincs olyan, hogy ingyenes, hiszen közpénzből dolgozik a katasztrófavédelem, magyarul az is fizet, akinek kéménye sincs."
Forrás: vs.hu
