Futótűzként terjedt hétfőn a hír: a kormány fizetőssé tenné az iskolai szakköröket, versenyeket. Egy nappal később megcáfoltak mindent, a kusza jogszabályi háttér viszont további aggodalmakra ad okot. Célul tűzték azt is, hogy csökkenteni fogják az iskolai lemorzsolódást, az eddigi intézkedések azonban épp ellenkező irányba mutatnak, egyre több a korai iskolaelhagyó, többségükre közmunka vár – írja a Népszava.
Amilyen az oktatás, olyan a jövő társadalma, ezért ma az Európai Unióban elsődleges feladat a befektetés az oktatásba - mondta Navracsics Tibor (Fidesz) oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos pártja vasárnapi kongresszusán. A politikus hangsúlyozta: a gazdaságpolitika is akkor lehet sikeres, ha befektetünk az oktatásba, az ágazat fejlesztésével „Magyarország és az unió jövője is biztosabb lesz, mert egy szociálisan egységesebb társadalom nézhet szembe a kor kihívásaival".
Az EU-ban minden bizonnyal az egyik legfontosabb feladat az oktatásba történő befektetés, Magyarországon viszont már nem annyira - ezt a kormány elmúlt években levezényelt intézkedéseinek eredményei, az alultervezett finanszírozás és a legfrissebb OECD-adatok is alátámasztják. Ráadásul hétfőn az Eduline oktatási portálon megjelent egy hír, miszerint a jövőben több ingyenes iskolai szolgáltatás fizetőssé válna a köznevelési törvény tervezett módosítása után, az erről szóló módosító javaslat a napokban jelent meg a kormány honlapján.
Ezek alapján úgy tűnik, Navracsics az oktatásba való befektetés szükségességének üzenetét nem a magyar kormánynak, sokkal inkább a magyar gyerekeknek és szüleiknek címezte. Az Eduline-on ismertetett tervek szerint a jövőben nem lenne térítésmentes egyebek mellett az első szakképesítésre való felkészülés, a szintvizsga vagy javítóvizsga. A gyakorlati képzésben szükséges munkaruhát, védőfelszerelést, tisztálkodási eszközöket is a diákokkal fizettetnék ki. Fizetni kellene a szakkörökért, énekkarért, tanulmányi versenyeken való részvételért is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedd délután, egynapos késéssel cáfolta a híreket. Mint írták, „a félreértésekkel és rosszindulatú feltételezésekkel ellentétben" az iskolai szolgáltatások továbbra is ingyenesek maradnak. „Tekintettel arra, hogy jól látható módon a szakképzés ingyenességére vonatkozó szabályok törvényi szinten, a szakképzésről szóló törvényben jelennek meg, ezért - mindössze jogtechnikai okokból - törölni kellett az ezzel párhuzamos rendelkezéseket egy alacsonyabb szintű jogszabályból, a kormányrendeletből" - írták. A szolgáltatások ingyenességét tehát már nem a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, hanem a szakképzési törvény tartalmazza.
Viszont például az általános iskolák nem a szakképzési törvény szerint működnek, így ha a térítésmentes szolgáltatásokról szóló passzusok kikerülnek a rendeletből (ám nem jelennek meg magában a köznevelési törvényben) kérdésessé válik, hogy az ingyenesség itt is megmarad-e. Az Emmi ezt a következőképpen magyarázza: a szakkörök, énekkarok a köznevelési törvényben az „egyéb foglalkozások" gyűjtőfogalom alá tartoznak. Hogy pontosan melyek ezek a foglalkozások, azt az Emmi szerint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. kormányrendelet állapítja meg. „A két jogszabály együttes értelmezésével megállapítható, hogy ezek az egyéb foglalkozások továbbra is térítésmentesen vehetők igénybe" - írták az Eduline-nak küldött válaszukban. Az oktatásban uralkodó kaotikus állapotokat jól tükrözi ez a rendelet-mizéria is.
A tervezettel kapcsolatban kerestük a szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kart (NPK) is - utóbbit épp azért hozta létre a kormány, hogy a köznevelést érintő kérdésekben a szervezettel egyeztetéseket folytasson. A Pedagógusok Szakszervezete csak a sajtóból értesült a módosítás tervéről, ahogyan Horváth Péter, az NPK elnöke is. Horváth lapunknak elmondta: megdöbbent azon, hogy a módosításokkal kapcsolatban előzetesen nem kapott tájékoztatást a kormánytól. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban néhány napja megkapta a terveket, véleményezésre viszont csak máig kaptak időt.
A szóban forgó tervezet azt is meghatározza, mely diákok számítanak „lemorzsolódással veszélyeztetett" tanulóknak: ide sorolják azt, akinek az átlaga nem éri el a közepes szintet, ha magatartása hármas vagy annál rosszabb vagy egy tanévben 100 óránál többet hiányzott igazoltan. A tervezet szerint azoknál is tartani kell a lemorzsolódástól, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek vagy legalább egyszer megszakították tanulmányaikat. A kormány célja, hogy csökkentse a lemorzsolódási rátát, az eddigi intézkedések azonban nem ebbe az irányba mutatnak - gondoljunk csak a szegregált oktatás népszerűsítésére, a tankötelezettségi kor leszállítására 16 éves korra. A KSH 2015-ös elemzése szerint 2010 óta meredeken nő a korai iskolaelhagyók aránya.
A közfoglalkoztatás is az iskola kihívója lett: egyre több olyan történetről hallani, hogy a szegény családok kiveszik gyermeküket az iskolából miután betöltötte 16. életévét, hogy közmunkásként segítsen be az anyagiakba, vagy ha a szülők keresőképtelenek, ő tartsa el a családot. Az LMP törvénymódosítást is kezdeményezett, hogy a 18 év alattiak ne vehessenek részt a közfoglalkoztatásban. Az ellenzéki párt szerint a kormány gazdaságpolitikája nem az oktatás és az innováció erősítésére koncentrál, s ha egy 16 éves bekerül a közfoglalkoztatásba, a szegénység foglyává válik.
Navracsics Tibornak igaza van, amikor azt állítja, a társadalom és a jövő olyan, amilyen az oktatás. Nem igazán van mire büszkének lennünk, s a következő évek sem kecsegtetnek semmi jóval.
Forrás: Népszava
