A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PTE BTK) Kari Tanácsa 13 nem 3 tartózkodás és 5 igen arányban elutasította az alapítványi modellre való átállást – írja a Mérce.

A Szabad Pécs oldalán közzétett hírek szerint a PTE BTK Kari Tanácsának rendkívüli ülése gyakorlatilag kétharmaddal utasította el a modellváltást. Egyedül a kar Hallgatói Önkormányzatának képviselői szavazták meg az új rendszert.

Ahogy azt már korábban megírtuk, az egyetem különböző karain a napokban vitatják meg a modellváltás kérdését. A Kari Tanácsok döntése alapján szavaznak majd pénteken az egyes karokról a Szenátusba delegált tagok igennel vagy nemmel a modellváltásról .  A mostani rendkívüli ülés eredménye alapján a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkarának képviselői várhatóan nemmel szavaznak majd az alapítványi modellre való átállásról.

Az 5 támogatói szavazat a Hallgatói Önkormányzattól (HÖK) érkezett, akik azonban nem képviselik az egyetem hallgatóinak véleményét. Választott képviselőkként saját ülésükön szavaztak a Kari Tanácsban való állásfoglalásukról, 19 igen és 3 tartózkodás arányban pedig a modellváltás mellett döntöttek. A PTE BTK hallgatói önkormányzata az egyetem diákjait semmilyen módon nem kérdezte meg a döntéssel kapcsolatban, előzetes kutatásokat se végeztek arról, hogy az általuk képviselt hallgatók hogy viszonyulnak az alapítványi rendszerhez. A pécsi egyetemisták azonban nem kérnek a modellváltásból. A Free PTE nevű Facebook oldalt az egyetem azon polgárai hozták létre, „akik kiállnak a szabad felsőoktatás mellett és elutasítják az alapítványi fenntartású intézményi modell kialakítását”. A közösségi oldalon hallgatói kérdőívekben szólítják meg a PTE egyetemistáit, és online plénumokat szerveznek, ahol közösen vitatják meg a körülményeket, a lehetőségeket, és azt, hogy mi a teendő a modellváltás kérdésében.

Január 25-én a Pécsi Tudományegyetem oktatóinak és hallgatóinak szervezésében megtartott második összegyetemi online plénumon közel 470-en vettek részt, ahol 5 pontban indokolták meg miért utasítják el a modellváltást.

Elsőként az egyetemi autonómia kérdését járták körül, melyről a résztvevők megállapították, hogy az minden esetben sérülne. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatása szerint a modellváltást követően a rektorjelöltet nem a szenátus választja, a rektori megbízatás határozatlan idejű lesz, valamint a professzori, docensi kinevezésekről és az oktatók foglalkoztatásáról is kizárólag a kuratórium döntene majd. A Szenátus jogkörei tehát jelentősen szűkülnének az eddigiekhez képest.

A második pont a munkajogi szempontokat elemezte. A modellváltást követően az egyetem oktatói és dolgozói elvesztenék közalkalmazotti státuszukat. Habár az új rendszer béremeléseket ígér a PTE munkatársainak, ez csak az egyetem oktatóira vonatkozik, a nem-oktató, de az egyetemen közalkalmazotti státuszban dolgozókra nem.  A PTE közel 4000 dolgozója tehát semmilyen ígéretet és garanciát nem kapott a modellváltással kapcsolatban.

A harmadik pont az önkormányzatiság leépítésére vonatkozott. Mivel a hallgatókat az EHÖK képviseli, ideális esetben a HÖK-ös képviselők feladata , hogy felkeressék az őket megválasztó egyetemi polgárokat és transzparens módon gyűjtsék össze lehetőleg minden hallgató, de a hallgatók legalább 70%-ának véleményét a kérdésről, hogy a szenátusi ülésen hitelesen tudják képviselni a hallgatók álláspontjait. Ezt azonban nem tették meg.

A mai napon megtartott rendkívüli Kari Tanácson a PTE Bölcsészkarának Hallgatói Önkormányzata úgy támogatta a modellváltást, hogy előtte semmilyen módon nem kérdezte meg az egyetem hallgatóit az új rendszerről.

A freePTE szervező csoportja ezért készített egy alternatív kérdőívet, melyben igyekeznek felmérni az egyetem polgárainak álláspontját.

A plénum negyedik pontjában az államilag finanszírozott/önköltséges képzési formák, valamint a szociális ösztöndíjrendszerek átalakulását vizsgálta.  Cserti Csapó Tibor, a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint amennyiben az egyetem gazdasági alapú működésre áll át, az nem csak a szakok megszűnésének veszélyét hordozhatja magában, de az állami ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenését is.

Utolsó pontként PTE esetleges modellváltásának Pécs városára és régiójára gyakorolt hatásairól beszélgettek a résztvevők. Az egyetem mint a város legnagyobb foglalkoztatója, piaci szereplőként is jelentős, tehát nagyban függ tőle a város gazdasági helyzete is. Fleck Zoltán egyetemi oktató szerint a PTE azonban  komoly kultúra- és értelmiségi képző erő, értékmentő intézmény is. A jövőjét érintő kérdésekben ezért szerinte nem lehet pusztán gazdasági szempontok mentén gondolkodni.

Forrás: Mérce