Az állami felsőoktatási intézmények kiszervezése része annak a folyamatnak, amely a Fidesz 2010 óta lépésről vitt véghez. Nemcsak megtörik az autonómiát, de el is foglalják az egyetemeket – olvasható a Népszava írásában.

 Első pillantásra meghökkentőnek, derült égből villámcsapásnak tűnhet az Orbán-kormány legújabb törekvése, vagyis az állami egyetemek – köztük már a nagy vidéki tudományegyetemek – futószalagon történő átadása vagyonkezelő alapítványok. Ez együtt jár azzal, hogy a „magánosított” intézmények kuratóriumaiba fideszes politikusok vagy a kormánypárthoz lojális üzletemberek kerülnek.

Ám ha áttekintjük az elmúlt tíz év, sőt az azt megelőző időszak történéseit, talán nem is lesz annyira meglepő a végkifejlet. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy az Orbán-rendszer uralni akarja sok minden más mellett a felsőoktatást is. Ehhez viszont meg kellett gyengítenie az egyetemi autonómiát. Az egyik első lépés volt a szabad rektorválasztás megszüntetése, ami ellen az azóta megszelídített Magyar Rektori Konferencia is hevesen tiltakozott. Akkor – 2013 tavaszán – még úgy vélték, ha az egyetemek nem választhatják meg maguk felelős vezetőiket – helyettük a felsőoktatásért felelős miniszter dönt –, az akár morális válságot is előidézhet az intézmények irányításában.

A miniszteri önkény egyik legékesebb példája a Debreceni Egyetem jelenlegi rektora, Szilvássy Zoltán 2013-as megbízása volt, akinek kinevezését Balogh Zoltán miniszter annak ellenére terjesztette a köztársasági elnök elé, hogy az egyetem szenátusának kétharmada a másik jelölt, Paragh György pályázatát támogatta. Előrelátó döntés volt: a Debreceni Egyetem most szó nélkül veti alá magát a kormányzati akaratnak.

Majd jött a kancellári rendszer, ami kettős irányítást hozott létre az egyetemek élén: a rektor csak az „akadémiai ügyekért” felel, minden más – az intézmény működtetése, gazdasági, pénzügyi helyzete, jogi, igazgatási, munkaügyi tevékenysége – a miniszter által kijelölt kancellár hatáskörébe tartozik. Mindezt úgy kényszerítették rá a felsőoktatásra, hogy a Fidesz 2005-ben – amikor Magyar Bálint SZDSZ-es tárcavezető gazdasági tanácsokat akart a szenátusok mellé – az autonómiát védve hevesen ellenezte, hogy az egyetemeken külön szerv foglalkozzon a vagyongazdálkodással. Tíz évvel később viszont már nem elégedtek meg a kancellári rendszer bevezetésével, az egyetemek nyakába ültették az öttagú konzisztóriumokat is, amelyekbe három tagot – a rektor és a kancellár mellé – a felsőoktatásért felelős miniszter delegál.

Még ezen felül is akadt jó pár, az egyetemi autonómia felszámolásának irányába tett „apróbb” lépés, mint a tandíjmentes férőhelyszámok központi meghatározása; szakok, képzések törvényi erővel, ideológiai alapon történő megszüntetése; a felsőoktatás minőségbiztosításáért felelő Magyar Akkreditációs Bizottság szerepének gyengítése, a kormány világnézetével ellentétes értékeket valló Közép-európai Egyetem (CEU) elüldözése.

A közvetlen politikai-állami befolyás azonban még mindig nem lehetett teljes; a rektorok például még mindig inkább egyetemi emberek, mint politikusok. Így jutottunk el odáig, hogy nemsokára az állami egyetemek többsége az Orbán-kormány által alapított vagyonkezelő alapítványok kezében kerül, amelyek legfőbb döntéshozó testületeiben, a kuratóriumokban ott ülhetnek egykori és jelenlegi fideszes miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok, polgármesterek, országgyűlési képviselők, a kormány holdudvarába tartozó gazdasági szereplők (erről lásd keretes írásunkat). Ha még visszább lapozunk a legújabb kori politikatörténet könyvében, kiderül: az egyetemek elfoglalásával a miniszterelnök egy több évtizedes hibát korrigál. Orbán Viktor 2002-ben megjelent politikai életrajzában – amit Debreczeni József írt – olvasható egy részlet, amelyből kiderül, hogy a Fidesz első embere már 1994-ben is hibának tartotta, hogy Antall József miniszterelnök a rendszerváltás után nem épített ki egy „világos infrastruktúrát a jobbközép politikának”, amely a kormány bukása esetén – ami be is következett 1994-ben – „materiális örökségül” szolgálhatott volna. „Nincs egy tanszék ebben a nyavalyás országban, ahol azok az emberek ülnének ma, akik szellemileg egy kormányváltást elő tudnának készíteni. Nincs egy lap. (...) Nincs se rádió, se tévécsatorna. Egy sincs” – panaszolta Orbán Debreczeninek 1994 nyarán. Tanult a hibából: akár lesz jövőre kormányváltás, akár nem, most már van lap is, rádió is, tévé is, „tanszék” is. Nem is egy. 

Alapítványosított egyetemek kuratóriumainak tagjai

Budapesti Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány

- Hernádi Zsolt kuratóriumi elnök, MOL elnök-vezérigazgató

- György László, ITM államtitkár

- Lánczi András rektor

- Martonyi János, volt külügyminiszter

- Palotai Dániel, MNB volt ügyvezető igazgatója

- Csák János, a MOL-csoport korábbi elnöke, volt nagykövet (2011-2014)

Állatorvostudományi Egyetem Marek József Alapítvány

 - Náray-Szabó Gábor kuratóriumi elnök, akadémikus

- Bajkai István, országgyűlési képviselő (Fidesz)

- Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter

- Gönczi Gábor, Állatorvosi Kamara elnöke

- Sótonyi Péter rektor

Miskolci Egyetem Universitas Miskolcinensis Alapítvány

- Varga Judit kuratóriumi elnök, igazságügyi miniszter

- Kriza Ákos, korábbi miskolci polgármester (Fidesz) – elhunyt

- Marie-Theres Thiell, ELMÜ-ÉMÁSZ igazgatósági elnök

- Kovács Erika, MNB Pénzügyi Békéltető testület elnöke

- Fükő László, BOSCH gyárigazgató

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány

- Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnök, a (korábban állami) Design Terminal innovációs ügynökség vezetője

- Fülöp József rektor, a hazai kreatívipar miniszteri biztosa

 - Kopek Gábor fotográfus, miniszteri biztos, a MOME korábbi rektora

- Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója

- Szemerey Szabolcs, a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. korábbi vezérigazgatója, Kecskemét polgármesterének, Pataki Klaudiának (Fidesz) férje

 Neumann János Egyetem Neumann János Egyetemért Alapítvány

- Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök, a Nemzetgazdasági minisztérium egykori államtitkára, az MNB korábbi ügyvezető igazgatója

- Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (Fidesz)

- Gaál József, Kecskemét alpolgármestere (Fidesz)

- Nagy Zoltán közgazdász, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ügyvezetője

- Bánkuty Tamás József, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi osztályvezetője

Soproni Egyetem Soproni Egyetemért Alapítvány

- Csányi Sándor kuratóriumi elnök, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója

- Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár

 - Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója

- Macsek Lajos, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója

- Csóka Péter, a FAO Erdészeti Bizottságának elnöke

Széchenyi István Egyetem Széchenyi István Egyetemért Alapítvány

- Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök, az Audi Hungaria Zrt. személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja

- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

- Dézsi Csaba, Győr polgármestere (Fidesz)

- Bokor József, az MTA tagja

- Sárai-Szabó Tamás, a győri Szent Mór Bencés Perjelség perjele

Színház- és Filmművészeti Egyetem Színház- és Filmművészetért Alapítvány

- Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök, a Nemzeti Színház igazgatója - Világi Oszkár, a MOL igazgatósági tagja

- Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója

- Rátóti Zoltán színész, rendező, az M1 és a Duna TV „hangja”

- Lajos Tamás operatőr,

producer

Szent István Egyetem (februártól: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány

- Csányi Sándor kuratóriumi elnök, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója

- Nagy István agrárminiszter

- Lázár János kormánybiztos, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter

- Bedő Zoltán agrármérnök, akadémikus

- Horn Péter agrármérnök, akadémikus, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora 

Földdel együtt vihetik az egyetemet

A Debreceni Egyetem vezetése – a vidéki tudományegyetemek közül elsőként – múlt pénteken jelentette be, hogy az egyetemi szenátus ellenszavazat nélkül elfogadta a modellváltás kezdeményezéséről szóló javaslatot. Vagyis az intézmény már idén alapítványi fenntartásba kerülhet. Ha ez megtörténik, egy hatalmas állami földterület is magántulajdonba kerül: úgy tudjuk, hogy az itteni agrárképzésnek és kutatásnak köszönhetően maga az egyetem több száz hektáros földterülettel rendelkezik, ami jelentős értéket képvisel. Tehát a magánosítással ezek a földek is kikerülnének az állam fennhatósága alól. Fábián István, az egyetem korábbi rektora, jelenleg tanára – hangsúlyozva, hogy nem konkrétan Debrecenre, hanem általában a felsőoktatásban most zajló folyamatokra reflektál – lapunknak azt mondta: az átláthatatlanság az egyik legnagyobb gond az egyetemek alapítványba adásával, s az, hogy a jelenlegi hatalom évtizedekre bebetonozza magát az intézményekben.

Forrás: Népszava