Már online tanórákat is lehet tartani az iskolai KRÉTA-rendszer új moduljában, igaz, a pedagógusok nincsenek elragadtatva tőle – írja a Népszava.

 Tavaly október óta működik az iskolákban az a digitális felület, amellyel az oktatásirányítás biztosítani kívánta, hogy az intézmények egy központi rendszer segítségével tarthassák meg a távoktatás online óráit. Az induláskor épp a lényeg, a digitális tanóra funkció nem volt elérhető, a fejlesztők azonban ezt egy hónappal később pótolták. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok többségét azonban így sem győzte meg a rendszer.

– Szerencsére nem kötelező használni

– mondta egy Pest megyei középiskola nyelvtanára, aki azt is sérelmezte, hogy a digitális tananyagok közé egyetlen nyelvkönyv sincs feltöltve. Egy másik pedagógus arról beszélt, hogy a folyamatos jelzések ellenére továbbra is előfordulnak leállások, illetve mobiltelefonról is problémás a felület megnyitása. – Ha stabilan működne a rendszer és sokkal több lehetőség lenne a számonkérések, értékelések tekintetében, talán többet használnánk. Az úgynevezett Digitális Kollaborációs Tér (DKT) még egészen biztosan nem alkalmas arra, hogy felváltsa a többi, nagy multicégek (mint a Google vagy a Microsoft) által kifejlesztett platformokat, amikhez már a gyerekek is hozzászoktak – vélekedett.

– A fenntartók és az iskolák részéről nem kaptunk olyan jelzést, hogy a digitális munkarend bárhol problémákat okozott volna – olvasható az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) Népszava megkeresésére küldött válaszában. Szerintük a nevelőtestületek innovatív megoldásokkal, egymást támogatva végezték az oktatást, az oktatási kormányzat pedig gyakorlatokkal, linkekkel, iránymutatásokkal segítette a feladat elvégzését.  A DKT-t is sikeresnek tartják, mint írták, 2020. december 20-ig a DKT-ban 87 ezer online tanórát tartottak, 644 ezer résztvevővel. Emellett több mint 11 millió belépést regisztráltak eddig az időpontig a rendszerbe, és több mint 2,8 millió házi feladatot adtak ki a rendszeren keresztül a pedagógusok.

A KK szerint a többi platformhoz képest a DKT előnye, hogy a KRÉTA-rendszeren (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) belül működik, így nem kell külön adatokat felvinni, adminisztrálni, hiszen a KRÉTA-ba korábban felvitt adatokat használja a rendszer, emellett az online kapcsolattartás minden formáját lehetővé teszi biztonságos keretek között, ahogy minden olyan folyamatot is, amelyek normál menetben is jellemzik a pedagógiai munkát. Hozzátették: a visszajelzéseket és igényeket figyelembe véve zajlik a DKT további fejlesztése. – Mindez nagyon szép, de még szebb lenne, ha a rendszer a gyakorlatban is használható lenne – erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja beszélt lapunknak.

Szerinte a DKT-ba nincs annyi kiegészítő alkalmazás beillesztve, mint például a Microsoft Teams-be, amit az ő iskolájában használnak, így ha a DKT-t kellene használniuk, biztos, hogy más felületeket is be kellene vonni a munkába. Elmondta azt is, hogy ő a házi feladatokat a KRÉTA-ban adja ki, azok mégis úgy jelennek meg a DKT-ban, mintha ott írta volna be őket – szerinte az erről szóló fentebbi adatok ezért sem lehetnek pontosak.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint a DKT-val a kormányzat teljesítette a Digitális Oktatási Stratégia egy részét, ami arról szólt, hogy minden iskolában kell legyen egy egységes digitális platform – igaz, ennek már 2018-ban létre kellett volna jönnie.

– A DKT beüzemelése egy kis lépés a jó irányba, de attól még messze van, hogy az ott elvégezhető munkát igazi digitális oktatásnak lehessen nevezni – vélekedett. Hangsúlyozta: az eszközök és platformok biztosítása mellett a pedagógusok módszertani megújulására is szükség van, amihez a XXI. század elvárásainak megfelelő továbbképzések kellenének. 

Megosztja a szülőket a digitális oktatás

– A középiskolás lányom szereti az online tanórákat, sőt kifejezetten jobbak az eredményei, amióta digitális oktatás van

– nyilatkozta lapunknak egy édesanya, aki így nem is bánta, hogy a kormány február elsejéig meghosszabbította a digitális munkarendet a középfokú oktatási intézményekben.

Szerinte azzal, hogy a gyerek otthonról tanulhat, időt is spórolnak – nem kell késő délutánig bent ülni az iskolában, nem kell utazni –, amit így jobban fel lehet használni. Hozzátette: nagyon sok múlik az iskolán és a tanárokon is. Egy másik szülő azt mondta: az egyik gyereke tavaly érettségizett, és annak ellenére is fel tudott készülni és jól sikerültek a vizsgái, hogy a digitális oktatás akkor még mindenkinek – szülőnek, diáknak, tanárnak is – új volt. A kisebbik gyereke most tizedikbe jár, nála azt látja, mostanra beállt a rendszer.

Nem aggódik, ám mégis jobbnak tartaná, ha visszatérhetne a hagyományos, tantermi oktatás. Ugyanakkor nem mindenkinek vannak pozitív tapasztalatai.

– Nálunk óriási kavarás volt tavaly novemberben és decemberben – mesélte egy általános iskolás diák édesanyja. Az intézményben előbb a gyerekek miatt karantént, majd a tanárok megbetegedése miatt távoktatást rendeltek el.

– A távoktatás kész rémálom volt. Volt olyan tanár, aki csak elküldte a feladatokat és kész, oldjuk meg, ahogy tudjuk. Más a heti három órájából csak egyet tartott meg – mondta.

– Én azt látom, összességében a digitális oktatás sem az általános, sem pedig a középiskolában nem annyira hatékony, mint a jelenléti oktatás – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang Közösség képviselője szerint bár számos jó példa akadhat, azt tapasztalja, hogy a motiváció sok diák esetében gondot okoz. – Az iskolás gyerekek alapvetően ahhoz vannak szokva, hogy közösségben tanulnak. Én ismerek olyan középiskolás tanulót, aki már nagyon nehezen viseli a távoktatást. És ne felejtsük el azt sem, vannak gyerekek, akik a digitális oktatásból kimaradnak. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, az őszi félévben mennyi esetben fordult elő, hogy a digitális tanrendben nem tudtak elérni diákokat az iskolák, de kérdésünkre nem kaptunk választ. Nyáron még Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy tavasszal, a távoktatásra való átállást követően a diákok több mint 10 százaléka eltűnt a közoktatásból – igaz, akkor minden iskola egységesen digitális munkarendre állt át, míg ősszel „csak” a középiskolák, illetve egy-két hétre azok az általános iskolák, ahol megjelent a koronavírus.

Tavaly négy milliárd ment a KRÉTÁ-ra

A Klebelsberg Központ lapunkkal azt is közölte: a tankerületek által fenntartott köznevelési intézményekben már tavaly márciusban mintegy 300 ezer digitális eszköz állt a pedagógusok és a diákok rendelkezésére, ezen felül szeptember óta további 16 ezer tabletet, 16 ezer LEGO robotot és 3200 tanulói notebookot szállítottak ki az iskolákba. Ezen a héten pedig megkezdődik újabb 6200 tanulói számítógép kiszállítása is. Mindezt több százmillió forintos tételekben. A Közbeszerzési Értesítő szerint a KK decemberben több mint 1,5 milliárd forint értékű közbeszerzést írt ki oktatástechnológiai eszközök beszerzésére, a nyertes ajánlatot a 4iG informatikai nagyvállalat tette, melynek vezetője a Mészáros Lőrinccel baráti és partneri viszonyt ápoló Jászai Gellért. Az iskolai KRÉTA rendszerre is sokat költöttek tavaly: a fejlesztések több mint 4 milliárd forintba kerültek csak a 2020-as évben.

Forrás: Népszava