Az intézmény 2022. januárjától már alapítványi formában működhet – írja a Népszava.

 A Semmelweis Egyetem sem ússza meg a magánosítást. Információink szerint erről tájékoztatta Merkely Béla rektor csütörtökön a rektori értekezletet és a szakszervezeteket. Az intézmény 2022. januárjától már alapítványi formában működhet. A váltás konkrét tervei nyárig elkészülnek. Az átalakítás adminisztratív előkészítésére 600 millió forintot kap a kormánytól az évi mintegy 130 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó Semmelweis. Hasonlóan az alapítványi gazdálkodásúvá eddig átalakított felsőoktatási intézményekhez, az egyetemi autonómiát felváltaná a kuratóriumi irányítás. (Egyelőre nem tudni semmit a felállítandó kuratóriumról, és az egyetem feltőkésítésének részleteiről.)

Az átalakulásról szóló bejelentés új megvilágítást ad annak is, hogy tavaly októberben kancellárváltás volt a Semmelweis Egyetem élén.

A kormány új küldöttje Pavlik Lívia lett. Ő korábban hat évig a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja volt, és így kulcsszereplője is az ott már lezajlott magánosításnak. Lapunk úgy tudja: a rektor az új működtetési formától azt reméli, hogy a jövőben több forráshoz juthat a Semmelweis Egyetem. Az universitás évek óta el akarja érni, hogy bekerüljön Európa 100 legnagyobb egyeteme közé. Forrásaink szerint ehhez sok mindenen kellene változtatni, s ezekhez sok-sok beruházás kell.

Mind az egyetemi infrastruktúra, mind az oktatás és a kutatás jelentős bővítésre, átalakításra szorul. Egyelőre kérdés az is, hogy az új működési forma teremt-e alkalmat arra a jó ideje lebegtetett tervre, miszerint az oktatás és a betegellátás egységét megbontanák, azaz az egyetemi klinikákat leválasztanák az egyetemről.  A Semmelweis Egyetem alapítványi fenntartásba kerülésének terve egy lassan két éve indult folyamat része lehet. Ugyanakkor a napokban megjelent hírek – a magyarnarancs.hu információi szerint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, a hvg.hu szerint pedig a Pécsi Tudományegyetem is magánalapítványokhoz kerülhet – egy tavaly nyár óta megválaszolatlan kérdésre is választ adhatnak.

Tavaly júliusban ugyanis a Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma kiadott egy aggódó hangvételű állásfoglalást az egyetem egységének megőrzéséről.

A szeged.hu akkor arról írt, hogy az intézménytől elvehetik az egészségügyi karokat, s a többi orvosképző egyetem átszervezésével egyetlen „nemzeti orvosegyetem” jöhet létre. A hírt nem sokkal később valamennyi érintett intézmény vezetése cáfolta, ám most már világosan látszik, mi állhatott a dékánok aggodalma mögött: a vidéki tudományegyetemek modellváltásának tervezése már akkor megkezdődhetett. Bár az alapítványosítás tényéből még nem következik, hogy végül mégis lesz egy önálló, egységes orvosegyetem, a modellváltás utat nyithat az orvosképzés átszervezése előtt.  

Felsőoktatási átszervezés

A magyar egyetemek közül elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem került alapítványi fenntartásba még 2019. júliusában, majd egy évvel később, 2020 nyarán az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem is vagyonkezelő alapítványokhoz került. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet szeptemberben adták át egy, az intézmény fenntartására létrehozott alapítványnak, meglehetősen botrányos körülmények között. Egy tavaly novemberi törvényjavaslat szerint idén februártól a Szent István Egyetem, szeptembertől a veszprémi Pannon Egyetem is alapítványokhoz kerül; előbbi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működik majd tovább. A modellváltással a kormány célja – hivatalosan – a versenyképesség növelése és a jelenleginél kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése. Ugyanakkor – ahogy azt a Színház- és Filmművészeti Egyetem példája jól mutatja – a politikai kinevezettekkel teletömött alapítványi kuratóriumokkal az egyetemi autonómiát is „rugalmasabban” tovább lehet szűkíteni, az állami vagyon megbízható kezekbe juttatásáról nem is beszélve.  J.D.

Forrás: Népszava