A koronavírus-járvány a korábbinál jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorta a munkavállalókat, amivel a munkaadók egy része vissza is él. Van, ahol a teljes állami támogatást elszedik a dolgozótól. A katás vállalkozóként számlázókra pedig ráterhelik az idén bevezetett 40 százalékos büntetőadót, vagyis a kormány szándéka ellenére az így dolgozók éppen ennyivel jutnak kevesebb jövedelemhez. Az azenpenzem.hu írása.

Hiába tiltakoztak sorra a szakmai szervezetek, a kormány nem tágított, idén hatályba lépett a Lex Parraghnak elnevezett jogszabály. E szerint 2021-től a kisadózó vállalkozások (katások) megbízóit 40 százalékos adóval sújtják az éves szinten összesen 3 millió forint kifizetés felett. Noha a kormány azzal indokolta a döntést, hogy arra van szükség, hogy a katát ne lehessen a munkaviszonyok visszaélésszerű kiváltására felhasználni, a szakmai szervezetek többször is jelezték: ehhez minden eszköz korábban is a hatóságok kezében volt. A végeredmény mindenesetre az lett, hogy a bajba kerültekbe rúgott most bele a kormány.

Ráterhelik a többletadót a művészekre

Tény, hogy sokáig vita tárgya volt, hogy a színházakban dolgozó színészek, ha nem társulati tagok, és nem munkabért kapnak, számlázhatnak-e katás vállalkozóként. A végeredmény mindesetre az lett, hogy mára általánossá vált ez a kifizetési forma. A Lex Parraghnak most az lett a következménye, hogy ezt a 40 százalékos büntetőadót az így szerződő művészekkel akarják kifizettetni.

Olvasónk elküldte portálunknak az egyik nagy színház gazdasági igazgatójának tavaly decemberben a partnereknek küldött levelét. A színház úgy véli, hogy nincs rálátása és befolyása arra, hogy valaki milyen megfontolások alapján választja a katás adónemet, viszont a többletterhet a színháznak kellene fizetni, amit nem tud vállalni.

Ezért úgy módosítja a szerződés fizetési feltételekről szóló részét, hogy 3 millió forintot meghaladó katás számlát csak úgy fogad be, hogy azon a tényleges teljesítési értéknek csak a 71,43 százaléka szerepel. A megbízott pedig a különbözetről, azaz az őt megillető 28,57 százalékról többletköltség megtérítése jogcímén véglegesen lemond. (Ezt fizeti be a színház többletadóként.)

Ha ebbe nem megy bele a katás művész, akkor a másik variáció az, hogy 3 millió forint felett is leszámlázza a teljes összeget, viszont tudomásul veszi, hogy katásként többletköltséget, így kárt okoz a színháznak. A színház pedig ezt a többletadót visszatartja kártérítésként, és az ezzel csökkentett összeget utalja el a beérkezett számla ellenében.

Pénz nélkül maradtak

A felháborodás már csak azért is nagy, mert az előadóművészet azon szakmák közé tartozik, amelyeket erőteljesen sújt a koronavírus-járvány okozta lezárás. A művészek munka, így pénz nélkül maradtak a tavaszi első hullám, és most az újabb lezárás, a második hullám idején is. A katás előadóművészeknek – több más szakmával együtt - tavasszal annyival volt könnyebb, hogy  nem kellett adót fizetniük. Most viszont nincs ilyen segítség, de ha végre ismét dolgozhatnak, akkor a többletadó terhe is őket sújtja majd. (Már ha sikerül elérniük a 3 millió forintot egy megbízónál.)

Mit mondanak a jogászok?

A számlázandó tételek módosításához alapvetően a szerződés írásbeli módosítása szükséges. A megbízási díj csökkentéséhez nem köteles a katás vállalkozó hozzájárulni, azaz nem köteles a módosítást aláírni. Érdemes lenne az összes művésznek együttesen fellépni – véli az általunk megkérdezett munkajogász. Hozzátette: amennyiben szóbeli megállapodás van a felek között, ez esetben is közös szóbeli megállapodás alapján lehet a díjat csökkenteni. A szakértő véleménye szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél bejelentést lehetne tenni bújtatott munkaviszonyra, azonban átminősítés esetén ez esetben a katás vállalkozónak is utólag meg kell fizetni a meg nem fizetett szja-t és egyéb munkavállalót terhelő terheket.

Éppen azzal élnek vissza a munkaadók, hogy a színlelt munkaszerződést nem jelentik a katás vállalkozások, hiszen nekik is fizetési kötelezettségük keletkezik, nem éri meg a hatósághoz rohangálni – tette hozzá kérdésünkre Schiffer András, cégügyekben járatos ügyvéd.  

Minden katást érinthet

Ugyanakkor a szakember szerint – ha valóban nem színlelt munkaszerződésről va szó -, akkor fontos tudni, hogy folyamatban lévő szerződést – pusztán az adójogszabály változása miatt – fő szabály szerint nem lehet egyoldalúan megváltoztatni. (Ha a szerződés lejár, és évente kötnek újat, akkor lehetőség van az új szerződésben a változtatásra.) 

Van azonban kivétel! A clausula rebus sic stantibus elv értelmében a szerződés bírósági módosítását lehet kérni – hangsúlyozta Schiffer András. Erre akkor van lehetőség, ha a szerződés megkötése után olyan körülmények állnak elő, amelyek következtében bármelyik fél jogi érdekét sértené a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése. Ennek feltétele még, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; a változást nem ő idézte elő; és a az nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. Ennek eldöntése a bíróság dolga.

Berobbant a vadkapitalizmus, elszedik a fizetést is

Egy másik olvasónk arról számolt be, hogy egy étteremben szakácsként dolgozó családtagját korábban csak változó, 2-4 órás munkára jelentette be az étterem. Amikor azonban november 11-étől, a veszélyhelyzet kihirdetésével  bezárták az éttermeket, és a vendéglátásban dolgozók bruttó bérének 50 százalékát állami támogatásként lehetett igényelni, az étterem 8 órás munkára jelentette be családtagját és több dolgozóját is. (Járulékot kedvezményesen nem kell fizetni utánuk.) A dolgozók megkapják a fizetést a bankszámlájukra, azt azonban készpénzben vissza kell adniuk az étteremnek. Ők pedig 1000 forintos órabért kapnak zsebbe, amikor hetente néhány alkalommal behívják őket dolgozni. Mivel hivatalosan fizetést kapnak, semmilyen támogatásra nem jogosultak, és fizetési haladékot sem tudnak kérni, ha bajba kerülnek.

Az általunk megkérdezett munkajogász szerint a felek írásbeli megállapodás alapján módosították a munkaszerződést, felemelték a munkaidőt és a munkabért. Csökkenteni is kizárólag közös megegyezéssel lehet ezeket a tételeket. A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalókat a munkabér részének visszafizetésére, a munkavállaló jogosult  ezt megtagadni, és megtartani a teljes munkabért.

 A dolgozók ugyanakkor még annak a munkának is örülnek, amit kapnak, ezért egyelőre belemennek a megalázó és teljesen jogellenes helyzetekbe.

A történetek valószínűleg nem egyediek, ezért nem neveztük meg sem az éttermet, sem a színházat. Addig azonban, míg maguk a szereplők nem állnak ki a jogsértések ellen, aligha várható változás. Ugyanakkor jól látható, hogy a koronavírus-járvány gazdasági következményei hogyan teszik még kiszolgáltatottabbá a bármilyen formában is – munkavállalóként vagy vállalkozóként - munkát vállalókat ma Magyarországon.

Forrás: azenpenzem.hu