Jelentősen növekszik a honvédelmi tárca büdzséje 2016-ban: a HM 298,6 milliárd forintból gazdálkodhat, vagyis az ideihez képest több mint 48 milliárd forinttal emelkedik jövőre a kiadási előirányzata. Hende Csaba honvédelmi miniszter a Magyar Hírlapnak kifejtette, hogy a többletforrás egy részét elviszi az illetményemelés, jut pénz azonban a katonai infrastruktúra fejlesztésére is. Hangsúlyozta: a honvédség főbb haditechnikai eszközei még a Varsói Szerződés idejéből származnak, ezek szükségszerű cseréje jelentős invesztíciót igényel a jövőben. A leendő helikopterbeszerzés kapcsán a miniszter azt mondta: „A Honvédelmi Minisztérium elkészítette az ezzel kapcsolatos szakmai előterjesztést. De ez az értéke miatt is túlmutat a honvédelmi kiadásokon.”

- Úgy tűnik, a honvédelmi tárca a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb haszonélvezője. Mi indokolja a többletkiadásokat?

- A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium a 2008-ban kitört pénzügyi világválság egyik legnagyobb vesztese volt a költségvetési áldozatok közül. A 2011-es költségvetés mintegy hetvenmilliárd forinttal csökkent a 2010-eshez képest. Az IMF receptjével szemben, azaz nem a munkavállalókra, a lakosságra és nyugdíjasokra terhelte a kormány a válságkezelés költségeit, vastagon szerepeltek a honvédelmi kiadások…

- Most zajlik a felzárkóztatás?

- Tény, hogy nagyon nehéz volt ilyen kis költségvetéssel fenntartani a meglévő rendszert. Például a Gripen-szerződést módosítottuk, és a fizetési kötelezettségeket átütemeztük, a svéd partnerünk hozzájárulásával. Egyben a korábbi 2016 helyett 2026-ig terjesztettük ki a megállapodás hatályát. Eközben újraalkottuk 2012-ben a fejlesztési tervünket. Az elődeink által elkészített ilyen tervről ugyanis kiderült, hogy egyetlen eleme sem valósult meg, végrehajthatatlan ígérvények szerepeltek benne a NATO-val szemben. Kellemetlen volt 2010-ben a NATO központjában, hogy az első miniszteri értekezletemen be kellett jelentenem: Magyarország átmenetileg kilép a NATO gördülő tervezési rendszeréből.

- Újratervezés?

- Szó szerint. Három éve letettük az asztalra azt a tízéves fejlesztési tervet, amelyben azt tűztük ki célul, hogy 2012–2016 között a honvédelmi költségvetés nominális szinten tartását őrizzük meg. Felkészülünk a 2016–2023 közötti időszakra, amikor is dinamikusan növelve a költségvetésünket végrehajtjuk azokat a beruházásokat, azokat a cseréket, amelyek szükségszerűek. A Magyar Honvédség főbb haditechnikai eszközei, néhány kivételtől eltekintve, még a Varsói Szerződés idejéből származnak, a hetvenes-nyolcvanas évekből. Jelentős invesztíciót igényel majd ez a terület.

- Ráadásul NATO-jóváhagyással.

- A NATO elfogadta ezt a tervet, tudomásul vette, hiszen nem csak Magyarországon csökkent a honvédelmi költségvetés. A globális krízis idején valamennyi NATO-tagállamban megnyirbálták a katonai költségvetést. A fejlesztési tervünket negyvenhét ponton kapcsoltuk össze a NATO tervezési rendszerével. Ezt követően letettük a kormány elé a tervet, s azt kértük, hogy a kormány állítson mellé költségvetési garanciát. A kabinet azt vállalta, hogy 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben szinten tartja a költségvetést, és 2016-tól dinamikusan növeli a GDP 0,1 százalékával az előző évi összeget. Túlteljesítette a vállalását, mert nem pusztán nominálisan tartotta szinten a kiadásokat, hanem meg is növelte azokat.

- NATO-tagállamként előírás a kétszázalékos, GDP-arányos ráta elérése az Észak-atlanti Szövetségben. Ez mikorra jöhet össze?

- Az említett ráta elérése mellett még rögzítésre került tavaly a walesi csúcson az is, hogy az összeg húsz százalékát beruházásra, hadiipari fejlesztésekre kell költeni. Ennek ellenére a huszonnyolc NATO-tagállamból tizenegyben tovább csökkentik a katonai ráfordításokat. Ennek fényében kell értékelni, hogy a 2015-ös költségvetés több mint nyolc százalékkal haladta meg a 2014-est, a 2016-os pedig huszonkét százalékkal haladja meg az előirányzatot. Messze kiemelkedően teljesítjük vállalásainkat. A kormány és az Országgyűlés döntésének függvénye, hogy Magyarország mikorra éri el a kétszázalékos GDP-arányos mutatót. Ha továbbra is tartjuk magunkat a tervekhez, és felismerjük, hogy a megváltozott biztonsági helyzetben a honvédségre költeni kell, akkor 2022-re a GDP 1,39 százalékra megyünk fel.

- Hamarosan zárószavazás lesz a költségvetésről. Mennyivel járnak jobban?

- A 2015-ös év kiadási főösszege 250 milliárd 468 millió, míg a 2016-ban 298 milliárd 557 millió forint, vagy­is 48,1 milliárdos forrásbővülésről beszélhetünk. Pontosan megfelel a GDP 0,1 százalékának az emelkedés mértéke. Amikor 2012-ben megterveztük a fejlesztéseinket, hogy 2016-ban és 2017-ben mit fogunk vásárolni, akkor alacsonyabb GDP-vel számoltunk. A vártnál jobban alakult a gazdaság teljesítménye, a kormány pedig a megnövekedett GDP 0,1 százalékával számolt, ami elegáns, úri gesztus volt a kabinet részéről.

- Mi lesz a többletforrásokkal?

- Új katonai életpályamodellt fogadott el a parlament, amelyet hosszas szakmai előkészítés előzött meg. Illetményrendszert vezetünk be, amelynek lényege, hogy a szolgálati nyugdíj megszűnésével számos feszültség keletkezett a belső rendszerben. Ezt mind kezeljük, feloldjuk, és biztosítjuk, hogy aki az élete feláldozását is vállalja, esküt tesz, belép a honvédségbe hivatásosként, adott esetben honvédségi, állami szolgálatban a nyugdíjkorhatár betöltéséig garantáltan tud előrejutni, kiszámíthatóvá válik az élete.

- Versenyképes jövedelmet tudnak kínálni?

- Összesen ötven százalékkal nő a honvédség esetében az az illetménytömeg, amely felosztásra kerül. Az emelt illetmény augusztusban érkezik meg, ugyanakkor nem fűnyíróelvszerűen történik majd ez. Az altisztek esetében több mint 38 százalék lesz az átlagos emelés mértéke, a legénységi, vagyis a szerződéses állománynál 25 százalékos a növekedés, a tiszti karnál pedig 15 százalékos, ami a hadnagytól a tábornokig tart. Beállítunk egy új rendszert, amely minden év január elsején további öt-öt százalékkal növekszik majd.

- Jut pénz más fejlesztésekre is?

- Az illetménynövekedés fedezetére húszmilliárd forint kell, ami a 48 milliárdos forrásemelkedés jelentős részét elviszi, ez kétségtelen. Ugyanakkor fontos, hogy a pápai repülőtér fejlesztését érdemben megtudjuk indítani jövőre, eközben olyan haditechnikai programokat tudunk végrehajtani összesen 48,7 milliárd forintért, amelyek részben folytatják a korábbi fejlesztéseket. Ilyen a Gripen-program, a harcászati URH-beszerzés és a Mistral, vagyis a fegyverrendszer modernizálása. Utóbbi új kezdeményezés. Természetesen gondoskodnunk kell a Honvéd Kórház kiegyensúlyozott működtetéséről is.

- Brókerügyben keverednek a fogalmak, sokan például úgy értelmezik a helyzetet, hogy a honvédség Honvéd Egészségpénztárának a Buda-Cashnél tartott pénzei elúsztak!

- Ez az egészségpénztár a honvéd nevet viseli, semmi közünk hozzá. Ugyanakkor nagyon sok katona, rendőr és titkosszolgálati munkatárs volt tagja a pénztárnak, összesen 28 ezren. A pénztár működésére semmilyen rálátásunk, ráhatásunk nincs, a működése fölött az MNB gyakorol felügyeletet. Úgy tudom, átfogó ellenőrzése meg is történt 2014-ben, és rendben találták a működést. Az, hogy egy regionális bankhoz, a DRB-hez hogyan került 1,8 milliárd forintja ennek a szervezetnek, érdekes kérdés. Ugyanis ennél a kis banknál semmiféle állami garancia nincs, a pénzelhelyezés pillanatában pedig az elérhető kamat egy százalékkal maradt el az állampapírok hozamától. Vagyis történt egy 1,8 milliárdos pénzelhelyezés nulla garancia mellett, alacsonyabb kamatra. Hogyan mehetett ez végbe? S ki felel azért, hogy 28 ezer ember pénze elúszott?

- Az orosz–ukrán krízis, valamint az Iszlám Állam elleni fellépés mit jelent a tárcának?

- Ukrajnát számos módon segítjük, százezer euróval járultunk hozzá a cybervédelmi programjához, angol nyelvképzésre hívtunk ukrán tiszteket, sebesülteket ápoltunk. A NATO keleti határát meg kellett erősítenünk, aminek több iránya is volt. Például magas harckészültségű harccsopor­tok létrehozása, amihez Magyarország századerővel kíván hozzájárulni. Ami pedig az úgynevezett Iszlám Államot illeti, egy terrorszervezet elkezdett államként működni, közben tömegmészárlásokat hajt végre. Ilyen eddig nem volt, ez nem mérhető a korábbi polgárháborús helyzetekhez. Katonáinkat Kurdisztánba küldjük, ahol is a kurd pesmerga erőket kell kiképezni. Jelentős értékű magyar invesztícióról is szó van, hiszen a Mol 800 millió dollár értékben végez kutatásokat.

- Miért nincs napirenden a heli­kopterbeszerzés?

- A helikopterbeszerzés nem pusztán katonai, hanem nemzeti ügy is, miután katasztrófák idején is szükség van erre az infrastruktúrára. Történhet a beszerzésük kormányközi megállapodással vagy tendereztetéssel. A HM elkészítette az ezzel kapcsolatos szakmai előterjesztést. De ez az értéke miatt is túlmutat a honvédelmi kiadásokon.

- A Gripen-balesetekről az ellenzék tájékoztatást követel. Megkapja?

- Természetesen, amint lezajlik az alapos vizsgálat.

Forrás: Magyar Hírlap