Sem állami támogatása, sem hagyományos értelemben vett felsőoktatási háttere nincs a hazai videojáték-iparnak, mégis látható egy halvány reménysugár: játékkészítő felnőttképzés indult 2015 őszétől a BME-n.
A videojáték-készítés az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág világszerte, amihez tulajdonképpen néhány kreatív elmén és egy irodán (meg persze szaktudáson) kívül semmire nincs szükség, ráadásul egy-egy termékkel és egy kis szerencsével dollármilliók tehetők zsebre. A világ számos országában a kormányzat egy ideje már támogatja a játékfejlesztést, mert felismerte, hogy egy kis segítségnyújtással hosszabb távon az államkassza is komoly pénzekhez juthat, a profit néhány éven belül realizálódik.
Kanada és Finnország rendelkezik a legeredményesebb támogatói rendszerrel – mondta el érdeklődésünkre Józsa Szabolcs, a Nemesys Games ügyvezető igazgatója. Előbbi országgal kapcsolatban kifejtette, a kormányzat a személyes kiadások után befolyó összegek körülbelül egyharmadát adókedvezményként visszaadja a stúdióknak, ezzel motiválva őket arra, hogy minél több embert foglalkoztassanak. Finnországban állami pénzből, a helyi innovációs hivatal égisze alatt működik kifejezetten a játékfejlesztő stúdiókat támogató program. Az anyagi segítségnyújtás mellett pedig létezik egy közös platform, ahol a kezdő vállalkozások kikérhetik a vezető stúdiók szenior tagjainak véleményét egy-egy készülő játékkal kapcsolatban.
Itthon nincs ilyen közös platform, de még csak játékfejlesztő-képzés sincs – hangoztatta Józsa, és hozzátette, minden komolyabb külföldi egyetemen megtalálható ilyen irányú oktatás, ahol többek között programozókat, dizájnereket, de még játékmonetizációs szakembereket is képeznek.
Diploma után
Hagyományos, osztott rendszerű játékkészítő szak valóban egyetlen hazai felsőoktatási intézményben sincs, ugyanakkor idén ősszel elindult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán egy egyéves felnőtt szakirányú képzés, mely ezzel foglalkozik.
A játékipar a tartalomszolgáltató kreatív iparágak zászlóshajójává vált, és egy társadalomtudományi tanszék nem teheti meg, hogy erre ne reagáljon – indokolta a képzés létjogosultságát az MNO-nak dr. Hamp Gábor egyetemi docens, a szociológia és kommunikáció tanszék vezetője. A játék iránt intellektuális és munkaerőpiaci igény tapasztalható; van nyitottság arra, hogy egy a játék mechanizmusának működését alaposan ismerő ember egy nem kifejezetten játékfejlesztési helyzetben megjelenjen – állítja a tanszékvezető.
A játéktervezés multidiszciplináris iparág, ez pedig a hallgatók összetételén is meglátszik. A képzésben nemcsak informatikai területről érkező szakemberek, hanem viselkedéselemzők, fizikusok, bölcsészek, közgazdászok, jogászok és grafikusok is részt vesznek. Dr. Seres Szilvia egyetemi adjunktus, a kurzus vezetője ugyanakkor kevesli a művészet szakos hallgatókat, hiszen – ahogy fogalmaz – dizájnerekre is van kereslet. Egy évfolyamba nem húsz programozó kell, designerre, elemzőre, produkciós munkatársra is szükség van a pályán, hiszen belőlük is hiány van Magyarországon – közölte Seres Szilvia az MNO-val.
Valódi ismereteken nyugvó tudás
A képzés apropóján a BME-n belül együttműködés jött létre az ergonómia és pszichológia tanszékkel, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Karral, az órák egy részét ezek oktatói tartják. Az akadémiai szektorral szoros kapcsolatban és a piaci igényeket szem előtt tartva a kurzust iparági partnerek is segítik, hogy a hallgatók szert tehessenek a legfrissebb piaci tudásra – mondta el Seres Szilvia. Közölte továbbá, a hallgatók a két félév tervezési stúdiumai alatt létrehoznak egy konkrét mobilapplikációt, melyet egy többhetes szakmai gyakorlat keretében fejeznek be, majd a terméket piacra is viszik. Véleménye szerint ezáltal a hallgatók alapdiplomájukat valódi ismereteken nyugvó tudással egészítik ki és rálátást kapnak a játékfejlesztés teljes folyamatára.
A képzés mikéntjéről elmondta, nagyon gyakorlatorientált, de sok további energiát igényel. Nem az órán fog megtanulni valaki programozni, hanem attól, amit otthon is ezzel foglalkozik – fogalmazott.
A képzés jövőjét firtató kérdésre Hamp Gábor azt felelte, bármi lehetséges, de nem biztos, hogy alapszaknak megfelelne a játékkészítés. „A mesterszak a specializációk terepe, ezt inkább ott tudom elképzelni" – fogalmazott. Seres Szilvia is lelkesedésének adott hangot egy esetleges államilag támogatott mesterszak kapcsán, és elmondta, véleménye szerint hazánkban ez az „egyik legtúljelentkezettebb képzés lenne, ha elindulna".
Amit a kurzusról tudni kell
A Játéktervező és -elemző felnőtt szakirányú képzést 2015. június elején akkreditálta az Oktatási Hivatal. A képzésre való jelentkezéshez nincs meghatározott szakterület, csak egy alapszintű diploma megléte és angol nyelvtudás szükséges. Az idei, első ízben induló félévre közel negyven, minden követelménynek megfelelő jelentkezést adtak be, a kétfordulós felvételi eljárást követően pedig 17-en kezdhették meg a tanulmányaikat. A képzés nappali oktatási rendű, de az órákat délután-este tartják, lévén, hogy a hallgatók, mivel már elvégezték az egyetemet, dolgoznak. A finanszírozás önköltséges alapon működik, a két félév és a háromhetes szakmai gyakorlat 1,2 millió forintba kerül, de – ahogy azt Seres Szilvia elmondta – a kurzus vezetői keresik a lehetőséget a rész-, valamint a teljes ösztöndíjas támogatásra. A tanfolyamot mind szoftverekkel, mind pedig humánerőforrás tekintetében olyan külső partnerek támogatják, mint a POSSIBLE, a Design Terminál, a Crytek, a Gameloft és a Microsoft.
Forrás: mno.hu
