Vasárnap este tette közzé javaslatait a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással és az összeférhetetlenséggel kapcsolatban – írja a Portfolio.

 A MOK vezetői kedden tárgyaltak Pintér Sándor belügyminiszterrel. A megbeszélésen a MOK elnöke ismertette az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel kapcsolatos kamarai álláspontot, amely szerint a törvény érdemi pontokban, minimum a kirendelés és a másodállások korlátozása tekintetében pontosításra szorul. Ezeket a pontosítási javaslatokat tették közzé vasárnap este.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnál a MOK szerint a munka törvénykönyvének rendelkezéseit kell alapul venni, ahhoz képest lehessen csak kivételeket, rendkívüli helyzeteket megállapítani, de azokat is „kellő fékkel, megnyugtató módon rendezve”.

Mint írják, „elhibázott és félelmet generál”, ezért pontosításra szorul az orvosok béremeléséről szóló jogszabálynak az a része, amely a kirendelés időtartamát (1+1 év) szabályozza. Az „áthelyezés” szabályozása szintén jogbizonytalanságot okoz. Álláspontjuk szerint a szabályozás szintjén el kell választani a járványhelyzet alatti és a békeidős szabályokat. Egészségügyi járványhelyzet alatt maximum 100 munkanap/naptári évben legyen szabályozva az eltérő foglalkoztatás lehetősége.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a „védett” munkavállalói csoportoknál (például várandós édesanyák, gyermeküket egyedül nevelők) nem alkalmazható egyoldalúan a kirendelés, ez is pontosításra szorul.

A MOK szerint indokolt lenne akár törvényben is rögzíteni azokat a konkrét szempontokat és munkavállalói érdeket, amelyekhez igazodva a munkáltató elrendelheti a kirendeléseket. Azt is javasolják, hogy ezeket plusz kirendelési díjjal ismerje el a kormányzat az orvosok számára.

Összeférhetetlenség

A kamara szerint a korábbi közalkalmazotti státuszhoz képest is feszesebb szabályozás sok esetben életszerűtlen az egészségügyben, bizonyos szempontokból pedig kontraproduktív: „Nem szabad, hogy az új jogállási törvény miatti félelem miatt hagyják el tömegesen az érintettek az egészségügyet” – írják.

Szerintük ezeket a szabályokat is életszerűbbé kell tenni: itt is nyilvánossá tennék azokat a szabályokat, amelyek alapján a munkáltató erről dönt.

• Javasolják például, hogy ne tagadhassa meg az engedélyezést végző szerv az engedély kiadását olyan tevékenységre, amely az adott intézmény működésével nem összeférhetetlen.
• Ne tagadhassák meg az engedély kiadását olyan egészségügyi tevékenységre, amit az adott intézmény nem folytat.
• Csak rendkívüli esetben tagadhassák meg az engedély kiadását akkor, ha a kérvényezett tevékenység eltér attól a szakterülettől, amelyen az orvos az adott (állami) kórházban praktizál.

Forrás: Portfolio