Három éve, hogy befagyasztották a közmunkások bérét Magyarországon. Most, egy miniszterelnöki interjúban ismét elhangzott, hogy muszáj lesz emelni jövőre. Az érintett szakszervezet szerint az időzítés nem véletlen: a 2022-es választás előtt, vidéken nem alakulhat ki éhséglázadáshoz közeli helyzet – írja a HVG.

A gazdaságot illetően a beruházás-fejlesztés van fókuszban, további lehetőség, hogy az állam vegyen fel dolgozókat, harmadikként pedig marad a közmunka, amelyben muszáj lesz béreket emelni jövőre

– jelentette ki Orbán Viktor a TV2 Tények című műsorában.

Utoljára 2017. január 1-jén emelték a közmunkások bérét, az összeg azóta egy fillérrel sem nőtt. Miközben a nettó minimálbér 26,3 százalékkal, vagyis 22 ezer forinttal lett több. Míg a nettó minimálbér ma Magyarországon 107 065 forint, a nettó közmunkásbér mindössze 54 217 forint – a különbség csaknem a duplája, a minimálbér javára. Utóbbi 2019-ben és 2020-ban is 8-8 százalékkal nőtt. Ez a közfoglalkoztatotti és a szakképzett közmunkás bérről sem mondható el, előbbi bruttó 81 530 (nettó 54 217), utóbbi bruttó 106 555 forint (nettó 70 859). Ez azt jelenti, hogy azok bére, akik az állami foglalkoztatási programban dolgoznak, harmadik éve ugyanannyi.

Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a bruttó átlagkereset márciusban 400 400 forint, a kedvezményeket is beleszámítva nettó 275 500 forint volt, még nagyobb a bérszakadék. Májusban, az első öt hónap átlagában pedig 390 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.

Jó reggelt kívánok a miniszterelnök úrnak, ezt évekkel ezelőtt már fokozatosan kellett volna emelni

– reagál a hvg.hu-nak a kormányfő kijelentésére a Közmunkás Szakszervezet társelnöke. Komjáthi Imre most is azt mondja, a mindenkori minimálbérhez kellene kötni a közmunkás bért, a szakszervezet korábban ezt már többször is kinyilvánította. Az érdekvédő szerint az egyik legkiszolgáltatottabb réteg a közmunkásoké, már régen komoly segítséget kellett volna nekik nyújtani.

Itt egy 10 százalékos emelés semmi, az gyakorlatilag elinflálódott, és nem most, évekkel ezelőtt

– érvel.

Ha az idei költségvetés összeállításakor használt 2,8 százalékos inflációval számolunk, akkor 2017 és 2020 között megközelítőleg 10 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ez a közmunkásokra nézve annyit tesz, hogy keresetük reálszinten ilyen mértékben értékelődött le. Ez azonban csak a jéghegy csúcsának tűnik, hiszen az alapvető élelmiszerek ára, tavaly az átlagos inflációt bőven meghaladó mértékben drágult, ami a nyugdíjasokhoz hasonlóan kivételesen rossz helyzetbe sodorta a közmunkásokat.

Komjáthi Imre úgy látja, most nem arról van szó, hogy a kormány három év után elérkezettnek látta az időt a közmunkásbérek emelésére, hanem a települési polgármesterek érzik, egyre nehezebben élnek az emberek, egyre nagyobb a feszültség. „Nem szeretnének eljutni egy éhséglázadás közeli állapotba”, ezért szerinte éppen annyit fognak emelni, amivel meg lehet nyugtatni az embereket.

Ördögi kör

Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy nem szippantja be a közmunka a munkanélkülieket, pedig nem csökken jelentősen a munkanélküliek száma. Augusztus végén írt erről a hvg.hu, amikor próbáltunk adatokat kérni önkormányzatoktól, hogy mennyivel tudják bővíteni a közmunkások számát, illetve egyáltalán van-e erre igény. A megkérdezett önkormányzatok egy része nem válaszolt, a többiek pedig zömmel azt mondták, hogy nem jelentkeznek tömegesen a közfoglalkoztatásra, nem vonzó a közmunkáért járó nettó 54 ezer forint.

A kormánynak egyébként jó ideje (nyilván a válság előtti munkaerőhiányos helyzetben) volt nem titkolt célja, hogy csökkentse a közmunkások számát.

Például úgy, hogy különféle extra támogatásokhoz juthatnak azok, akik még azelőtt elhelyezkednek az elsődleges munkaerőpiacon, hogy a foglalkoztatási program lejárna. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállalás után is megkapják a program hátralévő idejére eső bért. A Közmunkások Szakszervezeténél úgy látják, többen is el tudtak helyezkedni azok közül, akik korábban közmunkásként dolgoztak. A gond csak az, hogy kölcsönzött munkaerőként alkalmazták őket, és a járvány magyarországi megjelenésének első hónapjaiban, „márciusban és áprilisban pont tőlük szabadultak meg először a cégek”. Nekik most más lehetőségük megint nincs, mint újra az állami foglalkoztatási programban elhelyezkedni.

Azt már a battonyai polgármestertől lehet tudni, hogy a közmunkából főleg a fiatalabbak, a szakképzettek és a jobb képességű segédmunkások tudtak átlépni a versenypiacra. De az elsődleges munkaerőpiacra átlépők körülbelül 60 százaléka visszakeveredik a közmunkába, főleg azért, mert se fizikailag, se pszichésen nem bírja a megterhelést. Bőven középkorú, ötvenévesnél idősebb emberekről van szó, akik esetenként évtizedek óta nem dolgoztak.

A KSH adatai szerint 2020 júniusában 88 ezer közmunkás dolgozott Magyarországon, számuk az előző év azonos időszakában még több, mint 100 ezer volt. A létszámcsökkenésnek alapvetően két oka van: havonta 54 ezer forintból nem lehet megélni, és az állam sem finanszírozza már szívesen ezt a programot. 2019-ben 180 milliárd forint jutott erre, idén 40 milliárddal kevesebb. Ez azt jelenti, hogy kevesebb embert lehet ebben a formában alkalmazni. Azt a Policy Agenda elemzéséből lehet tudni, hogy 2009 és 2019 között a kormányzat több mint 1700 milliárd forintot költött el a közfoglalkoztatási program működtetésére. Ezzel szemben a jövő évi büdzsé 165 milliárd forintot irányzott elő közfoglalkoztatásra, négy évvel korábban ez az összeg elérte a 340 milliárd forintot, 200 ezer ember bevonását lehetővé téve.

Direkt nem emeltek

Nem először kerül egyébként szóba, hogy emelni kellene a közmunkások bérét. Korábban a Napi.hu írta meg, hogy a Belügyminisztérium jogalkotási terve szerint már 2020-ban is magasabb béreket fontolgattak. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló rendeletet módosították volna.

A kormány direkt nem emelte a közmunkások bérét. Korábban Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára egyértelművé tette: a természetes munkaerőpiaci folyamatok mellett az elmúlt évek kormányzati intézkedései is nagymértékben hozzájárultak a közfoglalkoztatás mérséklődéséhez. Ide sorolta a garantált bérminimum és a minimálbér szintjének növelését, illetve a közfoglalkoztatotti bér 2017-es szinten tartását, ami egy olyan bérolló-nyílást eredményezett, hogy az szerinte ösztönzőleg hatott a közfoglalkoztatottakra.

Forrás: HVG