Mentesülnének a kiskereskedelemben tervezett kötelező foglalkoztatási kvóta alkalmazása alól azok a nagyáruházak, amelyekben a vásárlók kiszolgálására alkalmas csemegepultokat tartanak fenn – értesült a Magyar Idők. Ez azt jelenti, hogy a 400 négyzetméteresnél nagyobb boltokat üzemeltető vállalatok közül csak az önkiszolgáló jelleggel működő diszkontláncokra vonatkozik majd a szigorítás.
Újabb részletre derült fény arról a jogszabálytervezetről, amely a négyszáz négyzetméteresnél nagyobb alapterületű áruházak számára előírná, hogy a nyitvatartási időben hetven négyzetméterenként legalább egy olyan dolgozónak kell az eladótérben tartózkodnia, aki kereskedelmi tevékenységet folytat. A tervezet nem részletezi, konkrétan mely feladatkörök esetén lesz kötelező az állomány frissítése, és különféle szakképesítések meglétéhez sem kötik a létszámbővítést. A kereskedelmi tevékenységbe beletartozik többek között az eladói, a vevőszolgálati, az árufeltöltői vagy a pénztárosi munkakör is.
Úgy tudjuk, az elképzelés csupán azokat a nagy láncokat érintené, amelyek olyan üzleteket tartanak fenn, amelyek kevesebb alkalmazottal működnek, mert például nincsenek hagyományos csemegepultjaik, ahonnan naponta friss áruval szolgálják ki a vásárlókat. A fogyasztóvédelmi szempontból indokolt lépés alól az elképzelések szerint tehát eleve mentesülnének a személyes kiszolgálórészleggel rendelkező hiper- és szupermarketek. Az önkiszolgáló rendszerben működő diszkontláncok számára viszont nagy változást hozhat a munkaerőpiaci folyamatokat is befolyásoló elképzelés – tudta meg a Magyar Idők.
Lapunk korábban megírta, a kormány nem tartja kizártnak, hogy a foglalkoztatást ösztönző piacszabályozó intézkedések részeként – illetve fogyasztóvédelmi okokból – kötelező dolgozói létszámot írjanak elő a munkaerő-elvándorlás miatt mostanra kritikus helyzetbe került kiskereskedelemben. A vásárlótömegek által látogatott, nagy alapterületű egységekben bevezetendő elképzelést az elmúlt hetekben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve több kormánypárti képviselő is megerősítette. Információink szerint a még tárcaközi egyeztetésen lévő jogszabálytervezetről ebben az esztendőben már nem hoz döntést a kormány, s egyelőre a szakmai szervezetekkel sem történt érdemi egyeztetés.
A hét legnagyobb forgalmú, napi fogyasztási cikkeket kínáló áruházlánc – Auchan, Tesco, Spar, Aldi, Lidl, Penny Market, Metro – foglalkoztatási adatai alapján készült korábbi számítások szerint a négyzetméterhez kötött kötelező létszám miatt a jövőben 25 ezer dolgozót kellett volna felvenniük a cégeknek, ami éves szinten 40-45 milliárd forint többletkiadást okozott volna. A tervezetben szereplő kivételek miatt azonban szűkebb kört érintene a módosítás, mivel viszonylag sok üzletlánc boltjában működtetnek csemegepultot is. Noha elvétve más hálózatokra is vonatkozhat, az alacsony létszámú diszkontok közül elsősorban a Lidl- és Aldi-üzletekben, illetve a Penny Market-egységekben hozhat nagyobb változást a jogszabály.
Piaci vélekedések szerint az intézkedés bevezetése esetén a diszkontláncok átalakításokkal igyekeznek majd kivédeni a bérköltségek drasztikus növekedését, például csemegepultokat építenek ki áruházaikban. Ezzel azonban csökkenni fog az érintett boltok eladótere, amely akár az üzletek típusának jogszabály szerinti besorolását is módosíthatja. A kvótaelőírással lényegében hátrébb szorulhatnak az utóbbi években a hipermarketeknél is gyorsabban fejlődő diszkontláncok a magyar kiskereskedelemben – jegyezte meg lapunknak egy piaci szakértő.
Forrás: Magyar Idők
