Nem felelnek meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) legutóbb közölt adatai, amelyekkel a hazai szakképzési rendszer sikerességét próbálták alátámasztani – állítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Népszavában.

Az ITM egyebek mellett például azt közölte, hogy a munkahelyen végzett gyakorlati képzésben résztvevők 100 százalékos mutatója többszörösen felülmúlja az OECD országok 34 százalékos átlagát. – Ez egyértelmű hazugság, a gyakorlati képzésben résztvevők aránya sosem volt 100 százalék – nyilatkozta lapunknak a PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor.

Mint mondta, a pontos adat könnyen ellenőrizhető a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatbázisából. Ezekből kiderül, hogy a 2018-2019-es tanévben a középfokú oktatási intézmények szakképző évfolyamain összesen 100,8 ezren tanultak, 12,5 ezer fővel (vagyis 11,1 százalékkal) kevesebben, mint az azt megelőző évben. A külsős gyakorlati helyeken pedig összesen 51,1 ezer diák rendelkezett tanulószerződéssel, ami nem 100, hanem 50 százalékos arány.

Az ITM arra is kitért, hogy a kormány 2010 óta „számos intézkedést tett a duális képzés elterjesztése, megerősítése érdekében”.

Ezzel szemben – az iparkamara adatai alapján – az elmúlt években mintegy 10 százalékkal csökkent a duális képzésben résztvevő tanulók aránya – mutatott rá a PSZ alelnöke. Szóba került a pedagógusok, oktatók bére is, amely az ITM szerint jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben. Emlékeztettek: idén júliustól „átlagosan 30 százalékkal emelkedett a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus bére”. Gosztonyi Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta: a szakképzésben nincs 32 ezer pedagógus, ebbe a számba más foglalkoztatottak – például az iskolai technikai dolgozók – is beletartoznak. Az oktatók jelentős többsége pedig nem 30, hanem 22-24 százalékos béremelésről számolt be. 

Az érdekvédő arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a szaktárca az OECD napokban kiadott oktatási kiadványára hivatkozik, abban a 2017-2018-as oktatási adatok szerepelnek, így az idei béremelések még meg sem jelenhetnek benne. Az viszont kiderült, hogy Magyarország 2017-ben a GDP 3,9 százalékát költötte oktatásra, ami a negyedik legrosszabb eredmény a vizsgált országok rangsorában.

Érdekesség, hogy míg korábban folyamatosan 50 százalékos tanári béremelésről kommunikált a kormány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma – ugyancsak a 2017-2018-as OECD adatokra hivatkozva – most azt írta, a növekedés 37 százalékos volt. Ugyanakkor a szakszervezet szerint mostanra még ez is elveszítette a reálértékét, egy pályakezdő tanárnak például bérkiegészítést kell adni, hogy a fizetése legalább a garantált bérminimumot elérje. 

Forrás: Népszava