A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint az egész oktatási rendszert megrogyaszthatja a nagyarányú nyugdíjba vonulás. A tankerületi központoknál jelenleg is folyik az álláshelyek feltöltése, az iskolák pedig a magas óraszámmal és a helyettesítésekkel igyekeznek elfedni a tanárhiányt.

A szeptemberi iskolakezdés közelsége miatt az elmúlt napokban érezhetően nőtt a közérdeklődés az oktatási intézmények pedagógusállományával, az ország számos pontján megfigyelhető pedagógushiánnyal kapcsolatban. A Hajdú-Bihar megyei állapotokkal kapcsolatban levélben kerestük a Berettyóújfalui, a Debreceni és a Hajdúböszörményi Tankerületi Központot, valamint megkérdeztük a témában Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét is.

10 éven belül drámaivá válhat a helyzet

Totyik Tamás a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy a pedagógushiányról a jelenlegi körülmények között nagyon nehéz valós képet adni. 2013 után elkezdett nőni a pedagógusok száma Magyarországon, és habár továbbra is többen vannak, mint 2010 előtt, 2017-től kezdve újra csökkenésnek indult az állomány.

 A pedagógushiány országos szinten jelent komoly problémát, amely csak súlyosbodni fog a következő évtizedben: Totyik elmondása alapján 2030-ra a jelenlegi pedagógustársadalom 40 százaléka vonul nyugdíjba. Idén a pótfelvételi eljárással együtt körülbelül 7 ezer hallgatót vesznek fel pedagógusképzésre, közülük pedig az eddigi tapasztalatok alapján nagyjából 1500-1800-an maradhatnak a pályán. Eközben 6500-an fognak nyugdíjba menni.

„Katasztrofális lesz, az egész rendszert megrogyaszthatja, ha nem fognak komoly lépéseket tenni” – fogalmazott Totyik. Szerinte a problémának részben az is az oka, hogy amíg a KSH szerint a diplomás pályakezdők átlagos kezdőfizetése ma 334 ezer forint, addig a pedagógusoknál ezt most emelik fel 230 ezerre. Az óriási fizetésbeli különbség miatt a magánszektor elszívja az idegennyelvet beszélő tanárokat, az informatikusokat, a természettudományos tárgyakat tanítókat, sőt már a humán tárgyak tanárait is.

A legnagyobb hiány azonban Totyik szerint nem belőlük, hanem a gyógy- és fejlesztő pedagógusokból, valamint a pszichológusokból van. „Az iskolaőrökkel csak becsapja magát a rendszer. Ettől az iskolai agresszivitás nem fog csökkenni” – fogalmazott a szakszervezeti alelnök, majd hozzátette, hogy nem látják, hogy a kormány ténylegesen tenni akarna a probléma megoldása érdekében.

A tankerületeknél még folyik az álláshelyek feltöltése

A Berettyóújfalui Tankerületi Központ augusztus 25-én a Debreciner számára elküldött válaszlevelében arról írt, hogy egy héttel a tanév kezdete előtt még mindig tart a szakmai előkészítő munka, még vannak meghirdetett pedagógus álláshelyek, és folyamatban van a beérkezett pályázatok elbírálása.

Néhány nappal ezelőtt ugyanerről tájékoztatott bennünket a Debreceni és a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ is. Azzal kapcsolatban, hogy konkrétan milyen pozíciókra keresnek még pedagógusokat, egyedül a debreceni központ adott számunkra némi információt: „a betöltetlen álláshelyek között szerepel gyógypedagógus, testnevelő, franciatanár, tagintézmény vezető, fizika-informatika tanár, tanító álláshely” – írták.

A Belügyminisztérium álláskeresője alapján Hajdú-Bihar megyében jelenleg a következő településeken keresnek tanárokat:

Berettyóújfalu (angol, német és kémia-bármely szakos tanár, általános iskolai tanító), Derecske (matematika-informatika, valamint matematika-bármely szakos középiskolai tanár), Hajdúböszörmény (gitártanár), Hajdúhadház (tánctanár, matematika-bármely szakos tanár), Kaba (matematika-fizika szakos tanár), Komádi (kémia-testnevelés szakos tanár), Létavértes (4 fő általános iskolai tanító, továbbá technika-fizika vagy természetismeret szakos tanár)

Az álláshirdetések többségét a Berettyóújfalui Tankerületi Központ adta ki.

A hajdúböszörményi tankerület a levelében megjegyezte, az állomány feltöltésekor kiemelt figyelmet fordítanak az iskola szociális környezetére, az egyes tanulók szociális helyzetére, valamint az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók osztályonkénti számára is. „Az azonban látható, hogy a tanév az iskoláinkban megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett kezdődhet el” – írta a tankerület.

Csak Oroszországban nagyobbak a tanárok terhei

Totyik Tamás szerint a legtöbb tankerület azért állítja, hogy felkészültek a tanévre, nincs pedagógushiány, mert a magas tanóraszám segítségével el tudják fedni a létszámhiányt. „A 22-26 órás keretben egy 40 fős tantestületben nagyjából 5 állást el tudnak takarni a belső helyettesítésekkel” – magyarázta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki szerint egy ekkora létszámhiány mellett a működést sok intézmény még meg tudja oldani. Ez úgy lehetséges, hogy Oroszország után egész Európában Magyarországon a legmagasabb az egy pedagógusra jutó munkaterhelés, ami a tanításra lekötött munkaidőt illeti.

Ezért ragaszkodnak a politikai döntéshozók a 22-26 órához, hogy a pedagógushiányt el tudják fedni

– véli Totyik. Szerinte az egész probléma a köznevelési törvény 2013-as módosításában gyökerezik, amikor számos többletfeladatot adtak az oktatási intézményeknek: bevezették az egész napos iskolát és növelték a tanórák számát is. A Pedagógusok Szakszervezetének becslései szerint a megnövekedett terhek ellátásához már ekkor 15-20 százalékkal több pedagógusra lett volna szüksége Magyarországnak. Eközben a közeljövőben a mostani állapotokhoz képest is drasztikusan fog csökkenni a tanárok száma, az említett nyugdíjba vonulások és a pályaelhagyások következtében.

Forrás: debreciner.hu