Hagyományos rend szerint kezdené a tanévet a kabinet, de az érdekvédők szerint sem erre, sem az esetleges digitális oktatásra nem készítették fel az intézményeket – írja a Népszava.

 Noha hétfőn még arra figyelmeztetett a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla, hogy „elérkeztünk az új típusú koronavírus második hullámának küszöbére”, egy nappal később, kedden már azt jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): szeptember 1-től „a normális, megszokott menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet.” Nem ez az egyetlen ellentmondás a „döntésben.”

A szaktárca valójában csak egy állásfoglalást jelentetett meg, a tanrendről szóló minisztériumi rendeletet továbbra sem adták ki. Pedig három héttel a tanév kezdése előtt nem közleményekről, hanem konkrét intézkedési tervekről kellene egyeztetni

– fogalmazott lapunk érdeklődésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Mint mondta, most már két forgatókönyvön kellene gőzerővel dolgozni. Az elsőben azt kellene szabályozni, hogy szeptember 1-től miként tudnak járványügyi szempontból biztonságos körülményeket teremteni az iskolákban a tanároknak és a diákoknak. A másikban pedig arra kellene ütemtervet készíteni, hogy ha a járványügyi adatok indokolják, akkor azonnal, zökkenőmentesen áttérhessenek a hibrid tanrendre, a digitális oktatásra. Egyelőre egyik tervből sem látunk semmit – fogalmazott Totyik Tamás. Így például nem tudni, honnan lesz kézfertőtlenítő, hőmérő,  vagy ha mégis bevezetik a távoktatást, akkor mi lesz azokkal a családokkal, ahol a szülőknek már nem maradt fizetett szabadságuk. 

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint mindenekelőtt olyan alapvető kérdéseket kellene tisztázni, mint például, hogy kell-e vizsgálni a gyerekeket reggelente, ha igen, honnan lesz ehhez 30-40 ezer hőmérő, kell-e majd maszkot viselniük a diákoknak. Azt sem tudni, honnan lesz kézfertőtlenítő az iskolákban, kapnak-e az intézmények munkatársakat arra, hogy legalább azokat a szaktantermeket fertőtlenítsék napközben, ahol váltják egymást az osztályok.

 Arról sem tudunk semmit, hogy elismerik-e majd a túlmunkát, ha a szociális távolság betartása miatt, legfeljebb tíz, tizenöt fő lehet egy osztályban, vagyis megduplázódnak a pedagógusok feladatai. De kérdéses az is, mi lesz a veszélyeztetett, például krónikus betegségben szenvedő kollégákkal

– sorolta a megválaszolatlan kérdéseket az érdekvédő.

Totyik Tamás kitért arra is: a humántárca maga tett említést a második hullám veszélyéről, mégsem készült rendelet arról, hogy mikor, milyen járványadatok esetén rendelik el a hibrid tanrendet.

Hozzátette, hogy sok szülőnek tavasszal elfogyott a fizetett szabadsága, ami, különösen az alsós gyereket nevelő családokban nehéz helyzetet teremthet, erre is megoldást kellene találni. Gondoskodni kellene arról is, hogy már most órarend és munkabeosztás készüljön a hibrid oktatásra. – Tavasszal a járvány idején még elfogadható volt, hogy az átállás időbe telt, most viszont nem lehet ezt még egyszer eljátszani, nem telhetnek el napok, hetek valódi oktatás nélkül – fogalmazott a PSZ alelnöke.

Totyik Tamás jelezte, a minisztériumhoz fordulnak kérdéseikkel, javaslataikkal. A felvetett problémákra a humántárca keddi közleményében nem tért ki. A minisztérium csak – jelezve, hogy óvatosságra intenek a hazai adatok – utalt arra, hogy ha a kormány, az operatív törzs és a járványügyi hatóság úgy látja, akkor változhat az álláspont a tanrendről. Addig is arra készülnek, hogy minél jobban felkészítsék az iskolákat a járvány elleni védekezésre. Ennek részleteiről nem írtak, csak annyit közöltek: az intézmények számára „protokollt” készítenek a teendőkről. Emellett hangsúlyozták, hogy a tárca a szülőktől is felelős viselkedést vár, azt kéri, hogy a koronavírus tüneteit mutató gyereket ne engedjék iskolába. „Felelős szülői magatartással, az alapvető óvintézkedések betartásával elkerülhető az iskolákat érintő korlátozások bevezetése” – írta az Emmi.

Forrás: Népszava