2020. július 25-i (szombati) dátummal Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének elnöke levelet küldött a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) tavaly elcsatolt és az ELKH szervezetéhez tartozó kutatóközpontok és kutatóintézetek igazgatóihoz és főigazgatóihoz, amelyben azt kérte, hogy a július 28-a, kedd 14 óráig a vezetésük alá tartozó kutatóközpont, illetve kutatóintézet (a folyó) 2020. évre vonatkozó kutatási terveit soron kívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a részére. A Qubit cikke.

A levél a terjedelemre vonatkozóan a következő utasítást tartalmazta: „rövid, tömör, könnyen áttekinthető összefoglalót várok, mely átfogó témamegjelölések mentén mutatja be a tervezni kívánt kutatási tevékenységeket. Kérem, hogy az egyes kutatóhelyek kutatási témáit intézetenkénti bontásban megjelölve, azokat legfeljebb egy-egy mondatos kifejtésével jelöljék meg, úgy, hogy az intézetenként ne haladja meg a fél oldalnyi terjedelmet”.

A levél szerint „az így megküldött kutatási programokat összesített javaslatként kívánom az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete elé terjeszteni. Az Irányító Testület feladata lesz a jóváhagyásra méltó kutatási programok kiválasztása”.

A nyári szabadságolások közepette, igen rövid határidővel elindított adatgyűjtés feltételezhető célja a július végén megjelent kormányrendelet alapján az ELKH-ban a kiegészítő, „kiválóságon alapuló” pénzügyi támogatások odaítélése. Ugyanakkor szolgálhatja az egy éves intézetátalakítási moratórium leteltét követően az intézetek szerkezetébe, szakmai működésébe történő beavatkozást is.

Az MTA tagjaiból létrejött Stádium 28 Kör, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Oktatói Hálózat közös, a Qubitnek is megküldött állásfoglalása szerint „a levél és az eljárás méltatlan a legnagyobb magyar kutatóhálózatot működtető szervezethez, annak vezetéséhez, az intézetek igazgatóihoz és munkatársaihoz. Az  elmúlt években több olyan részletes (együttesen többszáz oldalas) anyag készült, amely az MTA és a megalakuló ELKH közös munkájával felmérte, bemutatta és értékelte az intézetekben folyó munkát, a kutatócsoportok működését, kutatási terveit. A levélben ismertetett terv, miszerint a jelen felhívásra benyújtott, intézetenként féloldalas összefoglaló lesz a kutatási programok értékelésének, valamint a jövőre vonatkozó intézkedéseknek az alapja, a szakmaiatlan autoriter beavatkozás kirívó példája, amely nemcsak az ELKH vezetését, de a kutatóintézetek igazgatóit is szégyenteljes helyzetbe hozza. 

A volt MTA intézetek, azaz az új ELKH intézetek nemzetközi megbecsülése is súlyosan károsodik, ha szakmai értékelésük ilyen módon történik, hiszen az előírt terjedelemben és módon benyújtott anyagokra támaszkodva semmilyen megalapozott döntés nem hozható. Joggal merül fel a gyanú, hogy az adatszolgáltatás formális, és csak leplezi, hogy a döntések attól függetlenül, más szempontok alapján születnek”.

Az állásfoglalást jegyző szervezetek felszólítják az ELKH Irányító Testületének (IT) tagjait és az ELKH intézetek vezetőit, hogy határolódjanak el ettől az abszurd, megalázó „értékelési” folyamattól, és csak megfelelően elkészített, szakmailag hiteles dokumentumok alapján végezzék majd el a kutató munka felmérését. 

„Felhívjuk az MTA újonnan megválasztott vezetőit, elsősorban Freund Tamás elnök urat (korábban az ELKH IT tagját), hogy vesse latba az Akadémia tekintélyét, és tiltakozzék az ELKH intézeteknek a jelen felmérésre hivatkozó bármilyen finanszírozási vagy átalakítási terve ellen” – fogalmaz a közlemény.

A Qubit információi szerint az állásfoglalást az azt jegyző szervezetek az MTA új elnökének, Freund Tamásnak személyesen is eljuttatták.

Forrás: Qubit

A cikkben foglaltakhoz az ELKH alábbi állásfoglalást fűzte hozzá:

„Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) döntéshozó szerve az Irányító Testület (IT), amelynek elnöke és tagjainak jelentős többsége akadémikus. Az IT munkáját az összes tudományterületet képviselő 33 főből álló Tudományos Tanács (https://elkh.org/tudomanyos-tanacs/), és a 10 főből álló Nemzetközi Tanácsadó Testület támogatja (az Irányító Testület által jelölt tagokkal az egyeztetés folyamatban van). Ezeknek a testületeknek a tagjai a saját tudományterületük kiválóságai közül kerültek ki, nagy tudással és széles körű tapasztalatokkal, eredményekkel rendelkeznek.

Az egyes kutatóhelyek alapfeladatai és kutatási programjai a kutatóhelyek vezetőivel együttműködésben kerülnek meghatározásra. Az egész folyamatnak a lényege az, hogy az Irányító Testület az intézeteknek az ajánlataiból és kutatási szándékaiból akar kiindulni, és azok mentén akarja megfogalmazni a stratégiai célokat. Az intézményektől már korábbi egyeztetések során beérkeztek a részletes kutatási tervek, a mostani körlevében a vonatkozó Kormányhatározatban 2020. második félévére biztosított 11 milliárd forint többletforrás kutatási programokra fordítható részére vonatkozóan kerültek bekérésre a 2020. évi átfogó témamegjelölések rövid összefoglalói.

Az eddigi egyeztetéseken öt kiemelt, stratégiai léptékű tématerület került meghatározásra az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra vonatkozóan, amelyek a következők: digitalizáció, energia, egészség, környezet és biztonság, emberi erőforrás (https://elkh.org/kutatasi-teruletek/). Ezek lefedik a kutatóhelyek főbb kutatási irányait, és összhangban vannak az EU Horizon Europe kutatási és innovációs keretprogramjának kiemelt területeivel.

Mindez együtt biztosítja, hogy az ELKH kutatási stratégiája nemzetközi mércével mérve is megfelelő tartalmú és minőségű lesz.

A 2021-től beépülő 22 milliárd forint többletforrással több mint duplájára növekszik a kutatóhálózat finanszírozására rendelkezésre álló összeg, amelynek jelentős része, 9 milliárd forint, bérfejlesztésre jut (a bérnövelés differenciált elosztása az intézményvezetők hatáskörébe tartozik), a fennmaradó forrásokat a működésre fordítjuk, többek között a kutatási feladatok támogatására, kiválósági pályázatokra, az épületek teljes körű üzemeltetési költségeire. Az új finanszírozási struktúra felváltja a korábbi fenntartó által az elmúlt mintegy 25 évben változatlanul alkalmazott statikus, bázisalapú forráselosztást, amely nem volt összefüggésben sem az intézmények létszámával, sem a teljesítményükkel, sem azzal, hogy mennyi pénzre volt szüksége egy-egy intézménynek egy évben ahhoz, hogy működni tudjon. Az új finanszírozási modellben átlátható, kiegyensúlyozott és kiszámítható lesz a kutatási hálózat finanszírozása. Az új modell támogatja a kiválóságot a kutatás terén, és ezáltal egyben növeli a kutatási hálózat versenyképességét nemzetközi szinten is."