Új felállásban és irányítással működhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövő év elejétől - csak éppen azt nem tudja még igazán senki, hogyan is fog kinézni. Az adóhivatal átalakításáról szóló törvényjavaslatot tegnap adta be az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), de ma már meg is szavazhatják a parlamentben. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a kivételesen gyors törvényalkotás ellen, de a tervek nyomán nem látják biztosítottnak az adózók titkainak megfelelő védelmét sem – írja a Népszava.
Bár hónapok óta késlekedett vele a kormány, tegnapra valamiért hirtelen nagyon sürgős lett a NAV szervezetének és vezetésének átalakítása. A Nemzetgazdasági Minisztérium kivételes tárgyalási módot kérve, a kormány nevében ugyanis benyújtotta az új adóhivatal kialakításáról szóló csaknem 50 oldalas törvénytervezetet, a parlamentben pedig a kormánypártok úgy döntöttek 116 igen 32 nem ellenében, hogy már ma délelőtt zárószavazásra viszik a javaslatot. Az MSZP nem vett részt a szavazáson, a Jobbik, az LMP, valamint a függetlenek nyomtak „nem" gombot, míg a Fidesz-KDNP képviselői támogatták a javaslat „siettetését".
Az nemzetgazdasági tárca szerint egy hatékony, kevésbé bürokratikus szervezet létrehozása a cél, „amely segíti adóügyeik intézésében a vállalkozásokat és az állampolgárokat". Mindezt ugyanakkor saját közleményük sem támasztja alá a tervezet szakmai indoklásával, érvelés hiányában szinte csak annyi derül ki: a NAV vezetését a jövőben a gazdasági tárca államtitkára és négy helyettes államtitkára lát majd el. A szaktárca szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumba integrálással „előtérbe kerül az adóhivatal szolgáltató arca".
A változtatások között szerepel egyebek mellett, hogy 2016-tól a NAV a háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul. A felső szinten helyezkedik el a központi irányítás, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok. Megszűnik a hivatal hét régiós igazgatósága, amelyek munkatársai elsősorban a megyék, illetve a NAV központi irányítás munkáját segítik majd. Az NGM szerint a megyei vám- és adóigazgatóságok összevonásával egyszerűbb lesz az eljárás igazgatósági szinten is, az új szervezeti struktúra pedig garantálja a gyorsabb ügyintézést és az egységes jogértelmezést. A tervek szerint 2016-tól a lakosság és a vállalkozások kérelmeit a Fellebbviteli Igazgatóság szakemberei bírálják el.
Mint az NGM közleménye írja, a minisztériumba helyezett adóhivatali struktúrát számos OECD- és uniós tagállam alkalmazza. Szakértői vizsgálatok szerint az ilyen típusú felépítés az adózók kezelésében és a végrehajtási mutató javulásában is komoly sikereket hozhat - állítja a minisztérium. A „sikerhez" mindenképpen szükség van az apparátusban dolgozókra is, ezért nem mindegy miként találkoznak a tervezett változtatásokkal. Csakhogy az adóhatóságnál működő szakszervezetek korábban visszautasították a NAV „buldózer-típusú átalakítását", szerintük ennél sokkal alaposabban át kell gondolni a megyei igazgatóságok összevonását, illetve a középfokú szervek teljes megszüntetését, és sérelmezték azt is, hogy mind a beosztotti, mind a vezetői állomány is csak a sajtóból értesült a különböző átszervezési koncepciókról. A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete levelére Tállai András NAV-ügyi államtitkár még októberben úgy reagált, hogy a gazdasági tárca a szakszervezetek bevonásával kívánja végrehajtani a szükséges változásokat és érthetetlennek tartotta, hogy a szakszervezet a valós tények ismerete nélkül miért „indított durva támadást".
Az újdonsült NAV-vezér kirohanását, s az elmúlt nap eseményeit tekintve azonban kimondható: a szakszervezetek nem tévedtek a buldózer jelzővel, hiszen információink szerint az érintettek a parlamenti benyújtással egy időben értesültek a törvénytervezet létéről, előtte nem hívták őket semmiféle egyeztetésre. Most soronként értelmezik a 43 oldalnyi salátatörvény NAV-ra vonatkozó módosításait. Mint mondták, ez még „csak" a szervezeti változtatásokat taglaló szövegrész, súlyosabb kérdéseket vethet majd fel az ennek nyomán születő kormányrendelet, amely az adóeljárási szabályokat is rendezné.
Lapunk korábban is szerette volna megtudni, konkrétan kik képezik az adóhatóság reformját előkészítő, nyáron Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által nagy büszkeséggel bejelentett „grémiumot", ám választ augusztus óta nem kaptunk. Nem mindegy ugyanis, hogy az adózás rendjét, az adózók ellenőrzésének új módját kik, s milyen szempontok alapján határozzák, avagy határozták meg, s hogy az új szervezeti és eljárási szabályok vajon milyen célt, érdeket szolgálnak. Az is megírtuk ugyanis, forrásaink szerint az adóhatóság közvetlen kormányzati felügyelet alá vonását érintő törvénymódosítások indoklásában az szerepel majd, hogy az adóeljárási „szemléletváltást" könnyebben meg lehet valósítani, ha az adóapparátus valamelyik minisztérium egyik egységeként működik. „Jóslatunk" ebben is bejött, éppen úgy, mint annak idején információnk a NAV-elnöki poszt sorsával kapcsolatban. A Népszava volt ugyanis az első, amely megírta: Tállai András államtitkári rangban veheti birtokba az adóhatóságot.
Csakhogy már Tállai kinevezésének hírét sem csupán a kormányfővel ápolt személyes kapcsolata, vagy politikai múltja és „szakmai hiányosságai" miatt látták leginkább aggályosnak az általunk megkérdezett szakértők, hanem főként azért, mert a NAV-reform célját abban látták: Orbán Viktornak szüksége van egy olyan, titkosszolgálati jogosítványokkal felruházott szervezetre, amely egy teljesen megbízható vezető kezében képes kontrollálni cégeket, egyéneket.
Mindezt a tegnap benyújtott törvényjavaslat, illetve annak tervezett parlamenti elfogadási módja is erősíti. Éppen ezért maradt távol az MSZP-frakció a kivételes eljárás ügyében a szavazástól, mert eleve tarthatatlan állapotnak tartják a kormány gyakorlatát, hogy fél éve beszélnek a NAV átalakításáról és aztán egy nap alatt kell a parlamentnek döntenie az ügyben. Tóth Bertalan lapunknak azt is hozzátette, a szakértők a rendelkezésre álló néhány óra alatt mélyreható elemzést még nem készíthettek a NAV szervezetét és vezetését is érintő salátatörvényről. Az szocialisták számára ugyanakkor eleve elfogadhatatlan, hogy a minisztériumba kerül az adóhatóság és egyedülálló módon egy államtitkár, Tállai András irányíthatja, aki mellesleg fideszes országgyűlési képviselő is. „Fel kell tenni a kérdést, hogy ilyen körülmények között az adózók adatai megfelelő biztonságban lesznek-e, ezért a szocialisták kezdeményezik, hogy a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vizsgálja meg ezt a jogszabályt" - fogalmazott a szocialista képviselő, aki az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának tegnap esti ülése után arról is tájékoztatta lapunkat: a testület nemcsak a kivételes eljárást hagyta jóvá e fontos előterjesztés ügyében, de a kormánypárti képviselők egy 15 oldalas módosítót is elfogadtak ahhoz, méghozzá úgy, hogy azt nem is olvasták, ami Répássy Róbert bizottsági alelnök szavaiból ki is derült.
A szocialistákat az is aggasztja, hogy a regionális igazgatóságok megszűnésével mi lesz a sorsa az ott dolgozó 2400 tisztviselőnek a január 1-jén életbelépő törvény nyomán. Úgy látják, hogy az állományt érintő bizonytalanság is oka lehet annak, hogy még a kormánypárti képviselők elől is el akarták dugni a tervezetet, mert korábban - Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előadásában - szó volt arról is, hogy kormányhivatalokhoz csatolhatják a NAV-ot. Az adótitok mellett az üzleti titkok is veszélybe kerülhetnek a NAV átalakításával, és látva, hogy a kormány egyre aktívabb üzleti tevékenységet folytat, ez komoly aggodalomra adhat okot, mert a korábban jól-rosszul működő áttétek is megszűnnek és közvetlenül áramolhatnak az adatok a minisztériumba - figyelmeztetett Tóth. Az MSZP-s képviselő elmondta azt is: a bizottságban vita bontakozott ki amiatt is, hogy mi lesz a NAV bűnügyi igazgatóságának sorsa, hiszen annak a minisztériumhoz sorolása egyáltalán nem megnyugtató. A szocialisták mindezek miatt nem támogatják ma a javaslatot.
„Az alapvető intézményi függetlenségi garanciák tűnhetnek el"
A NAV az új törvény szerint egy minisztériumi hierarchiába épül be, ahol egészen mások az utasítási jogok és az ügyek intézése is. Az új hivatali forma magában hordozza, hogy még inkább elrejtettek lesznek a dolgok, több lesz az informalitás - összegezte véleményét lapunknak a NAV-törvényről Jávor István. A korrupciókutató szerint az eddigi NAV-ban sok esetben írásban meg kellett lennie az utasításoknak, ezután azonban nem lesz kizárt a „parancs", csak szóbeli közlésekként. „De az ördög a részletekben van, ezért fontos, hogy miként alakulnak a kinevezési, ellenőrzési, bérezési, premizálási jogkörök" - tette hozzá Jávor. Egészen más függőségi viszonyt jelent ugyanis, ha egy főosztályvezető nevezheti ki a és premizálhatja beosztottjait, mintha ez a legfelső szinteken, egy minisztériumban, végső soron a miniszternél dől el.
Miként az is fontos részlet, hogy milyen ellenőrzési politika folyik majd. Amiben korábban a NAV elnöke dönthetett, most már ez is minisztériumi szintre kerül, ami veszélyes politikaközelséget jelent - figyelmeztetett Jávor. A törvénytervezet indoklása hosszan fejtegeti, hogy szükséges megfelelően elválasztani a központi hivatalt irányító miniszter NAV tekintetében gyakorolható irányítási jogait és a miniszter által irányított, a NAV-ot vezető államtitkár irányítási jogköreit, valamint meg kell határozni a helyettesei speciális feladat-és hatásköreit. Papíron talán lehetséges megoldani, hogy a miniszter ne válhasson az általa irányított szerv vezetőjévé, a gyakorlatban azonban ezt nem lehet kivitelezni - vélekedett a szakértő. Példaként hozta az Állami Számvevőszék vezetőjének helyzetét, aki egy Országgyűlés általa létrehozott költségvetési ellenőrző szervet vezet. Mindenki tudja, hogy Domokos László a Fideszből érkezett, de határozott időre történő kinevezése, más kormányszervtől való függetlensége valamelyest mégis garancia a szervezet „normális" működésére. Védettségük is közrejátszhat abban, hogy a Fidesz-közeli alkotmánybírók is tudnak a kormány számára meglepő döntéseket hozni - folytatta a példákat a korrupciókutató. Ez azonban az új NAV minisztertől függő vezetője esetében nem mondható el, a politikai kívánságok könnyen szabad utat találhatnak az adóhatóság végrehajtó apparátusa felé.
Az alapvető intézményi függetlenségi garanciák tűnhetnek el a NAV átalakításával - fogalmazott Jávor, aki szerint különösen gondot jelenthet a NAV adórendőrségének, mint fegyveres testületnek a kérdése. Míg az adóhatóságra a közigazgatási jog vonatkozik, az adórendőrségre érvényesek a fegyveres testületekre vonatkozók is. A közvetlen miniszteri irányítással az eddig független fegyveres testület még közelebb kerül a politikához, felhasználása veszélyes precedenseket teremthet. Nagy kockázatok vannak tehát a NAV átalakításában és az átláthatatlanság csak fokozódik az eddigiekhez képest is, amely végső soron az adózók biztonságát veszélyeztetheti - tette hozzá.
Növeli a kérdőjelek számát az a tény, hogy nem tudni az átalakítás valódi okát sem, vagyis, hogy milyen problémákat kívánnak megoldani ezzel. Az ÁSZ-vizsgálat ez év elején sok problémát tárt fel, amit állítólag megoldottak. Félő azonban, hogy ez az átalakítás is a Fideszen belüli és kívüli érdekcsoportok közötti harc egyik megoldási eszköze. Ez pedig veszélyes pálya. Ez lenne a földtörvénynél bevallott LexSimicska, LexSimicska-Nyerges újabb lépése - tette fel a kérdést a korrupciókutató.
Beleszólhat-e majd a miniszter?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ma még az Országgyűlés által törvényben létrehozott és a miniszterelnök által alapított, jogi személyiséggel rendelkező, kormányhivatalként működő központi költségvetési szerv. Önálló kormányhivatali státuszának sajátossága, hogy fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellát. A NAV egyszemélyi felelős vezetője a miniszterelnök által kinevezett elnök, aki kinevezését követően nem utasítható. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter, azaz az adópolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszter látja el, de „főnökként" elsősorban ellenőrzési kötelezettségei, illetve beszámoltatási jogköre van, közvetlen adóügyekben nem avatkozhat.
Miután a NAV kormányhivatali státusza megváltozik, a szervezet a jövőben az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működik tovább, kérdéses, hogy Tállai András utasíthatóvá válik-e majd Varga Mihály által. A ma elfogadni tervezett törvényjavaslat szerint nem, noha az idevágó jogi formula szinte értelmezhetetlen.
Forrás: Népszava
