Az EU számos tagállamában születtek rendeletek a hajléktalanok befogadására, ezek eredményeképp pedig az utcán élők száma számos országban közel a nullára esett – a járványhelyzet megmutatta, hogy kellő politikai akarat esetén lehetséges szinte teljesen visszaszorítani a hajléktalanságot, írja a Politico nyomán a Mérce.

A hajléktalanság leküzdésével foglalkozó szervezetek európai szövetsége, a FEANTSA most arra hívja fel a figyelmet, hogy ugyanilyen akarat kérdése az is, hogy megmaradnak-e ezek az eredmények. A szervezet ma publikált éves jelentése arra szólítja fel az EU-t, hogy használja fel a krízishelyzet tanulságait és törölje el a hajléktalanságot teljesen 2030-ig. Számos országban a szállodák megnyitásával, nyaralókban és korábban Airbnb-ként működő lakásokon szállásolták el a hajléktalan embereket, nem csak Európában: Kalifornia államban például 150 millió dollárt különítettek el arra, hogy minél többeknek legyen fedél a feje felett a koronavírus ideje alatt.

Teljesen lehetségessé vált, ami még hat hónappal ezelőtt utópiának tűnt

– mondta el Sarah Coupechoux, az Abbé Pierre Alapítvány európai ügyekért felelős tisztviselője.

A hajléktalanság teljes európai eltörlése a becslések szerint évi 10,5 millárd euróból megvalósítható, így azt akarják, hogy az EU januárban kezdődő következő hétéves költségvetési ciklusában jelöljenek ki pénzügyi keretet erre a célra.

A Tanács által jóváhagyott teljes pénzügyi keret 1,8 billió euró a következő hét évre, ennek csak egy töredékére van szükség ahhoz, hogy ténylegesen segítsük a tagállamokat és megváltoztassuk a hajléktalanság kezelésének eddigi módját

– nyilatkozta a FEANTSA igazgatója, Freek Spinnewijn, aki szerint különösen világos, hogy politikai akarat kérdése a dolog, ha megfigyeljük, hogy mennyi pénz megy el mezőgazdaságra vagy éppen a turisztikai ipar megsegítésére.

 Mindeközben a hajléktalanság növekvő problémát jelent az Európai Unióban, a jelentés elkészítésében közreműködő szervezetek becslése szerint nagyjából 700 ezer ember kényszerül a szabad ég alatt vagy melegedőkben eltölteni az éjszakáit.

Bár nincs összehasonlítható adat országokra lebontva, az EU összesített hajléktalanságának jelenlegi szintje 70 százalékkal meghaladja a 2010-ben mért állapotot, ráadásul nő a nők, fiatalok és menekültek aránya is.

A koronavírus-járvány különösen nagy fenyegetést jelent a hajléktalanokra, nemcsak nehezebb megfékezni a terjedését köztük, hanem a halálozási ráta is magasabb a hajléktalanok között. Ennek több oka is van: sokan közülük idősek és a körülményeik miatt gyengébb a szervezetük ellenállóképessége, rosszak a higiéniai körülményeik, illetve önkéntes karanténba sem tudnak vonulni. Londonban például 25-szörös eltérést tapasztaltak a menhelyeken élő hajléktalanok halálozási aránya és a társadalom többi részében megfigyelt szint között, a hajléktalanok kárára.

Budapesten több mint 500 plusz férőhelyet alakítottak ki a hajléktalan emberek befogadására a járvány idején, azonban ez nem volt elég mindenki elszállásolására. Felmerült a csepeli Táncsics Mihály utcában található fővárosi ingatlan átalakítása e célra, azonban ezt a kerület polgármestere nem fogadta el. Németh Szilárd ekkor elmondta: szerinte a csepeli hajléktalanszálló ügye Soros Györgyhöz kötődik. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester ezt követően a Városháza egyik szárnyának átmeneti átalakításával próbálta orvosolni a problémát, bejelentette, hogy a Városházán vészelhetik el azok az otthontalan budapestiek a járványt, akik vállalják, hogy végig a helyszínen maradnak. Végül azonban ezt a fővárosi Kormányhivatal főként a turizmusra hivatkozva megakadályozta.

A hajléktalanok járvány alatti magyarországi helyzetét az Átlátszó több szakértő bevonásával járta körül, a megkérdezettek szerint a hajléktalanok helyzetét a járvány jelentette veszélyeken felül tovább rontotta az, hogy volt szálló, amelyik inkább bezárt a krízishelyzet idején, illetve a médiában is megjelent a kijárási korlátozás „megszegésével” kapcsolatos uszítás a hajléktalanok ellen. Sok lap a hajléktalanok „elszaporodásáról” vagy épp „terelgetéséről” írt, emberszámba sem véve őket. Tavaly év eleji becslések szerint nagyjából 15 ezer ember élhet fedél nélkül az országban.

Forrás: Mérce