Kordás László 2015 óta vezeti a Magyar Szakszervezeti Szövetséget, tavaly másodszor kapott bizalmat. Akkori beszédében kiemelte, hogy végre megváltoztathatják az érdekképviseletekről egyesekben kialakult kedvezőtlen képet. Az elnök dinamikusabb, határozottabb fellépést ígért a munkavállalók érdekeinek képviseletében. A muon.hu interjúja.

Munkások Újsága: A koronavírus a határozott fellépésnek is betett, bár már nyár van, de nem igazán hallható a szakszervezetek hangja. Ősszel várható változás, amikor eljön a bértárgyalások időszaka?

Kordás László: Voltak eredményeink, de a kormány válságkezelő intézkedései miatt, ma már nem a bérek emelkedéséről fog szólni az őszi időszak, hanem egyáltalán a munkahelyek megtartásáról. Nehéz ügy azt mondani a munkásnak, hogy gyerünk ki az utcára, közben lehet hogy jövő hónapban már be se kell jönnie dolgozni.

Munkások Újsága: A szakszervezetekről él egy olyan kép, hogy biztos a kormány fizeti őket.

Kordás László: Ez így nem igaz. A munkahelyi és az ágazati szakszervezetek a tagok által befizetett tagdíjból élnek, a konfödrációk esetében lényegesen kissebb a tagdíj mértéke, ezért valóban van költségvetési támogatás, de ezek a pénzek kötött felhasználásúak, szakértőkre, területi képviseletekre, illetve jogsegély szolgáltatásra fordítjuk. Egy-egy döntésnél fel szokott vetődni, hogy vajon a támogatás météke és a vélemény között van-e összefüggés.

Határozottan állítom, hogy a mi esetünkben nincs. Jó példa erre a férfi 40 mellett szervezett aláírás gyűjtés, vagy a “rabszolga törvény” ellen szervezett demonstráció sorozat. Az is igaz, hogy ezek után az állami forrásaink a felére csökkentek, míg más konföderációk támogatása ugyanennyivel nőtt.

Talán ezek miatt a külső szemlélő könnyen érezheti úgy, hogy a kormánynál van a csokisszekrény kulcsa. Ha jól viselkedsz, van csoki, ha nem akkor nincs. Átlátható világos feltétel rendszer mellett nem lenne ilyen probléma. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy a MASZSZ és tagszervezetei véleménye nem eladó. Mi a munkavállalók szemüvegén keresztül nézzük a világot, és ha valami nem tetszik akkor felemeljük a szavunkat független attól, hogy tetszik vagy nem tetszik a kormánynak, vagy a gyáriparosoknak.

Munkások Újsága: Nem lenne egyszerűbb odaállni a kormány mellé, és segíteni az ország érdekében végzett munkájukat? (repedezik a plafon közben)

Kordás László: Kényelmes megoldás lenne, beletörődni , elfogadni a nekünk szánt sorsot.

Mi nem ilyenek vagyunk, nem fogadjuk el, hogy a kormány, csak a tőke kegyeit keresi, és csak a profit a fontos, mert akkor sok ember alacsony béreken lesz foglalkoztatva növekvő kiszolgáltatottságban. Ezt nem fogadhatjuk el, mert  ennek az útnak a végén hanyatló életszínvonal és szétszakadt társadalom lesz az eredmény.

Mi abban hiszünk, hogy nem a társadalom van a gazdasági növekedésért, hanem a gazdasági növekedés van a társadalmi jólétért. Tehát a gazdasági éredményekből azok részesüljenek, akik keményen meg is dolgoztak érte. Akik több éves munkaidőkeretet vezetnek be azok csak dolgoztatni akarnak, de tisztességes bért fizetni nem.

Munkások Újsága: Mit jelent pontosan ez a 24 hónapos munkaidőkeret, melynek neveztése ellen a  MASZSZ is tiltakozott?

Kordás László:  Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy olcsóbb legyen a melós. Ha lehet ne kelljen neki túlóra díjat, vagy esetenként állásidőt fizetni. Ez a vállalkozásnál megtakarítás, ami növeli a versenyképességet és a hatékonyságot. Az pedig, hogy eközben a munkás nem kap tisztességes fizetést a nyolc órás munkáért, az már a döntéshozókat úgy tűnik nem érdekli, de egyszer eljön az idő, amikor nekik is fizetni kell érte.

Munkások Újsága: A magyar autógyártók kérték ezt a döntést a kormánytól?

Kordás László: Először azt hallottuk, hogy a német kamara kérte, majd a munkáltatói szövetségek, aztán meg, hogy maguk a munkavállalók. Nos úgy tűnik: egyik sem.  Sokkal rosszabb a helyzet. Ha megnézzük hol van szükség 400 óra túlmunkára, akkor azt látjuk, hogy az állami szektorban, vagy a közszolgáltató állami vállalatoknál. Ugyanis a meglévő bérszínvonalon nem tudja feltölteni az állam az üres álláshelyeket, ezért az ott dolgozóknak többet kell dolgozniuk.

Ezt sajnos a kormány saját alkalmazottaira találta ki, a tűzoltókra, a rendőrökre, a katonákra, a pedagógusokra, azért, hogy ne kelljen több bért fizetni nekik. Ez maga a kizsákmányolás.

Munkások Újsága: Ha ezt megértik az emberek, talán jobban rá lehet őket venni tiltakozásra. Lesz egységes fellépés?

Kordás László: Mi beleálltunk a törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatába. Bár a szakszervezetek nem adhattak be ilyen felülvizsgálatot, az ellenzéki képviselők segítségével sikerült az alkotmánybíróság elé vinni az ügyet. Várjuk a döntést. 

Munkások Újsága: A kormány óriási plakátokon hirdeti, hogy 70 százalékkal nőtt pl. a minimálbér, naponta nyomja az egyperceseit, hogy minden nagyon jó ebben az országban, erre milyen választ lehet adni?

Kordás László: Megvizsgáltuk a béreket, és azt láttuk, hogy 2019-ben nem érte el a 2008-as reálbérek értékét a fizetés. Miről beszélünk? Mindenki tudja, hogy egyre kevesebbet ér a fizetése, nem is kell túl sokat boltba járni, hogy lássuk, érezzük ezt. Pénzt kell adni az embereknek, a keresleti oldalt megtámogatva lehet újraindítani a gazdaságot. Az Euró árfolyama is elszállt, az a cég aki bármilyen szinten függ az importtól, az most nagyon nagy bajban van.

Munkások Újsága: Ismerős szlogen a pénzt az embereknek, az új baloldali párt az ISZOMM szövege ez.

Kordás László: Mi a munkavállalók érdekeinek képviseletében bárkivel szövetkezünk, jogsegély szolgálatot működtetünk, kiemelten figyelünk a munkavédelmi helyzetre, a nők bérkülönbségeivel is kiemelten foglalkozunk, szerteágazók projektjeink.

A szakszervezet nem párt, mi nem szavazókra hajtunk, de van véleményünk a körülöttünk lévő világról.

Munkások Újsága: Erre azt mondja kormány, hogy nem adnak csak úgy munka nélkül pénzt az embereknek, mert az segély, ők munkát adnak bármi áron.

Kordás László: Nevezhetik bárminek, segélynek, közmunkának, alamizsnának, attól még az tény, hogy nagyon sok ember bevétele még a létminimumot sem éri el.

Az egységes európai minimálbérről is sokat beszélnek politikusok, mi azt mondjuk, hogy szükség van egy egységes keretrendszerre, ami meghatároz egy minimum szintet, ami alá nem csökkenhet a legkisebb bér. Viszont, hogy mekkora egy tagállamban a minimálbér, azt a szociális partnerek és a kormány megállapodása határozná meg.

Munkások Újsága: Azt mondja minisztérium, hogy Európa legalacsonyabb személyi jövedelemadója van itthon ezért is jobban járnak a munkások.

Kordás László: Nem ez a legalacsonyabb, de erre visszakérdezek, amikor bevezették az egykulcsos rendszert, akkor több tíz milliárd forint volt a költségvetésben beállítva bérkompenzációra, hiszen az adóváltozások miatt nagyon sokan rosszul jártak.

Kérdem én, hogy a bérkompenzáció nem annak a beismerése hogy az egészet elrontották? Vagy nézzük a nyugdíjakat, nem csak a 13. havi nyugdíjra lenne szükség, hanem a kis nyugdíjasok jövedelmének a felzárkóztatására, itt is óriási különbségek vannak. Egyre több milliós nyugdíj van, elképesztő.

Munkások Újsága: Mi lenne az ideális, hogy lehetne hatékonyabb a szakszervezetek munkája?

Kordás László: Képzés, információátadás, vagyis a munkavállalók felkészítése arra, hogy hogyan tudnak eredményesen fellépni a munka világában. Ez felkészültebb munkavállalókat eredményezne, hatékonyabb érdekvédelmet, és magasabb szervezettséget a munkahelyeken. Fel kell ismerni, hogy az egyéni érdekvédelmi stratégiák mindig alul maradnak a kollektív érdekérvényesítéssel szemben.

SZ.B.

Forrás: muon.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!