A munka és a mód, ahogyan dolgozunk, mindannyiunk életében komoly változásokon esett át az elmúlt hónapok során. A koronavírus-járvány megmutatta a munka kapcsán már régóta kopogtató változások szükségességét: a gyors alkalmazkodás képessége, a gyakoribb otthonról történő és rugalmasabb munkavégzés, vagy épp a digitális technológiák fokozott bevonása csupán néhány olyan kézzel fogható változás, melyet a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg a közelmúltban. Ezek ugyanakkor azokat a globális munkaerőpiaci változásokat is jelzik, ami felé a munka világa sebesen halad. Szakértők most sorra veszik, mire világított rá e témában globális szinten a koronavírus és mi várható a jövőben – olvasható a Portfolióban.

Fejlődésre ösztönző, emberi, okos és határtalan

Alapvető változásra van szükség a szervezeti és munkafelépítési logikában

 - mondja Veres Rita, az Edisonplatform stratégiai igazgatója, az Allianz Hungária által felkért szakértő (a vele készült, a munka jövőjét bemutató videó itt, az interjú pedig itt tekinthető meg). "A jelen munkahelyei közel százéves modell alapján működnek és mindent a skálázható hatékonyságnak, a felaprózott, standardizált munkafolyamatoknak rendelnek alá. Három gondolatot emelnék ki, melyek biztosan meghatározzák a következő évtizedeket a munka kapcsán: folyamatosan tanulnunk és fejlődnünk kell, hiszen az előrejelzések szerint a mai tizenöt éveseknek 17 munkahelyen kell majd helyt állniuk, 5 különböző iparágban.

Azaz nem szabad már csak az utasításokra, rövid távra fókuszálni, hanem azon kell gondolkoznunk, hogy miképpen alkalmazkodhatunk váratlan helyzetekhez. Ezzel párhuzamosan felértékelődnek az emberi képességek, azok, amelyeket nem lehet automatizálni. A harmadik lényeges változás, hogy el kell felejtenünk, hogy egy adott helyre megyünk be dolgozni egy meghatározott időben. Sokkal rugalmasabbak lesznek a keretek és nekünk is sokkal rugalmasabbnak kell lennünk, elérkezik az okos és határtalan munkahelyek kora" - véli Veres Rita.

Értelmes és élményszerű munkát tesz lehetővé

Változik a munkával kapcsolatos társadalmi szerződés is a jövőben, amely szerint munkánkért cserébe "csak" pénzt kapunk, ugyanis egyre fontosabb lesz, hogy értelmet találjunk a munkában. A Harvard Business Review tanulmánya szerint 10-ből 9 ember hajlandó lenne kevesebbet keresni, ha "értelmes" munkát végezhetne.

A több mint 2000 résztvevő bevonásával készült felmérés alapján az élményszerű, értelmes munkáért cserébe a válaszadók lemondanának életük során megszerzett jövedelmük akár 23 százalékáról is. Márpedig a robot munkatársak korában, ahol a folyamatok nagy része egyre inkább automatizálható, e gondolat felértékelődik.

Tanulmányok sora foglalkozik a jövő munkaerőpiacának átalakulásával, és azzal, hogy a ma létező munkahelyek közel fele szűnhet meg a technológia előretörése és az automatizáció hatására. Ám ezt nem feltétlenül kell nyertes-vesztes helyzetként kezelnünk! Az így felszabaduló kapacitásokat, lehetőségeket az értelmes munka világába forgathatjuk vissza, így az értékteremtésre fókuszálhatunk

- jósolja a szakember.

Felértékelődik általa a láthatatlan munka

A koronavírus időszaka arra is rámutatott, hogy a karanténban a fizetésért végzett munka mellett számos egyéb feladat, "alternatív munka" is a napi feladatok közé került, a munkapiaci pozíciójuk átalakult: a főzés, a tanítói szerep a gyerekek mellett vagy a háztartás körüli munkák sokkal intenzívebbé, láthatóbbá váltak.

A multifunkcionalitás került előtérbe, így azok az igen fontos munkák is komoly figyelmet kaptak, amelyeket fizetéssel nem honorálnak: a család ellátása, az otthon rendben tartása, a gyermeknevelés vagy épp az idősekről és betegekről való gondoskodás. A biztosítási cég 21. századi megatrendeket bemutató tanulmánya felhívja tehát a figyelmet arra, hogy az automatizáció következtében átalakuló munka világában az önként végzett és nem fizetett munkák szerepét át kell értékelni majd a következő évtizedekben.

Forrás: Portfolio