A koronavírus-járvány a munkavégzést is megváltoztatja – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó klinikai szakpszichológus. Goschi Gabriella szerint a home office hatékonysága sok munkáltatót és munkavállalót elgondolkodtatott a jövőről. Mindazonáltal már most látszik, hogy sem a karantén előtti, sem a karantén alatti módszerekhez nem szabad visszatérni, tehát új rendszerre, új egyensúlyra van szükség.

Goschi Gabriella szerint ahhoz, hogy a munka hatékonysága megmaradjon, több dologra is szükség lesz. Új keretet kell kapnia a munkavállaló és a munkáltató közötti viszonynak, hiszen a régi típusú már nem fog működni, mert sokkal önállóbb és hatékonyabb munkavégzésre volt szükség.

Fontosnak tartaná, hogy a kombinációk irányába történjen elmozdulás, amire már láthatók is kezdeményezések: megmaradnak az otthoni munkavégzés pozitívumai is, miközben a céghez visszatérve közösségben is folytatódik az alkotás.

Mindehhez viszont bizalom szükségeltetik majd a munkáltató részéről, hogy az alkalmazottja felnőtt ember, aki felelősségteljesen vállalja, hogy otthonról is dolgozik, még akkor is, ha leugorhatna a strandra is. Mert egyébként annyi pozitívumot nyer a home office-nak köszönhetően a szerettei körében, hogy inkább vállalja, otthon is hatékonyan fog dolgozni – fogalmazott a klinikai szakpszichológus.

Goschi Gabriella kiemelte: az embereknek az önállóbb, a saját életét visszaszerző állapota a jelenlegi időszakban nagyon fontos, mert míg megmarad a hatékonyság, közben az emberi élet értékessége, a saját élmények, a család és a kapcsolatok fontossága is visszaemelkedhet arra a rangra, ahová valójában való.

Újfajta keretrendszere alakulhat ki a szakmai közösségeknek, mert dinamikus egyensúlyra lesz szükség ahhoz, hogy az emberek meg tudják tartani azokat a szakmai közösségeket, amelyek őket inspirálják.

Rengeteg érték van az együttgondolkodásból és a csapatmunkából, ugyanakkor nem feltétlenül mindig kell együtt lenni, és amikor külön, önállóan dolgozik a személy, miért ne tehetné azt az otthonában, miért ne találhatna rá saját munkaterülete egyéni aktusaira, amit eddig is egyedül végzett, csak épp ott ült mellette a kollégája

– jegyezte meg Goschi Gabriella, aki szerint ehhez nem feltétlenül kell szigor, retorziótól való félelem, ami vélhetően a korábbiakban vezette az embereket.

Ma viszont történik egy átállás, amikor a belső kontroll és az élmény, az olyan típusú motiváció kerül előtérbe, amitől ugyanúgy vágyni fog a munkavállaló visszamenni, együtt gondolkodni, találkozni a szakmai közösségeivel, mint korábban – hangsúlyozta a szakember, csak ennek a pozitívumait igenis meg kell találni.

Goschi Gabriella biztos abban, hogy a munkáltatóknak új, akár fizikai, akár lélektani tereket kell kialakítaniuk ahhoz, hogy a dinamikus egyensúly a visszahúzódás és a jelenlét között létrejöjjön, mert szerinte nem a hatalmas irodaházak tere lesz innentől az, ami inspirálni fogja az embereket.

Valami más, ami valószínűleg még nincsen, vagy legfeljebb kevés helyen, ami kreatív, ami ösztönző, ami az élmény és az alkotás mentén ugyanúgy beleviszi a munkavállalót a munkába és feladatokba, mint a például a fizetésmegvonástól való félelem, vagy az, hogy ki, hogyan nézi azt, hogy hány órakor megyek haza, és mit szól majd a főnököm, ha fölálltam öt perccel korábban

– magyarázta.

Forrás: Infostart

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ