Sokan arra kényszerülhetnek, hogy visszafizessék az államilag finanszírozott nyelvtanfolyam árának a felét, miután egyes silány kurzusok kevés esélyt adtak az eredményes vizsgára – írja a HVG.
Hiába bizakodtak több ezren, nem hosszabbítják meg azt a határidőt, ameddig a diplomamentő program résztvevőinek le kell vizsgázniuk – értesült a HVG. A tavaly ősz óta folyamatosan induló, 3 milliárd forint közpénzből támogatott ingyenes nyelvtanfolyamok nagy többsége – szám szerint 671 – november közepéig lezárult, 242 most is tart, és november 15-éig lehetett jelentkezni az utolsó 30 kurzusra.
Az eddigi eredmények alapján a több mint 10 ezer fiatalt megcélzó program messze nem sikertörténet: a lebonyolítással megbízott Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) adatai szerint a tanfolyamot végzett 7200 személyből csak 2200-an tették le a komplex középfokú nyelvvizsgát, ami évek óta hiányzott ahhoz, hogy kézhez kapják a diplomájukat. „Eleinte maximális létszámmal tudtuk indítani a csoportokat, majd egyre fogyott az érdeklődés" – vázolták a helyzetet egy budapesti nyelviskolában, hozzátéve: akik végeztek, folyamatosan próbálkoznak a vizsgákkal, több-kevesebb sikerrel.
Márpedig a végzősök nagy részének december végéig meg kell szereznie a nyelvvizsga-bizonyítványt. Csak azok kaptak haladékot a jövő év végéig, akik idén március 1-je után fogtak hozzá a tanuláshoz. Vagyis meglehetősen kevés időt hagyott az OFA; a tanfolyamok 85 százaléka minimum 240 órás, azaz munka mellett még éppen teljesíthető időbeosztással, heti kétszer négy órával számolva legalább hét-nyolc hónapig tart. Aki az év elején kezdett el tanulni, kora ősszel fejezhette be a kurzust, így mindössze két-három hónapja marad, hogy levizsgázzon. S ha nem sikerül elsőre, aligha jut ideje ismételt próbálkozásokra.
„Egyes képzőknél alig 15 százalékos volt a megfelelési arány" – fest sötét képet a program eredményességéről Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint azért lehet ilyen rossz a ráta, mert a szintfelmérést nem mindenütt vették komolyan. Időközben módosították a bemeneti minimumot is: a korábban kigondolt B1 szint helyett március 1-jétől már A2-es, alapfokú tudással is be lehetett szállni a nyelvtanulásba. Ami nem mindenütt volt kifogástalan minőségű: hallani tananyag nélküli kurzusokról, az angolt éppen csak törő tanárokról és méltatlan tanfolyami körülményekről is, főleg vidéken.
Azon a konstrukciós hibán pedig nem változtatott az OFA, hogy jobban megéri a nyelviskoláknak, ha 12–14 fősre feltöltik a nyilvános tanfolyamokat támogatott résztvevőkkel, mint ha „fél házzal" is elindítanák a kurzust. A diplomára hajtók után járó állami apanázs 80 százalékát ugyanis mindenképpen megkapják, csak az utolsó, 20 százalékos részlet úszhat el, ha az adott tanfolyam résztvevőinek több mint 30 százaléka nem szerez bizonyítványt. A HVG információi szerint a támogatott óradíjak 700–1000 forint között vannak, vagyis nem sokkal maradnak el a nyelvtanfolyamok piaci áraitól. Nem csoda, ha egyes cégek a meggazdagodás, nem pedig a szakmai bizonyítás lehetőségét látták meg a diplomamentő akcióban.
„Nem fogta meg az isten lábát az a képzőintézmény, amely tisztességesen, színvonalas tananyagokkal és jó tanárokkal vett részt a programban" – véli Rozgonyi, aki azonban azt tapasztalta, akadtak olyan cégek is, amelyek korántsem így működtek. A kezdetektől kritika érte a diplomamentőt amiatt, hogy nem hozták nyilvánosságra a támogatott tanfolyamokra kiválasztott nyelviskolák listáját, amit a HVG tavaly ősszel megszerzett (HVG, 2014. október 11.). A titkolózást az magyarázhatja, hogy több hatalomközeli társaság is bekerült a neves intézmények közé.
Pillanatok alatt országos hálózatúvá nőtt például a nyíregyházi New York Nyelviskola Kft., mely 2013-ban már – nagyrészt uniós finanszírozású képzési programokból – csaknem megtriplázta a forgalmát, a tavalyi évet pedig jelentős részben a diplomamentő kurzusoknak köszönhetően zárhatta 420 milliós árbevétellel. A céget Bucskóné Szabari Judit alapította, aki az új felnőttképzési törvény életbelépéséig a Felnőttképzési Akkreditációs Testület nyelvi albizottságának elnöke volt. Most lányai viszik az üzletet. Bucskóné gründolta a másik nagy nyíregyházi diplomamentőt, a Top Tanoda Kft.-t is. A legnagyobb botrány azonban az, hogy a Ringroup Kft.-nek is jutottak tanfolyamok, méghozzá annyi, hogy tavaly csaknem negyedmilliárd forint árbevételt produkálhatott. Ez a cég már korábban elhíresült arról, hogy a támopos finanszírozású nyelvi kurzusokon nem fizetett az oktatóknak, a közelmúltban pedig kiderült, hogy a nyelviskolához hasonlóan a Ring-csoport érdekkörébe tartozó, szakképzéssel foglalkozó alapítvány körül milliárdos költségvetési csalás miatt nyomoz az adóhatóság.
Miközben a nyelviskolák a legrosszabb esetben is megkapják az állami támogatás 80 százalékát, az esetenként a képzés hiányosságai miatt elbukó tanulóknak jóval nagyobb büntetést kell fizetniük. Ha nem sikerül időben levizsgázniuk, a tanfolyami költség felét – 150 ezer forint körüli összeget – visszafizettetik velük. „Sokan nem is tudtak erről a feltételről" – mondja Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, aki szerint csak azoknak jelentett jó lehetőséget az állami diplomamentés, akiknek volt idejük és kitartásuk, hogy többévi kihagyás után hónapokig keményen tanuljanak. A szabályok szerint az órák legfeljebb 10 százalékát lehetett elbliccelni, ami Légrádi szerint jogos elvárás ugyan, de nem biztos, hogy munka mellett életszerű.
Ahhoz képest igen csekély lehet a siker, hogy a kormány kommunikációja szerint eredetileg 35 ezren érdeklődtek a program iránt. Az a sikerpropaganda pedig már az állami szervekben is gyanút keltett, mely szerint idén nyár elején – alig néhány tanfolyam tapasztalatai alapján – a diplomájukat mentők 90 százalékának elsőre sikerült a vizsgája. A „piaci" nyelvtanfolyamoknál ugyanis jellemzően 60–65 százalék a megfelelési arány. Nem csoda, hogy a 90 százalék hallatán az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja is gyanút fogott, és a vizsgahelyek szigorúbb ellenőrzését helyezte kilátásba. Ha a tanfolyamszervezők egyben vizsgahelyek is, előfordulhat, hogy túlságosan engedékenyek, és olyanokat is átengednek, akiknek a teljesítménye azt nem indokolná.
A vizsgahely-jogosítványt adott településre és nyelvvizsgatípusra kapja meg egy-egy iskola, így például a New York Nyelviskola tavaly ősz óta Budapesten is a Corvinus Nyelvvizsgaközpont egyik akkreditált vizsgahelye, miközben Nyíregyházán az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjának (ismertebb nevén a Rigó utcának) a vizsgáját szervezheti. Az Oktatási Hivatal a tisztánlátás kedvéért pontos listát kért az OFA-tól a programban ténykedő nyelviskolákról, ám hiába, mivel az csak a diplomamentésre regisztrált nyelvtanulók számára nyilvános az OFA honlapján.
Forrás: HVG
