A magyar a szélsőségek adórendszere: miközben rekordmagas az áfakulcs, a társasági adó a térségben a legalacsonyabb. A költségvetésbe sokkal több teher van a kisembereken, mint a régió más országaiban, de fokozatosan javul a munkavállalók helyzete. Egyre nehezebb a cégeknek az agresszív adótervezés nemcsak itthon, de a világban is, köszönhetően a digitalizációnak, amiben Magyarország kifejezett éllovas. A koronavírus-járvány közben kiderült, hogy a kormány, ha lehetősége van rá, bevezet egy különadót - derült ki a Mazars Magyarország 2020-as Közép-Kelet-Európai Adóbrosúrájának bemutatásából – írja a napi.hu.

Ahogy azt Magyarországon is egyre inkább tapasztalhatják az adózók, a közép-kelet-európai régióban is egyre inkább az a trend, hogy a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások csökkennek, miközben a fogyasztásra kivetett adókat terhelik.

A hazai adórendszer viszont sok szempontból különleges: szélsőséges különbségek vannak az egyes adónemek között, miközben az adóbevételek növelését leginkább az adminisztrációs rendszerek kötelező digitalizációjával érik. Az elmúlt években számtalan bevallási forma került egy azonnali online felületre, amelynek legújabb eleme, hogy idén júliusban a számlázás is digitális formára vált.

Az elmúlt évek tendenciája volt, hogy a vizsgált 21 közép-kelet-európai országok célja a minél hatékonyabb adóbeszedés lett

- mondta el Csizmadia Heléna a Mazars adóigazgatója a kiadvány csütörtöki bemutatóján. A társaság összehasonlító elemzéséből látszik is az a trend, hogy az adóbeszédések javulása a legtöbb országban magával hozta a terhek csökkentését is. Emiatt szerinte régiós szinten az tapasztalható, hogy az elmúlt években gazdasági prosperálás volt, emelkedtek az átlag- és a minimálbérek. Arról szerinte jövőre lesz már kirajzolódott kép, hogy ezt a járvány hogyan rajzolta át, az adóbrossúrában az állandó, járvány előtti helyzetet összegezték, részben azért is, mert a Covid-19 helyzet miatt hozott intézkedések többsége ideiglenes. Bár épp Magyarországon van erre egy kivétel, amelyre később részletesen kitérünk.

Az adóadat-szolgáltatások az elmúlt években jelentősen fejlődtek, a digitális fejlesztéseknek és az országok közötti hatékonyabb együttműködéseknek köszönhetően. Mint arra Csizmadia kitért, ennek részben az az oka, hogy a nagy technológiai cégek fejlettebb megoldásaik révén ügyesen használták ki a különböző állami adórendszerek közötti különbségeket. Összehangolták, hogy az egyes adónemek hol alacsonyabbak a másik országénál és a jövedelmeiket úgy futtatták át a rendszeren. Viszont az OECD és az Európai Unió is fellépett ez ellen, előbbi már 2013-ban döntött az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos stratégiájáról, amelynek hatékonyságát épp az adja, hogy az adóhatóságok is váltottak a fejlett digitális adminisztrációs rendszerekre, így a tagállamok egymás közötti információcseréje jól leleplezi, hogy ki merre csökkenti a teherbefizetéseit. Magyarország pedig - ahogy már említettük - kimagaslóan jól kezeli az ilyen megoldásokat. "Az adóhatóság nemcsak megköveteli az ilyen folyamatokra való átállást, hanem eszközt is ad a társaságoknak ehhez" - említette Csizmadia, aki szerint jó példa erre, hogy az online számlázáshoz például mobilapplikációt is fejlesztett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóalanyoknak. A szakértő üdvözlendőnek tartja azt is, hogy az adminisztrációs átállások már nem jelentenek komolyabb bürokratikus terheket, mint az történt az Ekáer bevezetésekor, most valóban egyszerűbb az adatszolgáltatás.

A versenyképesség csak akkor megőrizhető, ha az adóelkerülés visszaszorítható, mert akkor lesz tere az adócsökkentésnek

- tette hozzá Csizmadia Heléna, aki szerint ennek egy másik ága, hogy a tőkekivonási adók jelentek meg, hogy visszaszorítsák az agresszív adótervezéseket. Ugyanakkor Magyarországon ilyen nincs még tervben sem, ami rávilágít a hazai adóterhek kétarcúságára: ugyanis a kilenc százalékos társasági adó kifejezetten kedvező a vállalatoknak, miközben a bérekre rárakodó terhek nagyon magasak, ami nagy elvonásokat jelent a nettó bérek kifizetésénél az átlag munkavállalók esetében.

Gyerek nélkül sereghajtók

Jól látszik ez, ha az adók költségvetési bevételekben betöltött szerepét vizsgáljuk: a társadalombiztosítási járulékok 2020-ra tervezett befizetései megközelítik az 5500 milliárdot, ahogy a személyi jövedelemadó része is 2500 milliárdosra rúg. Eközben a társasági adóból várt büdzsébevételek aránya az 500-600 milliárd forintos tartományban mozognak.

Ebben az egyik kulcs, hogy Magyarországon a második legmagasabb a foglalkoztatást terhelő közteher: ha a munkáltató 100 ezer forint nettót akar kifizetni egy dolgozónak, akkor az 179 ezer forint költséget jelent a számára. Így az adóék 44 százalékos, ami a régióban példátlanul magas. Más lesz a helyzet viszont, ha háromgyermekes munkavállalók esetében vizsgáljuk a terheket: a munkavállalói terhek erodálódnak, így a harmadik legmagasabb nettót vihetik haza a magyarok - derült ki Csizmadia Heléna ismertetéséből.

Ennél jobban, vagy hasonlóan jól csak Csehországban és Koszovóban járnak a gyermekvállalók, azonban ehhez hozzátartozik az is, hogy az adó- és kedvezményrendszerek államonkénti eltérései miatt máshol a bérre érkező pótlékok miatt jobb lehet a helyzet például Franciaországban, ha itthon az adóbefizetési kötelezettség alacsonyabb is.

Árnyalja még a képet az is, hogy ha havi bruttó 2000 eurós bérek esetében vizsgáljuk az adóéket: itt ugyanis kijön a különbség a progresszív és a hazai egykulcsos 15 százalékos szja rendszerek között. Így Magyarországnál nagyobb adóék figyelhető meg Horvátországban, Szlovéniában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában vagy Szerbiában. Az már világnézeti kérdés, hogy a több kulcsos, a magasabb fizetésekre magasabb adót kirovók rendszereket tekintjük-e igazságosabbnak. Három gyerek esetében a munkavállalói nettó megint az élvonalba tartozik, csak Koszovó, Albánia és Bulgária rendszere kedvezőbb a bruttó 2000 eurós fizetéseknél.

A 44 százalékos alap adóék viszont kimagaslóan magas világ szinten is: összehasonlításképpen az Egyesült Államokban ez 29,75, míg Svájcban mondjuk 22 százalék. Fontos egyébként azt hangsúlyozni, hogy a munkavállalói befizetési kötelezettségek a magasak. A munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország 2020-ra érte el a régiós átlagot. Ez az elmúlt évek fokozatos szociális hozzájárulási adó csökkentésének köszönhető. A válság miatt előrehozott - már 2020. július 1-jétől hatályos - további két százalékpontos csökkentéssel pedig még a jelenleginél is versenyképesebbé válik a hazai munkáltatói bérköltségarány.

Nőnek a bérek

A bérnövekedés - a járvány előtti időszakig - az egész térségre jellemző volt. Magyarországon a minimálbér fokozatos - 2017 óta nézve - átlagosan 8 százalékos növekedése beillik a régiós trendekbe. Euróban kifejezve jelentős minimálbér-emelkedés volt tapasztalható 2020-ra leginkább Ukrajnában; a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal is Ukrajnában, illetve Romániában, Bulgáriában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 százalékot meghaladóan, de a teljes képhez tartozik, hogy a növekedésben a nemzeti valuták árfolyamváltozása is szerepet játszhatott.

Ez az emelkedés pedig leginkább annak köszönhető, hogy hatékonyabb lett az adóbeszedés a digitális technológiáknak köszönhetően. Az áfarés - vagyis a tényleges áfabevétel és a becsült adóalap alapján elméletileg beszedhető összeg közötti különbség - az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarországon. A 2011-es 28 százalék körüli szintről az elmúlt években megközelítette a 20 százalékot már 2015-re. Ez már az uniós körüli szint, de jobb mint a többi visegrádi országban - értékelte a Mazars adóigazgatója.

Az áfa esetében pedig tetten érhető az a filozófia is, hogy a fogyasztási adóktól várja a magyar kormány a nagyobb bevételt. A rekordmagas 27 százalékos kulcs mozdíthatatlannak látszik, miközben a régióban 20 százalékos az átlag. A hazaihoz hasonló forgalmi kulcs Horvátországban van egyelőre, ahol ez a teher 25 százalékos, de itt viszont érezhető a törekvés a csökkentésre: ha nem jön idén a koronavírus-járvány, akkor 1 százalékpontos lenne a csökkenés - jelezte Csizmadia az értékelésében.

Mivel az áfa is inkább az embereknél jelentkezik, ahogy a bérekre rakodó adóterhek is, így az látható, hogy a vállaltok felé billen inkább a hazai adórendszer. Régiós szinten a társasági adó normál mértékénél (9 százalék) magasabbak vannak csak: az átlagos mérték 16 százalékos. Teljesen más utat jár Szlovákia, ahol az áfa csak 20 százalékos, de ezt felülmúlja a 21 százalékos tao-szint, vagyis itt inkább a céges jövedelmeket terheli a rendszer, valamint tőkekivonási és forrásadók is vannak a tőkejövedelmekre. Ilyet Magyarországon kívül egyébként még Litvánia nem alkalmaz.

Kérdés, mi marad a járvány után

A koronavírus-járvány miatt sok változás történt az adószabályoknál rendkívüli intézkedésként, hogy segítséget kapjanak a gazdasági szereplők - mondta el H. Nagy Dániel a Mazars adóigazgatója, aki szerint a kormányzatok a költségvetési bevételeik tervezésekor elsősorban a lakossági fogyasztás növekedésére építettek, amelyet most biztosan átszab a válsághelyzet. Kiemelte, hogy a kurzarbeit-megoldások (munkaidő-csökkenés esetén a kormányok átvállalják a bérköltségek egy részét)  jelentősen befolyásolhatják ezt, valamint az elengedett, csökkentett munkáltatói bérterhek is átírják a büdzséket.

Érdekességként H. Nagy kiemelt még egy magyar sajátosságot. A magyar kormány a multinacionális vállalatok szolidaritási hozzájárulásának nevezte, hogy kereskedelmi különadót vezettek be. Ráadásul azt is két körben: először ideiglenesen a veszélyhelyzetre hivatkozva egy rendeletben, majd hosszabb távra is kőbe vésve egy törvényben. Miközben Lengyelország tervezte egy ilyen bevezetését, de a járvány miatt végül megkímélte tőle a társaságokat.

"A befektetők számára ez nem okozott meglepetést, ugyanis azt lehetett tudni, hogy a magyar kormány, ha megteheti, akkor meglépi a különadók bevezetését" - értékelte a szakértő a lépés várható hatását.

 

 

Forrás: napi.hu