A hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre két és félszeresére nő, miután az iparűzési adó fizetési küszöbét tízezer forinttal szállítja le a kormány. A 3200 önkormányzatból nyolcszáznak nem marad szinte semmije, a többinek meg eddig sem volt szabad mozgástere – olvasható a HVG-ben.

Az ideihez képest négyszer több pénz jelenik meg a jövő évi költségvetési tervezetnek azon a során, amely az önkormányzatoktól elvárt szolidaritási hozzájárulást tartalmazza: a 2020-as negyvenmilliárd helyett 160 milliárd forinttal számol a kormány. Mindezt úgy, hogy nem ez az egyetlen plusz elvonás a településeknél. A hvg.hu a napokban elemezte, hogy a kormány ugyan jövőre 16 százalékkal többet tol be az önkormányzati szektorba, de reálértéken ez nem jelent valójában növekedést.

A szolidaritási hozzájárulás címen beszedett összeg megnégyszereződése nem jelenti azt, hogy minden érintett településnek négyszer annyit kell befizetnie, mint eddig. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a befizetési kötelezettség határértékének leszállításával a befizetők köre bővül jócskán.

Nemcsak a jelentős iparűzési adót beszedő önkormányzatok lesznek befizetők, hanem azok is, ahol az úgynevezett adóerő-képesség jóval alacsonyabb, hiszen a fizetési kötelezettség küszöbét szállították le. A mutató az egy főre jutó iparűzésiadó-alap alapján számolják. Jövőre már azoknak a települések is befizetővé válnak, amelyek adóerő-képessége 22 ezer forint, eddig ez a bűvös határ a 32 ezer forint volt.

A pontos számokat egyelőre nehéz kiszámolni, hiszen a jövő évi kötelezettségeket a legtöbb önkormányzat az idei számok ismeretében tudja kalkulálni. Mivel azonban a társaságok esetében az adóbevallások határideje szeptember 30-ra csúszott a veszélyhelyzet miatt, a számolgatás is ezt követően indulhat meg. Ráadásul az adóerő-képességüket a befolyt adó után lehet kiszámolni, ez viszont a járványhelyzet miatt nagyobb eltérést is mutathat az előző években megszokott bevételtől. Még olyan paradox helyzetek is adódhatnak, hogy a nagy vérveszteségeket elszenvedő vállalatok jóval kevesebb adót töltenek majd fel a tervezettnél, így szélsőséges esetben, aki eddig fizetett, az jövőre nem fog.

Az önkormányzatok negyede fizetni fog

Több polgármestert is kerestünk, de éppen az előbbiek miatt többen arról beszéltek: még sötétben tapogatóznak. Csongrádon Bedő Tamás, a kisváros polgármestere is csak saccolja, hogy ők is a befizetők közé kerülnek, mivel az előző években éppen csak súrolták a 32 ezer forintos adóerő-képességet, így még a helyi vállalkozásaik adófeltöltése után is úgy néz ki, bőven a 22 ezer forintos határ fölött maradnak. A részletes szabályokat még nem ismerik, így csak annyit tudott mondani, tízmilliós nagyságrendre számolják az összeget, amelyet szolidaritási adóként meg kell fizetnie a településnek. A polgármester azért bízik abban, hogy a már beharangozott kisvárosi programban fejlesztésekre visszacsurgatja a kormány a pénzt.

Algyőn is csak nagyjából számolták ki az összeget, az idén 270 milliót fizettek be ezen a címen, jövőre majdnem a dupláját, 450 milliót. Algyő esetében azért is pikáns a majdnem duplájára duzzadó befizetési kötelezettség, mert esetükben merült fel, hogy könnyen bekerülhetnek a különleges gazdasági övezet kategóriába. Ezzel a megyei önkormányzat rátehetné a kezét az eddig ide befolyó iparűzési adóra a vonatkozó törvény szerint, de a szolidaritási hozzájárulás megemelkedése miatt már alig lesz mire rátelepedniük.

A Települési Önkormányzatok országos Szövetségének elnöke is csak becslések alapján saccolta meg, hogy körülbelül nyolcszáz önkormányzatnak lesz dolga a szolidaritási hozzájárulással a korábbi háromszáz helyett. Schmidt Jenő ugyan korábban arról beszélt, a különbségek kiegyenlítése jó irány lenne a kormány részéről, most úgy látja: a szolidaritási hozzájárulás szélesebb körből való beszedése ezt a célt nem segíti, még akkor sem, ha a kormány épp erre hivatkozik. Az önkormányzati szakember úgy látja, hogy a szélesebb körből elvont adó egyedül az államháztartást gazdagítja, de a települések működési támogatása ettől még nem lesz nagyobb. Hasonló a helyzet, mint az 5 milliárd forint fölötti beruházások esetében kijelölhető különleges gazdasági övezeteknél, ahol a megyei önkormányzatokhoz kerül az adóbevétel – a TÖOSZ itt sem látja garanciáját a kiegyenlítésnek.

2017 óta az adóerő-képesség határozza meg azt is, hogy az önkormányzati kötelező feladatok teljesítéséhez az állam mekkora normatívát biztosít. A gyermekek étkeztetésénél például 23 ezer forint adóerő-képesség mellett az állam az 570 forintos normatívából odaadott 513-at, a többit hozzátette az önkormányzat.

Milyen kemény lesz a hidegzuhany?

A TÖOSZ elnöke a bizonytalanságok mellett is úgy látja: az önkormányzatoknál az iparűzési adóból összességében legfeljebb 150 milliárd marad a szolidaritási hozzájárulás küszöbének 22 ezer forintra való leszállítása után, ezen az összegen pedig lényegében 150 önkormányzat osztozik. A többi pedig teljesen kiürítheti a zsebeit különösen, hogy már a gépjárműadóval sem tudnak jövőre számolni, azt teljes egészében elvonja az állam. A másik oldalon 16 százalékkal több költségvetési támogatás áll, ám kérdés, hogy ezt kinek és milyen célokra adja majd a kormány.

Azoknak a településeknek lesz azonban könnyű a helyzete, amelyeknél az adóbevétel még számottevőnek tekinthető. Miután tavaly rendelkezett a kormány, hogy az iparűzési adót elsősorban a közösségi közlekedésre kell fordítani, a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatba most egy olyan rendelkezés került be, hogy a bevételt tilos a hivatali dolgozók bérére költeni.

Veszélybe került az önkormányzati dolgozók helyzete – közölte pénteken a hírekre reagálva a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Boros Péterné, a szervezet elnöke egy sajtótájékoztatón arról beszélt: gyors támogatásra volna szükségük az önkormányzati dolgozóknak, ezért egy javaslatcsomagot küldtek el a Belügyminisztériumnak. Ebben szerepel az, hogy az önkormányzatok kapják vissza a gépjárműadó legalább felét.

Forrás: HVG

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ