Az idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint a tavalyi felvételi időszakban. Mi állhat a csökkenés hátterében? A Magyar Narancs írása.

„A most először minden felvételizőnek kötelező, emelt szintű érettségi biztosan sokakat elriasztott; emellett hiába törölte el a kormány ősszel a nyelvvizsga-követelményt, annak is lehetett hatása a jelentkezésekre.” E két tényezővel magyarázza Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, hogy egy év alatt több mint 20 ezerrel, 112 033-ról 91 460 főre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. „Nem jó tendencia, ha a fiatalokban egyre kevésbé él az a kép, hogy a magyar felsőoktatásban alapozhatják meg jövőjüket” – teszi hozzá a hallgatói képviselő.

Polónyi István oktatáskutató is a felvételi követelmények még 2014-ben elrendelt, de csak az idén életbe lépő szigorításában látja a csökkenés fő okát.

Ezt támasztja alá, hogy a visszaesés azoknál a szakoknál, illetve egyetemeknél a legmarkánsabb, amelyek hallgatói a korábbi évek statisztikái alapján a legkisebb arányban rendelkeztek emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával.

„A csökkenés a kisebb vidéki intézményeket és a részidős (esti vagy levelező tagozatos) képzéseket érinti a legdrámaibban. Ezek visszaszorítása vagy szándékos lépés a kormány részéről, vagy ha nem szándékos, akkor az oktatásirányítás társadalomismeretének teljes hiányáról árulkodik” – szögezi le az oktatáskutató.

Részleges visszakozás

A 91,5 ezer jelentkező negatív rekord. A hivatalos felvételi honlapon, a felvi.hu-n 2001-ig lehet visszakövetni a statisztikát, s azóta sosem volt ilyen alacsony a felsőoktatásba jelentkezők száma. Az elmúlt két évtizedben kétszer láthattunk a mostanihoz hasonló visszaesést: amikor a Hiller István vezette oktatási kormányzat 2006-ban bejelentette, hogy 2008-tól tandíjat vezet be, 133 ezerről két év alatt 97 ezerre esett a jelentkezők száma; aztán az Orbán-kormány 2012-ben radikálisan megvágta az államilag támogatott keretszámokat, illetve belengette az „önfenntartó felsőoktatás” gondolatát – ekkor két év alatt 141 ezerről 95,5 ezerre zuhant a jelentkezési adat.

Polónyi István rámutat, hogy míg a szociális népszavazás, illetve a tandíj 2008-as visszavonása után a jelentkezések visszaugrottak a korábbi szintre, az Orbán-kormány alacsonyabb szinten stabilizálta a felsőoktatáshoz való hozzáférést; erre rakódott most pluszban a felvételi követelmények szigorítása.

Még egy 2014 végén kiadott kormányrendelet írta elő, hogy 2020-tól az alap- és osztatlan képzéseknél kötelező felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi. A kormány sokáig ragaszkodott a szigorításhoz, aztán tavaly novemberben – lényegében a felvételi jelentkezések előtti utolsó pillanatban – a nyelvvizsga-követelményt mégis eltörölte. Erre valamennyire számítani is lehetett, hiszen ha a nyelvvizsgafeltétel is érvényben marad, az minden becslés szerint még brutálisabban beszűkítette volna a hozzáférést a felsőoktatáshoz. Az Oktatási Hivatal adatai alapján a magyarnarancs.hu írta meg, hogy a 2019-ben alap- és osztatlan képzésre felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, de például az agrárképzési területen a felvettek 45, a pedagógusképzésben a felvettek 47 százalékát szorította volna ki a középszintű nyelvvizsga megkövetelése.

Budai Marcell szerint hiába visszakozott a kormány, a nyelvvizsga-mizériának így is lehetett hatása a jelentkezésekre: valószínűleg nem mindenki értesült a novemberi döntésről, és elképzelhető, hogy sokan, akik amúgy gondolkodtak volna a felvételin, addigra már más irányban kezdtek tájékozódni.

A követelmények szigorítása elsősorban az alapképzésre vonatkozik, ezért nem meglepő, hogy itt a leglátványosabb (20 ezer fős) a visszaesés; az osztatlan és a mesterképzésekre, illetve a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők száma is csökkent valamelyest, de közel sem ilyen mértékben. A jelentkezők életkori megoszlását vizsgálva azt találjuk, hogy a 18–19 éves, tehát vélhetően idén érettségiző korosztálynál 5 ezerrel marad el a felsőoktatásba jelentkezők száma a múlt évihez képest (34 ezer friss végzős jelentkező a tavalyi 39 ezerrel szemben), a teljes csökkenés nagyobbik részét az idősebb korosztály továbbtanulási kedvének lanyhulása magyarázza, a 27 évesnél idősebbek körében például 6 ezres a visszaesés. A felnőttoktatás átlagon felüli érintettségére mutat az is, hogy az esti és levelező tagozatokon drámaibb a jelentkezések bezuhanása, mint a nappali munkarendben meghirdetett képzéseknél. „Ezt sem nehéz megmagyarázni: aki sok évvel ezelőtt végezte el a középiskolát, annak hatalmas plusz erőfeszítés most letenni egy szintemelő érettségit, hogy teljesítse az új követelményt. A végzősök jobban tudtak készülni erre” – mutat rá Polónyi István.

Társadalmi valóság

A nagy kérdés, hogy a jelentkezések visszaesése mennyire tükröződik majd a felvettek számában, megdől-e itt is a 2015-ös év negatív rekordja (72 260 fő). „Ez nem szükségszerű, mivel a ponthatárokat a jelentkezők egymáshoz viszonyított teljesítménye alakítja, elvben 90 ezer emberből ugyanúgy fel lehet venni 80 ezret, mint 110 ezerből” – magyarázza Budai Marcell. A jelentkezések korábbi hullámvölgyeinél is azt lehetett megfigyelni, hogy a felvettek száma körülbelül csak feleakkora mértékben csökkent, mint a jelentkezőké (2011 és 2013 között például 98 ezerről 73 ezer főre).

Az emelt szintű érettségi most kőbe vésett követelmény, és egyáltalán nem biztos, hogy a 91,5 ezer jelentkező mindegyike le is tudja tenni a vizsgát. Némi bizonytalanságot okoz a koronavírus-járvány is; elképzelhető, hogy a korábban végzettek közül sokan most inkább elhalasztják a szintemelő érettségijüket, így viszont az idén nem is juthatnak be a felsőoktatásba. Vannak további minimumkövetelmények: 280 felvételi pont alatt semmilyen képzésre nem lehet bekerülni, az államilag támogatott helyek ponthatárait pedig egyes bölcsészet-, társadalom- és gazdaságtudományi szakokon magasabban húzta meg a kormány – igaz, e ponthatárok az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatnak. Hogy legyen viszonyítási alapunk: ha valaki 65 ponttal ír egy négyes középszintű, illetve 50 ponttal egy hármas emelt szintű érettségit, akkor a két eredmény duplázásával és az emelt szintért járó 50 pluszponttal éppen eléri a 280 pontot, és megnyílik a lehetősége belépni a felsőoktatásba.

Ha összességében nem lesz is vészes a felvettek számának csökkenése, a jelentkezések képzési területek közötti megoszlása aggasztó folyamatokra mutat rá. „Négy területet szoktak nemzetgazdaságilag kiemeltként emlegetni: az agrár-, a műszaki, az orvos- és egészségtudományi, valamint a pedagógusképzést. Ezeken a területeken nagy szükség lenne a képzett munkaerőre, de sajnos mindegyiken apad az érdeklődés a jelentkezési adatok alapján. Különösen a pedagógusszakma presztízsét lenne fontos növelni” – hívja fel a figyelmet Budai Marcell. A pedagógusképzésre jelentkezők száma egy év alatt több mint a harmadával esett vissza, és az idén kevesebben jelölték meg első helyen valamelyik tanári szakot, mint ahány elsőst tavaly felvettek (8181 az idei első helyre tett jelentkezés, szemben a 8984 tavalyi felvett hallgatóval).

Nagy különbségeket találunk az intézmények és az intézménytípusok között is. Polónyi István az Educatio folyóiratba készülő, de lapunkkal is megosztott tanulmányában az egyes egyetemeket első helyen megjelölő jelentkezők számának alakulását vizsgálta.

Az ELTE és a Pázmány a tavalyihoz képest valamelyest még növelni is tudta első helyes jelentkezői számát, a BME-n és a Semmelweis Egyetemen 7, a BGE-n és a Károlin 13 százalék körüli volt a visszaesés. Vidéken drasztikusabb csökkenést látni: a Pécsi Tudományegyetemet 16, a szegedit 17, a Debreceni Egyetemet majdnem 20 százalékkal kevesebben választották első helyen, mint egy évvel korábban. A Miskolci Egyetemen 24, a Pannon Egyetemen 27, az egri Eszterházy Károly Egyetemen 33 százalékkal esett vissza az első helyes jelentkezők száma, míg a legnagyobb zuhanást a győri Széchenyi István Egyetem (38 százalék), a Kaposvári Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem (39 százalék), a Nyíregyházi Egyetem (44 százalék) és a kecskeméti Neumann János Egyetem (52 százalék) szenvedte el.

 

„A legnagyobb vesztesek a kisebb vidéki intézmények, illetve azok, amelyek erősen az agrár- és a pedagógusképzésre vannak utalva” – mondja Polónyi. Egyedül a Corvinus lóg ki ebből a képből, ahol közel 25 százalékkal csökkent az első helyes jelentkezők száma. Itt vélhetően nem a nyelvvizsga vagy az emelt érettségi riasztotta el a jelentkezőket, sokkal inkább az, hogy az alapítványi fenntartásba adott egyetemen az ingyenes képzés (Corvinus-ösztöndíj) feltételei szigorúbbak lettek, mint az állami egyetemeken meghatározottak (ha például valaki csúszva teljesíti a képzést, fizetnie kell); illetve az is szerepet játszhatott, hogy néhány népszerű szakot az idén csak angol nyelven hirdetett meg a Corvinus új vezetése (például a nemzetközi gazdálkodás alapszakot).

Polónyi István szerint összességében mégis az a társadalmi valóság rajzolódik ki az adatokból, hogy a rosszabb középiskolák diákjai maradnak távol a felvételitől, akiket a közoktatás kevésbé tud felkészíteni a nyelvvizsgára vagy az emelt szintű érettségire. Az oktatáskutató szerint „ők azok, akikre Parragh László úgy hivatkozik, hogy 2,5-ös, 3-as átlaggal végzik el a gimnáziumot. Jellemzően a helyi vagy regionális vonzáskörzetű, vidéki egyetemekre jelentkeznek, miközben a felső középosztály már vidékről is a fővárosba, az elit pedig külföldre küldi továbbtanulni a gyerekeit.”

Nyelvi fordulatok

Bár a novemberi visszakozásig úgy volt, hogy a kormány már a felsőoktatási felvételinél követelményként írja elő a középfokú nyelvvizsgát, most a koronavírus-járványra hivatkozva több tízezer diáknak a diplomát is kiadják megfelelő nyelvtudás nélkül. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter április 7-én jelentette be, hogy 75 ezer embert mentesítenek a nyelvvizsga-kötelezettség alól: ők az elmúlt években, évtizedekben elvégezték az egyetemet, letették a záróvizsgájukat, de nyelvvizsga hiányában eddig nem kaphattak diplomát.

Palkovics azzal indokolta a lépést, hogy a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságnak szüksége lesz a diplomás munkavállalókra; Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint azonban inkább hangulatjavító intézkedésről van szó. „Ettől még egy felsőfokú szakemberrel szemben változatlanul alapvető elvárás a B2-es nyelvtudás, ezen a szinten kezdenek el egyáltalán önállóan boldogulni az idegen nyelvi közegben.” Az egyesületi elnök a másik oldalról elismeri, hogy a 70 ezres nyelvvizsga nélküli tömeg óriási teherként nehezedett a rendszerre, és a kormány diplomamentő programjával is csak 8 ezer főt sikerült nyelvvizsgához juttatni. „Akkor tudnám elfogadni az egyszeri mentességet, ha mellette felvázolnák, hogyan fogják javítani az iskolai nyelvoktatás minőségét, de semmi erre utaló jelet nem látunk.” A kormány egyelőre csak egy szakmailag vitatott programot hirdetett meg, amely kéthetes külföldi nyelvtanfolyamot ajánl a 9. és 11. évfolyamosoknak, de az utazási korlátozások miatt ennek az indulását is halasztani kellett a következő tanévre.

A nyelvvizsgamentesség mindenkire vonatkozik, aki idén augusztus végéig sikeres záróvizsgát tesz, jóllehet az az érv sem áll meg, hogy a járvány miatt ezekben a hónapokban ne lehetne nyelvvizsgázni.

„A kijárási korlátozás miatt szünetelt a vizsgáztatás, de a kormány a számítógépes vizsga lehetőségét eddig is biztosító központoknak lehetővé tette, hogy a járványhelyzetben otthon letehető, virtuális vizsgákat szervezzenek. Május első felében kezdődhetnek ezek a vizsgák három nyelvvizsgaközpontban” – mondja Rozgonyi Zoltán. Komoly biztonsági fejlesztéseket tettek le az asztalra: arcfelismerő programmal és úgynevezett digitális ujjlenyomattal azonosítják a vizsgázót, biztosítják, hogy a gépe le legyen zárva a távoli elérés elől, a vizsga alatt végig webkamera-felvétel készül, illetve egy, a szobában máshol elhelyezett mobiltelefonos megfigyelőállomással azt is garantálni lehet, hogy a vizsgázó a pad alatt, más elektronikus eszközön se kommunikálhasson a külvilággal.

A nyelvvizsgázás időleges szünetelése miatt ugyanakkor a kormány beépített egy könnyítést az idei felvételi eljárásba: aki a 2019/2020-as tanév során sikeres írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgát tett, annak a felvételin a „fél vizsgáért” is jár a teljes 28 pont B2 szinten, 40 pont C1 szinten. Rozgonyi Zoltán úgy látja, bár normál körülmények között elengedhetetlen a vizsga mindkét része, jelen helyzetben ez egy szükséges kompromisszum, más igazságos megoldás nemigen lett volna (legfeljebb az, hogy senki nem kap pluszpontot nyelvvizsgáért). Lényeges ugyanakkor, hogy a fél vizsgák kizárólag a felvi.hu rendszerében számítanak majd teljes értékű nyelvvizsgának, a diákok ettől még csak részvizsga-bizonyítványt kapnak – azaz ha a későbbiekben bizonyítani szeretnék nyelvtudásukat, a vizsga hiányzó részét is le kell tenni.

Forrás: Magyar Narancs

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ